A Fehér Ház kedden fokozta a nyomást a vállalatokon, amelyek nem csökkentették a kiskereskedelmi áraikat, annak ellenére, hogy a gyártási költségek stabilizálódtak és az inflációs ráta lehűlt – írja a CNBC.
Fellendülés várható az európai kereskedelmiingatlan-piacon, ahol a hozamok 2028-ig várhatóan elérik majd az évi 9,2%-ot - számolt be a Natixis Investment Managers és az AEW jelentése alapján a Bloomberg.
Egy vezető amerikai tisztviselő szerint Vlagyimir Putyin addig biztos nem hagyja abba az ukrajnai háborút, amíg nem ismeri a 2024 novemberében esedékes amerikai elnökválasztás végeredményét – írja a Reuters.
Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti keddi meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.
Pátyra költözteti hazai operációját a világ egyik legnagyobb logisztikai vállalata. A DHL Group részét képező DHL Supply Chain 2024 január elején veszi birtokba 20 ezer négyzetméteres bérleményét a HelloParks Páty megapark 58 ezer négyzetméteres épületében.
Markus Söder bajor miniszterelnök, ellenzéki pártvezető a költségvetési válság és a kormányon belüli vitákra hivatkozva előrehozott Bundestag-választásokat követel – írja a ZDF.de.
Két újabb helyszínen, Budapesten és Debrecenben nyit rugalmas munkaterületeket az International Workplace Group (IWG). A hibrid munkamegoldások szolgáltatója, amelyhez a Spaces és a Regus brandek tartoznak 6800 négyzetméteren nyit új irodaterületet.
Az európai légitársaság az elmúlt hónapokban rendre erős eredményekről számoltak be, ez alól az EasyJet sem kivétel: a vállalat szeptemberben zárult pénzügyi évében túlszárnyalta a várakozásokat, miután az utazás iránti kereslet és az előfoglalások száma is erősnek bizonyult. Az izraeli konfliktus és az üzemanyagárak, valamint a recessziós félelmek miatt azonban vannak bizonytalanságok a szektor kilátásaival kapcsolatban.
Stabil és sokkellenálló a magyar bankszektor, viszont oda kell figyelnie azokra a kockázatokra, amelyek a megemelkedett kamatkörnyezetből, a betétállomány csökkenéséből, az ingatlanok átértékelődéséből, vagy éppen a gyermekvállaláshoz kötött hitelekből fakadnak – hívta fel a figyelmet friss Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank. Első ízben foglalkozott a jelentés azzal, hogy a babaváró hitelek esetében a hitelfelvevők hányad részénél nem teljesült eddig a gyermekvállalás, ami egyébként a CSOK Plusszal kapcsolatban is érdekes kérdés lesz.
Az Európai Központi Bank tisztviselői hamarosan felülvizsgálhatják 1,7 ezermilliárd eurós pandémiás kötvényportfóliójukat, és újragondolhatják, meddig tartják fenn a lejáró kötvények újrabeferktetését - mondta Christine Lagarde EKB-elnök a Bloomberg tudósítása szerint.
A jövő évi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatos szakmai várakozásokra, az extrapofitadó következményeire, a digitalizáció ágazati hatásaira is kitért Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke abban az interjúban, amely a Biztosítás és Kockázat folyóirat friss számában jelent meg.
A munkaerőhiány, az infláció, az orosz-ukrán konfliktus és a képletbe újonnan belépő közel-keleti háború miatt várható újabb energia-, anyag- és alkatrészellátási kihívások ellenére a létesítménygazdálkodási szakemberek optimisták. Az idén 10 éves Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM) idei utolsó negyedévi hangulatindexe alapján (53,24) a következő évre nézve is bizakodó az előrejelzés, a vállalatvezetők a piac további növekedését várják, kiemelt figyelmet szentelve az ESG kritériumoknak, a PropTech megoldásoknak és az oktatás ügyének.
Kedden 8:30-kor vette kezdetét Varga Mihály pénzügyminiszter meghallgatása a parlament költségvetési bizottságában. A tárcavezető felvezető beszédében azt hangoztatta, hogy az idei költségvetési hiánycélt külső okok miatt kellett emelni. Kiemelte továbbá, hogy a kamatemelések miatt jelentősen megemelkedtek az állam kamatkiadásai. Egy képviselői kérdésre adott válaszában leszögezte, hogy a kormány nem nyúl a PMÁP visszaváltásának kondícióihoz. Elmondása szerint a 2024-es hiánycélt a kormány nem kívánja emelni, annak a kérdése leghamarabb jövő februárban kerülhet a kormány asztalára.
Szaúd-Arábia felszólítja az OPEC+ koalíció többi tagját, hogy a globális piacok stabilizálása érdekében csatlakozzanak az olajkitermelési kvóták csökkentéséről szóló döntésükhöz – közölték az olajkartellként ismerő szervezet ülésének résztvevői a Bloomberggel.
Elfogadta a napelemes szervezetek javaslatát az Energiaügyi Minisztérium, és 2024-től lehetőség lesz a lakossági napelemes bruttó elszámolási rendszerben arra, hogy az 5 forintos garantált árnál magasabb áron is el lehessen adni a villamos energiát a piaci kereskedők felé, de ennek a gyakorlati megvalósításához még számos jogi és technikai akadályt is le kell küzdeni – derült ki a Portfolio szakmai körképéből.
A nagy megmondásairól híres (vagy inkább hírhedt) Robert Kiyosaki ismét üzent a követőinek a legfrissebb X-bejegyzésében. A Rich Dad Poor Dad szerzője az aranyár emelkedésére hívta fel a figyelmet, ezzel párhuzamosan óva intette a jelenlegi pénzügyi rendszertől az embereket.
A lakosság kedvenc állampapírja jövőre szürreálisan magas hozamot biztosított volna, de erről sokan lemaradhatnak: egy friss döntés szerint november végétől jóval kevésbé vonzó kamatokkal lehet csak új inflációkövető állampapírt vásárolni. Logikusnak tűnik, hogy a kormány a nehéz helyzetben levő költségvetés kamatterheit akarja mérsékelni, és elsőre azt hihetnénk, hogy a mintegy 8 százalékpontos "kamatcsökkentéssel" jókora összeget spórol az állam. De ez nem így van: számításainak szerint a kormány legfeljebb néhány 10 milliárd forintot nyer a lépéssel, ami a teljes kamatteher arányában elhanyagolható összeg. Ám a spórolási szándékon túl lehetnek egyéb okai is a döntésnek.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
Az elmúlt napokban több olyan új fejlemény is napvilágot látott a 2023-as költségvetéssel kapcsolatban, amelyek megerősítik, sőt felerősítik azokat a várakozásokat, miszerint a kormánynak a megemelt idei hiánycélt is nagyon nehéz lesz elérnie. Elég ha csak onnan közelítjük meg, hogy a pénzügyi számlák adatai szerint az államnak az utolsó negyedévben nullszaldós gazdálkodást kellene elérnie, amire eddig csak egyetlen egyszer volt példa az utóbbi 30 évben. Rendkívüli év lesz az idei tehát a költségvetés számára: vagy azért, mert a kormánynak sikerül teljesítenie az új célt, vagy azért, mert az utolsó utáni pillanatban is lépnie kell majd.