A várt visszaesés helyett stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben, de ez csak kis vigasz: a kontinens már hosszú negyedévek óta nem képes talpra állni, a GDP az elmúlt másfél évben stagnált.
A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.
Számos tudományos kutatás és szakpolitikai elemzés szerint egy országban a korrupció visszaveti a gazdasági fejlődést. A korrupciónak a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatását, miként magát a korrupciót is közvetett indikátorokkal – proxykkal – ragadhatjuk meg. Bár a hazai korrupció rövid távon több esetben is „olajozza” a gazdaság fogaskerekeit, összességében Magyarország mára az EU legkorruptabb, ám szerény gazdasági eredményeket felmutatni képes tagállama lett.
A frontvonali események mellett kész számháború is dúl az orosz-ukrán tengelyen: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök most azon verseng, kinek van több katonája az ukrajnai hadszíntéren. Putyin 617 ezer fős állományt mondott be pár napja, Zelenszkij erre rálicitált: azt mondta, hogy az ukrán haderő 880 ezer fős aktív állományt számlál. A Newsweek megjegyzi: szűk egy hónapja az ukrán elnök még csak 600 ezer fős létszámot említett.
Afrikában Oroszország az elmúlt években erős befolyást épített ki, amelyet elsősorban a Wagner zsoldosokra támaszkodva ért el. A félkatonai szervezet körüli viharos események miatt új koncepcióra volt szükség, Moszkva pedig a történelemből már jól ismert Africa Corps – vagyis Afrika Hadtest – néven folytatja a kontinensen – írja a Bloomberg.
Stratégiai részesedést szerez a Richter egy bioszimiláris fejlesztésekkel foglalkozó német vállalatban, a Formycon nevű cégben egy 82,8 millió eurós tőkemeléssel – derül ki a Richter közleményéből.
Egy új brüsszeli kompromisszumos javaslat figyelembe venné Magyarország azon régóta hangoztatott álláspontját, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának úgy, hogy az új ukrajnai fegyvervásárlási alapba fizetendő magyar állami összegeket halált nem okozó fegyverekre költenék – tudta meg a Politico az anyagról, amelybe betekintést nyert. Sőt, a németek által szorgalmazott további kompromisszum alapján az is elképzelhető, hogy nem is az alapba fizetné be Magyarország a rá eső évi 23 milliárd forintot, hanem direktben segítené Ukrajnát, és így ezt le lehetne vonni az alapba történő befizetési kötelezettségből.
Oroszország példátlan szankciós nyomás alá került, amikor megindította 2022 februárjában az Ukrajna elleni inváziót: rövid időn belül eljutottunk oda, hogy az Oroszországi Föderáció toronymagasan a világ legerősebben szankcionált országává vált. A Nyugat fő célja ezzel az volt, hogy elérje, hogy az orosz hadigépezet működésképtelenné váljon, ne legyen képes az orosz hadiipar fejlett fegyverrendszereket gyártani, a meglévő eszközparkot karbantartani. Ma már kijelenthető: az orosz katonai gyártókapacitás nemhogy nem állt le a szankciós nyomás miatt, de jelentős fejlődésen ment keresztül, olyannyira, hogy ha Európa vezető hatalmai nem kapják össze magukat nagyon gyorsan, hosszabb távon maga mögött hagyja Moszkva a Nyugatot a fegyverkezési versenyben.
Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel az ázsiai piacokon, ezt követően Európában is iránykeresés jellemezte a kereskedést. Az amerikai tőzsdéken csendesen indult a nap, majd a nap végére emelkedtek az irányadó indexek, az S&P 500 új történelmi csúcson zárt.
Esett az OTP, és vele együtt a többi magyar blue chip is miután vasárnap este egy kiszivárgott dokumentumból kiderült, hogy az EU arra készül, hogy gazdasági nehézségeket okozzon Magyarországnak, amennyiben a magyar kormány nem fog a többségnek megfelelően szavazni az Ukrajnának szánt segély ügyében.
Gazdasági események szempontjából csendesen indul a hét, a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon azonban legeseménydúsabb hete következik: a többek között olyan nagyvállalatok legfrissebb számait is megismerhetjük, mint a Microsoft, az AMD, az Alphabet, vagy például az Apple és az Amazon. Emellett Fed-kamatdöntés is lesz a héten.
Németországban jelentősen megugrott a hamis euróbankjegyek száma: az ország központi bankja, a Bundesbank jelentése szerint 2023-ban mintegy 56 600 hamis bankjegyet vontak ki a forgalomból, ami közel 5,1 millió eurónak felel meg. Az euróövezet szabad valutaáramlása miatt egész Európában feltűnhetnek a hamis bankjegyek.
Az Európai Unió tagországai egyhangú döntéssel jóváhagyták azt a tervet, hogy az orosz központi banki eszközeinek befagyasztásából származó több milliárd eurós nyereséget Ukrajna újjáépítésére különítsék el – számolt be a Financial Times.
Néhány hónappal az európai választások előtt méretes lemaradásban van Emmanuel Macron francia elnök pártja a közvélemény-kutatásokban legfőbb ellenfele, Marine Le Pen pártjával szemben. A radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés tör előre, miközben az államfő egyre rendpártibb intézkedésekkel próbálja kifogni a szelet a vitorláikból. A francia kormánynak a gazdák nem nyugvó tüntetésével is szembe kell néznie.
A pakisztáni és az iráni külügyminiszter hétfői egyeztetésük után bejelentette, hogy tiszteletben tartják a másik ország szuverenitását és területi integritását, és elhatározták hogy kiterjesztik biztonsági együttműködésüket.
A 2024. január 1-jétől hatályba lépett ESG-törvénnyel a jelentéstételi kötelezettség mellett számos új más feladat is vár a szervezetekre és az üzleti folyamataikra: dedikált személyek kiválasztása, új munkafolyamatok felállítása, kockázatkezelési és panaszkezelési rendszerek bevezetése, vagy az ESG menedzsment platformra történő adatfeltöltés. A kedvező hitelbírálatot is támogató ESG-beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. Az intenzív időszak előnye a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukciók lehetősége a kötelezettségeket betartó cégek számára, azok azonban, akik ennek nem tesznek eleget, 2026-tól pénzbírságokra számíthatnak - írja a denkstatt Hungary közleményében.
A bécsi székhelyű Signa holding vállalatnak összesen 8,613 milliárd euró követeléssel kell szembenéznie - közölte a bíróság által kinevezett ügyvezető, Christof Stapf. Ez az összeg 70%-kal haladja meg az eredeti számot, amit már tavaly jeleztek, amikor a cég fizetésképtelenséget jelentett.