Czigány Tibor, a BME rektora
Gazdaság

Nyolc hónap alatt megtérül egy műegyetemi mérnökhallgató tanulmányainak állami finanszírozása

Gergely András
A hazai mérnökképzés minőségének megtartása és erősítése stratégiai érdek, hiszen ettől függ, hogy a nagyvállalatok Magyarországot választják-e beruházásaik helyszínéül, és a kkv szektor megerősödése sem lehetséges a hazai szakemberek magas hozzáadott értéke nélkül – mondta Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora. A felvételizőknek november 25-én a BME Nyílt Napon bemutatkozó intézményben az oktatás célja, hogy olyan tudást és képességeket szerezzenek a hallgatók, amellyel nem csak a jelen kihívásaira képesek választ adni, hanem a tíz-húsz év múlva felmerülő problémákat is meg tudják oldani. A felsőoktatási piacon nagy a verseny, de a külföldi egyetemek elszívó ereje is látványos. A hazai mérnökökre ugyanakkor nagy az igény, a kezdőfizetések messze meghaladják az országos átlagot. Az egyetem és a versenyszféra közötti kapcsolat igen erős, de félő, hogy a vállalatok már ideje korán, a diploma megszerzése előtt a felsőoktatás elhagyására ösztönzik a diákokat, pedig hosszabb távon megérné számukra a magasan képzett mérnökök megtartása. A Portfolio a hazai mérnökképzés kihívásairól, a felsőoktatási rangsorok helyéről és jelentőségéről, a nemzetközi versenyről és az alapítványi modellváltás lehetőségeiről kérdezte az intézmény rektorát.

Az egyetemek nagyobb önállóságot kaptak a felvételi kritériumok meghatározásában. Ennek megfelelően nemrég a BME is nyilvánosságra hozta a saját szabályozását, amitől a magas oktatási színvonal megtartását várják. Miért ragaszkodik a BME az emelt szintű érettségi követelményéhez minden szakon?

Czigány Tibor: Az új felvételi szabályozás alapgondolata, hogy az egyetemek a képzésükhöz jobban igazodó saját kritériumrendszert dolgozhassanak ki. Mivel hosszú évek óta sikeresen dolgozunk a legnagyobb Magyarországon működő technológiai vállalatokkal, pontosan tudjuk, hogy milyen magas szintű tudást várnak el a frissen végzett műegyetemi hallgatóktól.

A képzési színvonalunk megtartásának érdekében ezért azt gondoljuk, hogy a felvételihez mindenképpen szükséges legalább egy emelt szintű érettségi.

Ezt a feltételt a hallgatóink döntő többsége eddig is teljesítette, 2022-ben az összes felvett diák emelt szintű érettségivel rendelkezett és több mint 90 százalékuk legalább egy nyelvből középfokú nyelvvizsgával érkezett.

2024-től az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga mellett többletpontok járnak a BME-n a kiemelkedő sportteljesítményért, valamint a középiskolai versenyeken elért eredményekért is. Ezen felül pluszpont jár a munkatapasztalatért, továbbá a részvételért a BME középiskolásoknak szóló tehetséggondozási programjaiban és az idén indult középiskolás TDK-ban elért eredményért is.

Eddig is a legjobb középiskolai teljesítményt nyújtó diákok kerültek be a Műegyetemre, és ezután is őket várjuk.

Magyarországon ma 17 felsőoktatási intézmény kínál mérnökképzést. Mekkora a hazai egyetemek között a verseny a legtehetségesebb, legszorgalmasabb hallgatókért? Milyen versenyelőnnyel rendelkezik a BME a többi egyetemmel szemben?

Színvonalban a legkomolyabb versenytársaink a külföldi egyetemek. A tapasztalatunk azt mutatja, hogy azok a diákok, akik rögtön érettségi után külföldi egyetemre mennek tanulni, jellemzően már nem Magyarországon kezdik a karrierjüket. Ha valaki Magyarországon képzeli el a jövőjét, itthon szeretne karriert építeni, annak fontos, hogy az alapképzést itthon végezze el, sajátítsa el a magyar szaknyelvet, átlássa a struktúrákat és hazai viszonyokat. A sikeres pályakezdéshez pedig jó alap a BME-s diploma, amely a magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon is sokat ér. Ezt tükrözik a Diplomás Pályakövetési Rendszer friss adatai is, amelyek szerint

az informatikai és műszaki területen végzetteknél a legmagasabb jövedelemre BME-s diplomával számíthatnak a pályakezdők.

Czigány Tibor
Czigány Tibor, a BME rektora

A Műegyetemen adott a lehetőség, hogy a hallgatók külföldön is kipróbálják magukat, mert diákjaink 75 ország egyetemein tanulhatnak részképzéseken és számos felsőoktatási intézményben szerezhetnek kettős diplomát. Nyolc másik európai egyetemmel szövetséget kötve, az EELISA-konzorcium keretében pedig azon dolgozunk, hogy közös képzéseket, kutatásokat indítsunk és a műegyetemi hallgatók Pisa, Erlangen, Isztambul, Párizs, Madrid, és Bukarest egyetemein tanulhassanak.

Egyre több magyar diák választ külföldi egyetemet a hazai helyett, de ezzel párhuzamosan egy külföldi diák is dönthet úgy, hogy a BME-re jelentkezik. Mekkora a külföldi hallgatók aránya?

Jelenleg körülbelül 2500 külföldi hallgatónk van, ez az összlétszám 12 százaléka. A képzéseink többsége, 37 szakunk, angol nyelven is elérhető. Nem példa nélküli, hogy magyar diákok is idegennyelvű oktatásra jelentkeznek. Sokaknak a nemzetközi egyetemi rangsorok jelenthetnek útmutatást a választásnál. Különösen büszke vagyok rá, hogy az első 200 közé került a BME a brit Quacquarelli Symonds (QS) fenntarthatósági rangsorában a környezeti hatás alapján. Ezzel az eredménnyel Magyarországról mi vagyunk az első helyezettek.

Általánosan pedig elmondható, hogy a 25-30 ezer egyetemet rangsoroló nemzetközi listákban is az első 2-3 százalék között szerepelünk.

Ugyanakkor, az orvosi egyetemeket a műszaki egyetemekkel összevető globális rangsoroknál pontosabb képet adnak a tudományterületi, valamint a szakterületi képzéseket vizsgáló rangsorok, amiben mérnökképzéseket hasonlítanak össze egymással. Az előbb említett QS tudományterületi rangsorának készítői például világszerte 1400 felsőoktatási intézmény teljesítményét vizsgálják. Ezek közül a mérnöki–technológiai tudományok listájára évek óta egyedüli magyar felsőoktatási intézményként és egyre javuló eredménnyel kerül fel a BME, és nemzetközi összehasonlításban 211.-ek vagyunk. A szakterületi képzésben pedig három képzésünk is 151-200. közötti pozícióban van. Bár a szakjaink nagy része műszaki, informatikai és természettudományi képzési területhez tartozik, lényeges, hogy a gazdasági és menedzsment képzéseink is igen elismertek. A QS üzleti képzési rangsorában a menedzsment képzéseink is a legjobb 550 képzőhely között szerepelnek.

Napjainkban a legtöbb egyetem együttműködésre törekszik a profiljához kapcsolódó vállalatokkal. Milyen lehetőségei vannak egy diáknak az egyetemi évek alatt tapasztalatot szerezni akár egy duális képzés keretei között? Mit profitál a vállalat, és mit az egyetem ezekből az együttműködésekből?

Szoros a kapcsolatunk a vállalatokkal és a munkaerőpiaci elvárások szerinti képzést kapják a hallgatóink, de meggyőződésem, hogy nem elég a mai hétköznapokra felkészítenünk a diákjainkat. Műegyetemi oktatóként a felelősségünk olyan tudást adni a jövő szakembereinek, amellyel a 10-20 év múlva felmerülő problémákat is képesek lesznek majd megoldani a jelen végzősei.

Hivatásunk szépsége, hogy mi sem tudjuk, milyen kihívások lesznek tíz-húsz év múlva, ahogy tíz évvel ezelőtt sem lehettünk biztosak abban, hogy milyen feladatokat kell megoldani 2022-ben.

Azzal tudjuk a legjobban felkészíteni a hallgatóinkat a jövőre, ha nagyon erős matematikai képzést adunk, és megtanítjuk a fizika, a hőtan, az áramlástan, az anyagtudomány, a tervezés, a gyártás, a menedzsment és az informatika elméleti ismereteit a gyakorlatban alkalmazni. Ahhoz azonban, hogy ezt sikeresen meg tudjuk tenni, olyan elsőéves hallgatókra van szükségünk, akik magas szintű alaptudással és készségekkel érkeznek hozzánk.

A kérdéshez visszakanyarodva, kooperatív képzésünk a mesterszakon és a doktori programunkban van. Ezek során az egyetemi témavezető mellett vállalati konzulens vezetésével folynak alkalmazott kutatások, ahol a publikációs kritériumok mellett támogatott eredmény például a szabadalom is, garantálva ezzel az ipari hasznosulást.

Milyen súlyban szerepelnek elméleti és gyakorlati ismeretek az egyetem tantervében? Mennyire naprakész a tananyag, mennyire illeszkedik a legaktuálisabb kihívásokhoz?

Űrmérnökképzés, építményinformatika, autonóm járműtervező mérnök, üzemmérnök-informatikus BProf szak és most fizikus-mérnök. Azokat a szakokat sorolom, amelyeket az elmúlt években hiánypótlóan, Magyarországon elsőként indítottunk az iparági elvárások és a technológiai trendek, a szakterületek digitális átalakulása szerint.

Czigány Tibor

Az építményinformatikai mérnökképzés angol nyelvű és az épített környezettel és létesítményekkel kapcsolatos kihívások informatikai, valamint építőmérnöki tudást igénylő problémáinak megoldására készíti fel a hallgatókat. Az idén elindult űrmérnök mesterképzésünk fő fókusza az űreszközök fejlesztése. Elsősorban az űrtechnológiához, űrkutatáshoz kapcsolódó, többnyire mérnöki jellegű tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatok ellátásához képezzük a leendő szakembereket.

A BME Természettudományi Karán 2023 szeptemberétől szintén angol nyelven indítjuk el a fizikus-mérnök szakot. A hazai és nemzetközi technológia-intenzív K+F cégek nagy számban várnak természettudományos és mérnöki ismeretekkel rendelkező, kreatív kutatásfejlesztési feladatokba bekapcsolódó szakembereket. Erre az igényre válaszolva alakítottuk ki az új képzési programot, ami elsősorban a kvantum- és nanotechnológia, az intelligens anyagok, az adattudomány és a mesterséges intelligencia, a fotonika, illetve a fenntartható energetika és nukleáris technológia témaköreiben képez szakértőket.

Az egyetemi atmoszféra, a diákok koncentrált kreativitása és a köztük lévő együttműködés olyan globális technológiai nagyvállalatok létrejöttének ágyazott meg, mint a Microsoft vagy a Facebook. Milyen lehetőségei vannak egy BME-s diáknak szervezett egyetemi keretek között megmutatni a kreativitását?

A Műegyetem számára azért is kiemelkedő fontosságú a diákinnováció, mert ebben az életkorban a kreatív intellektus talán a legszabadabb formában juthat el új gondolatokhoz és alkotásokhoz, amelyet még nem szabályoz egy vállalati kultúra szigorú rendje. 

Ezért mindent megteszünk a diákok a kreativitásának a kibontakoztatásáért, amelyre számos lehetőséget biztosítunk.

A Formula Student versenyben például a hallgatóknak – meghatározott paraméterek szerint – egy versenyautót kell építeniük, amellyel nemzetközi mezőnyben, versenypályán, pilótával kell megmérettetni magukat. Csak, hogy egy példát említsek hallgatóink elhivatottságáról: a csapat egyik tagja sok évvel ezelőtt megkeresett, hogy szeretne többet tudni a kompozit anyagokról. A témában a konzulense lehettem a TDK-jánál, a szakdolgozatánál, a diplomatervénél, és amikor mindezzel végzett, elvégezte a doktori iskolát is, PhD fokozatot szerzett. Már korábban kijelentette, hogy ő márpedig a Formula 1-ben akar és fog is dolgozni. Pénteken megvédte a doktori disszertációját, és hétfőn már a Red Bull Racing-nél dolgozott, és nagyon nagy szerepe van abban, hogy a csapat ismét a legjobbak között van.

Milyen tehetséggondozó programok vannak az intézményben?

Számos öntevékeny kör és 13 szakkollégium működik a nyolc karon 850 diákkal. A szakkollégiumokban a hasonló érdeklődésű hallgatóink végezhetnek saját kutatótevékenységet, vagy kezdeményezhetnek projekteket. Azoknak a hallgatóknak, akik vállalkozást alapítanának ötletükből a BME Z10 innovációs centrumban üzleti mentorálás is rendelkezésre áll és kockázati tőke bevonásában is segítik a szakértők a vállalkozó csapatokat. Egy másik lehetőség a vállalati K+F+I projektben való részvétel, ahol a hallgatók olyan ipari fejlesztési feladatokon dolgozhatnak, amelyek során egyrészt valós kihívásokkal találkoznak másrészt megismerik a céges technológiát. Ezek egy része önálló laboratórium vagy szakdolgozat és diploma tekintetében valósulhat meg, másrészt a témakör alapján egyéb módon is bevonódhatnak a diákok a kutatásba.

Korábban érkezett olyan visszajelzés, hogy a nálunk végzett hallgatók nagyon jól teljesítenek egyénileg, de a csapatmunkát érdemes fejleszteni.

Azért, hogy ezeket a kompetenciákat erősítsük, több olyan versenyben is részt veszünk, amelyekben a csapatainknak egyszerre több területről érkező és másfajta tudással rendelkező tagjai vannak. Egy ilyen csapatban a különböző mérnöki karok mellett a Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar hallgatóira is nagy szükség van, hiszen szponzorokat kell találni a piacon, marketing és PR kommunikációs stratégiát kell vinni, költségvetést készíteni stb. A sokféle hallgató, a sokféle szempontrendszer és munkafolyamat sokat segít a projektszemlélet megerősítésében.

Ösztönzik az együttműködést a többi hazai egyetemmel is?

Igen, itt a BME Duna-parti Központi épületének közvetlen környezetében négy egyetem is van: a Z épületünkben a Pázmány Péter Katolikus Egyegyetem (PPKE) bölcsészkara kapott helyet, a lágymányosi kampuszban az ELTE, és az Infoparkban a Metropolitan Egyetem (METU). Egy valódi egyetemváros van kialakulóban itt, amely rengeteg lehetőséget rejt magában. Folyamatban van a PPKE régészképzése és az építészképzésünk közötti együttműködés előkészítése. A nyelvészet legújabb formái pedig már inkább informatikai jellegűek, itt is látok találkozási pontot a PPKE és az informatikai karunk között. Ahogy a METU designer hallgatói és a BME terméktervező mérnök szakos hallgatói már dolgoznak közös projektfeladaton, úgy bízom benne, hogy tavasszal az említett együttműködések is elindulnak.

A KSH adatai szerint az elmúlt 20 évben kisebb kilengésekkel, de minden évben csökkent a bejelentett szabadalmak száma. Míg 2002-ben még közel 6000, addig 2021-ben már csak 450 szabadalmaztatási eljárás indult Magyarországon. Mit tud tenni a BME annak érdekében, hogy ez a tendencia pozitív irányba forduljon?

Mi a saját rendszerünket alakítottuk át úgy, hogy az innovációkból szabadalmak születhessenek. Elkészítettük az egyetem iparjogvédelmi szabályzatát, iparjogvédelmi alapot hoztunk létre és felállítottunk egy kifejezetten ezzel a területtel foglalkozó szakértői csapatot a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központunkban. A BME Bridge iroda a kutatásfejlesztéshez és innovációhoz kapcsolódó ipari hasznosulási folyamatokat támogatja. Például hogyan lehet egy magas technológiai érettségi szintű eredmény kapcsán, új iparjogvédelmi oltalmat elindítani, mik az oltalom fenntartásának kritériumai.

Czigány Tibor, a BME rektora

Ugyanakkor az oktatás és az innovációs tevékenység közötti egyensúly megtartására is figyelnünk kell. Az egyetem küldetései között szerepel az innováció és a hatékony tudástranszfer, de az alapfeladatunk, hogy a legjobb, legmagasabb szintű oktatást biztosítsuk a több mint 20 ezer diákunknak. Minden más ezután következik.

Az egyetem teljesítményét az mutatja meg elsősorban, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók tudásával mennyire elégedett a munkaerőpiac, hogyan tudnak elhelyezkedni, a későbbiekben milyen szakmai, tudományos eredményeket érnek el.

Gyakran elhangzik, hogy a hazai kutatók nemzetközi láthatóságát és beágyazottságát javítani kell. Mit tesz annak érdekében a BME, hogy a kutatásai kapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe?

Az EU előző innovációs pályázati keretprogramjából, a Horizont 2020-ból a BME nyerte el a legtöbb pályázatot. Ezek nemzetközi versenyben és többségében nemzetközi konzorciumokban elnyert támogatások. Itt tehát elengedhetetlen, hogy a kutatóink teljesítménye alkalmas legyen a nemzetközi megmérettetésre és büszke vagyok rá, hogy ezt bizonyítják a kollégáim. A 2020-ban indult új keretprogram, a Horizon Europe pályázataira is hasonló lendülettel készülünk.

Felismertük, hogy a sikeres pályázati részvételhez erős nemzetközi láthatóság kell és a kollégáink meglévő tudományos kapcsolatrendszerén túl, új partnereket is be kell vonnunk.

Ennek érdekében szerveztük meg 2022 júniusában az első kompetenciavásárt, ahol a műegyetemi kutatók építhettek kapcsolatot lehetséges konzorciumi partnerekkel. Emellett kialakítottuk azt a pályázattámogató struktúrát is, ami a pályázati felhívástól a pályázat benyújtásáig segíti a munkatársakat a Horizon Europe támogatások elnyerésében.

Számos nemzetközi iparvállalat választja Magyarországot, akár többmilliárd euró értékű beruházással hoznak létre óriási gyártókapacitásokat. Sokszor éri az a kritika ezeket a projekteket, hogy alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenek, a hazai mérnöki tudásra csak elvétve van szükség, a magyar innovációs tevékenység nem tud érvényesülni. Mik a tapasztalatok a BME gyakorlatában?

Amikor egy nagyvállalat új bázist szeretne létrehozni, akkor megversenyezteti a különböző helyszíneket. A szóba jöhető országok adókedvezményeket, beruházási támogatásokat, infrastruktúrafejlesztést ajánlanak a cégnek, hogy vonzóvá tegyék magukat.

Amikor viszont a végső döntést kell meghozniuk, akkor nagy hangsúllyal esik latba az adott terület szakembereinek a képzettsége és minősége. Ebben pedig Magyarország kifejezetten erős.

Ez egy folyamat: a vállalat először a gyártást hozza ide, aztán kipróbálja egy kisebb innovációs projektben, hogy a helyi szakemberek hogyan teljesítenek, esetleg megállapodást köt helyi oktatási intézményekkel, teszteli, hogy milyen természetű tudásbázis áll rendelkezésre és milyen együttműködések lehetségesek.

Czigány Tibor

A magyar szakemberek már egy ilyen együttműködési folyamat elején is meggyőző teljesítményt nyújtanak, és bizonyítják, hogy érdemes egyre nagyobb feladatokat rájuk bízni. Sokszor járok magyarországi multinacionális világcégeknél, ahol fel szoktam keresni a nálunk végzett szakembereket és örömmel tapasztalom, hogy sikerrel hasznosítják a tőlünk kapott tudást. Több volt diákunkkal is találkoztam, akik arról számoltak be, hogy olyan fejlesztéseket végeznek, amelyek érdemben javítják a hazai vállalat teljesítményét.

Ez a tudás, ez a szemlélet pedig nagyon vonzó a külföldi cégek számára, a Műegyetem pedig piacvezető a szakemberek képzésében.

A BME azon felsőoktatási intézmények közé tartozik, amely nem váltott alapítványi modellre, és továbbra is közvetlenül állami fenntartásban maradt. Hogyan látja a BME felsőoktatási szerepét az állami fenntartás mellett?

A nemzetközi gyakorlatban többféle modellben működnek, és biztosítanak világszínvonalú képzésekhez, kutatásokhoz hátteret a felsőoktatási intézmények.

Magyarországon 17 helyen van mérnökképzés és az alapdiplomák közel harmadát, míg a mérnöki és informatikai mesterdiplomák közel 70 százalékát a BME adja ki, így jelentős a felelősségünk a nemzetgazdaság szempontjából.

Több nemzetstratégiai területhez kapcsolódó oktatás csak nálunk érhető el. Két példát említve: a BME-n van az országban egyetlen energetikai mérnökképzése, és csak a BME-n működik oktatóreaktor. A jelenlegi energiapiaci körülmények között ezek még inkább felértékelődtek: mind a Paks1 bővítése, mind a Paks 2 megépítéséhez szükség van a BME-n képzett szakemberekre.

Ha a működésünk felől közelítem a kérdést: költségvetésünk körülbelül az egyharmadát biztosítja az állam, mint fenntartó, az ezen felül lévő hányadot a vállalati kutatásfejlesztési együttműködések keretében, valamint hazai és nemzetközi pályázatokból teremtjük elő. Büszkék vagyunk arra, hogy a hazai egyetemek közül az előző 7 éves EU-s ciklusban mi nyertük el a legtöbb forrást az unió kutatási és innovációs keretprogramjában, a H2020-ban. Erre törekszünk most is.

Ha a BME-s képzésre fordított állami finanszírozás megtérülését vizsgáljuk, akkor kevés jobb befektetést találhatunk. Kiszámoltuk egy műegyetemi mérnökhallgató oktatásának megtérülését hét félévi állam finanszírozás esetén.

Ha egy alapképzést végző frissdiplomás mérnök elkezd dolgozni, akkor a magas kezdőfizetésének köszönhetően a befizetett adók és járulékok gyakorlatilag 12 hónap alatt visszahozzák a befektetés összegét. Egy mesterszakos diploma esetében ez 8 hónap.

Természetesen nem zárkózunk el semmilyen olyan változtatástól, amely az egyetem és az ország céljait, illetve fejlődését szolgálja, ezért nyitottak vagyunk minden az egyetem szempontjait is figyelembe vevő párbeszédre.

Címlapkép és fotók: Stiller Ákos - Portfolio

A cikk megjelenését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem támogatta.

benzin

Holdblog Medvepiaci hangulat

A Goldman Sachs (GS) arra számít, hogy a 10 éves amerikai állampapír-hozamok egészen 2024 végéig 4 százalék feletti...

Tematikus PR cikk
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
feher karacsony havazás hó budapest