2010. március 16. 10:03 | Gereben Ágnes
A harmadik orosz—ukrán földgázháború után, 2009 elején kártérítési perekkel fenyegetőztek az orosz földgázvállalattal szerződéses kapcsolatban álló, a fogcsikorgató hidegben mégis fűtés nélkül maradt európai országok vezetői. Miután azonban január 19-én az orosz és az azóta megbukott ukrán miniszterelnök Moszkvában egy birodalmi--geopolitikai szempontoknak alárendelt energetikai megállapodást kötött, mintegy varázsütésre, elcsitult a felháborodás. A kulisszák mögött azonban a hatóságok az Európai Unió különböző intézményeitől az egyes országok partnervállalatain át a különböző kormányokig nagy valószínűséggel számos óvintézkedést tettek, hogy elkerüljék az őket saját hazájukban súlyos belpolitikai következményekkel is fenyegető "gázcsap elzárás" megismétlődését. A Gazprom-vezérkar vélhetőleg azzal is a saját felelősségét igyekszik csökkenteni, hogy mostanában többnyire mélyen hallgat a szerződésekben évekre előre lekötött, ám a csökkenő kereslet miatt át nem vett földgáz kifizetése iránt korábban oly sokszor hangoztatott igényéről. A geopolitikailag kiemelten fontos országok, például Ukrajna vonatkozásában maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök jelentette be, hogy Oroszország nagylelkűen eltekint a büntetéstől.
