A következő években-évtizedekben tartós inflációs nyomás jöhet a világban, erre a gazdaságpolitikának rövid- és középtávon is reagálnia kell – mondta egy szerdai rendezvényen Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint az év elejétől lassú lesz az infláció csökkenése, de jó esély van arra, hogy 2023 végén egyszámjegyű lesz az infláció.
Legkésőbb az üzembe helyezést követő 10. év végéig, de legalább a 2024-ben érkező éves elszámolásig maradhatnak a szaldós elszámolásban azok, akik még a határidő előtt telepítettek vagy telepítenek háztartási méretű kiserőművet.
A gazdasági növekedés folyamatosan lassul az OECD friss előrejelzése szerint, miközben az infláció erodálja a keresetek vásárlóerejét. Jövőre és azt követően is visszafogott lesz a globális GDP növekedése a szervezet előrejelzése alapján, ám ennél is súlyosabb lesz a helyzet, ha energiahiány lép fel. Ma már a '70-es évekhez hasonló energiaválságot élünk, mindeközben a háború következményei veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot is.
Mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa helyben hagyta a 13%-os alapkamatot. A döntés kapcsán kiadott közleményben a jegybank kiemeli, hogy a magyar gazdaság (alaposan felborult) külső egyensúlya javulóban van. A jegybank kiemelten figyelembe veszi a devizatartalék-megfelelést, és ennek kapcsán jelezte, hogy az energiaimport és az energiaárak csökkenése miatt a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető.
Nem vehető biztosra a recesszió az eurózónában, és ha lesz is, az rövid és enyhe lesz - válaszolták a Portfolio megkeresésére külföldi elemzők. A gazdasági aktivitás lassulása miatt a munkanélküliség kis mértékben emelkedhet, de a munkaerőpiacon sem számíthatunk drámai visszaesésre. Sőt, tartósan inkább a munkaerőhiány okozhat problémát a valutaövezet gazdaságában. A megkérdezett elemzők egyetértenek abban is, hogy az infláció már jövőre jelentősen mérséklődhet. A hosszú távú kilátásokat viszont továbbra is bizonytalanság övezi.
A Morgan Stanley vezető részvénystratégája, Michael Wilson szerint az S&P 500 a jövő év első negyedévében 3000 és 3300 pont közötti új mélypontot fog elérni, majd 2023 végére visszatér a 3900-as szintre – írja a MarketWatch.
A szakértők ingatlan eladási hullámot várnak az Egyesült Királyságban az új adószabályozás hatására, derül ki a Telegraph cikkéből. Az új törvény jelentősen csökkenti az ingatlanügyletekből származó várható bevételeket, ezzel lehet, hogy alapjaiban forgatja fel az ország ingatlanpiacát.
Jens Stoltenberg kijelentette, elképzelhető, hogy a 2023 júliusi NATO csúcstalálkozón megemelik a kötelező katonai kiadást. A találkozón a NATO-szövetségesek közösen döntenek arról, hogy a jelenlegi célnál, a GDP 2 százalékánál többet költenek majd védelemre – írta meg a Reuters.
Azután, hogy Franciaország milliárdokat költött a háztartások és a vállalatok helyzetének könnyítésére az energiakrízis hatásival szemben, jövőre meg kell kezdenie pénzügyei rendbetételét, a nyugdíjbiztosítási és a munkanélküli ellátások rendszerének reformját is beleértve - javasolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Új műholdas rendszer épül IRIS (Infrastructure for Resilience, Interconnection and Security by Satellite) néven, amely várhatóan 2024-ben kezdi meg a működését azzal a céllal, hogy biztosítsa az uniós kormányzati szervek biztonságos műholdas kommunikációját - írja a Euractiv.
A hazai mérnökképzés minőségének megtartása és erősítése stratégiai érdek, hiszen ettől függ, hogy a nagyvállalatok Magyarországot választják-e beruházásaik helyszínéül, és a kkv szektor megerősödése sem lehetséges a hazai szakemberek magas hozzáadott értéke nélkül – mondta Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora. A felvételizőknek november 25-én a BME Nyílt Napon bemutatkozó intézményben az oktatás célja, hogy olyan tudást és képességeket szerezzenek a hallgatók, amellyel nem csak a jelen kihívásaira képesek választ adni, hanem a tíz-húsz év múlva felmerülő problémákat is meg tudják oldani. A felsőoktatási piacon nagy a verseny, de a külföldi egyetemek elszívó ereje is látványos. A hazai mérnökökre ugyanakkor nagy az igény, a kezdőfizetések messze meghaladják az országos átlagot. Az egyetem és a versenyszféra közötti kapcsolat igen erős, de félő, hogy a vállalatok már ideje korán, a diploma megszerzése előtt a felsőoktatás elhagyására ösztönzik a diákokat, pedig hosszabb távon megérné számukra a magasan képzett mérnökök megtartása. A Portfolio a hazai mérnökképzés kihívásairól, a felsőoktatási rangsorok helyéről és jelentőségéről, a nemzetközi versenyről és az alapítványi modellváltás lehetőségeiről kérdezte az intézmény rektorát.
Pálinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója a Forbes.hu-nak adott interjúban beszélt az áremelkedésről - kiemelten a csirke drágulásáról -, az áruhiány kérdéséről, illetve a rezsiszámlákkal való küzdelemről. A Tesco-vezér véleményezte a magyar kormány intézkedéseit - az árstopot és az extraprofit-adót -, illetve azok hatását, továbbá a Tesco magyarországi terveiről is beszámolt.
Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében arról írtam, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer, második részében pedig a nyugdíjkorhatár alakulásával, illetve a várható élettartam növekedésével foglalkozom.
A magyar kormány még október közepén úgy döntött, hogy jelentősen támogatni fogja a hazai geotermikus energia térnyerését, ami a friss tervek szerint az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát. Többek között a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) lett megbízva a jogszabályi környezet kialakítására és a fejlesztések és beruházások lehetőségeinek mérlegelésére, az új akcióterv keretében meghirdetett pályázat során pedig most be is jelentettek egy nagyszabású támogatási kört, a TIM ugyanis közel egymilliárd forint összegű támogatásban részesítheti a PannErgy tagvállalatát, magát a PannErgy-t pedig 1,6 milliárd forinttal támogatják, a két bejelentett projekt során Miskolcon és Budapesten mélyíthetnek le geotermikus termelőkutakat.
Megtorpant a hazai ingatlanbefektetési piac; a koronavírus-járvány után megindult látványos bővülési trendet megakasztotta az ukrajnai háború, az energiakrízis, a világszerte megugró infláció, a gazdasági teljesítmények visszaesése, a recessziós félelmek erősödése, továbbá a monetáris szigorítások. Az ingatlanbefektetési volumen a koronavírus-járvány alatti szintre esett vissza, az idei eredmények a 2020-as, 1 milliárd eurós szintet érhetik el. Az ingatlanbefektetési terület így több szempontból is felemás évet zár: az év eleji optimizmust a bizonytalanság váltotta fel, az egyes szegmensek teljesítménye pedig nagyon eltérő, míg néhány területen szinte „megállt az idő”, mások, például a logisztika és az irodapiac kifejezetten jól teljesít. Bár a kilátások nem jók, a szakma bízik benne, hogy ha lassabban is, de folytatódik a felzárkózás a koronavírus-járvány előtti, 2019-es rekordteljesítményhez, idén azonban a tavalyinál és a korábbi várakozásoknál is gyengébb eredménnyel zárhatja az évet a szektor – összegezte Takács Ernő, a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a november 20-ai, X. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából.
Ez nem a pénz nagyságáról szól, ez tisztán politikai zsarolás - így jellemezte a Népszava beszámolója szerint Johannes Hahn költségvetési biztos a fejleményt, hogy az Orbán-kormány a tagállamok közül egyedüliként blokkolja az Ukrajnának szánt uniós támogatásról szóló jogszabály elfogadását.
Oroszország hazai összterméke (GDP) 4 százalékkal csökkent az idei harmadik negyedévben éves összevetésben - közölte az orosz statisztikai hivatal nem végleges adatként. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium nagyobb, 4,4 százalékos csökkenéssel számolt, míg a jegybank szintén 4 százalékos csökkenést várt.
Szavazás után azonnali hatállyal eltiltotta orosz és fehérorosz tagszervezetét a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC), így veszélybe került a két ország sportolóinak részvétele a 2024-es párizsi paralimpián.
Jelentősen rontotta kelet-közép-európai kilátásait az S&P Global friss elemzésében. A cég szakemberei szerint már érződik a kedvezőtlen globális folyamatok hatása, de készítettek egy olyan pesszimista forgatókönyvet is, mely szerint még nehezebb hónapok elé nézünk. Ráadásul a magyar gazdaság szempontjából vannak olyan egyedi kockázati tényezők, mint például az uniós források sorsa. Vagyis egy egyébként is nehéz időszakban kell még megküzdeni ezekkel a magyar-specifikus problémákkal.