Egyre élhetetlenebbé teszi a megnövekedett autóforgalom az életet Magyarország egyik legszebb tájegységében

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az elmúlt évek jelentős arányú kiköltözése a Szigetközbe elsősorban Győr szuburbanizációs hatásának köszönhető. Győr városában ugyanis a szuburbanizációra jellemző módon egyre jobban erősödött az iparnak köszönhetően a gazdaság, mely magával vonta az ingatlanárak növekedését. A szolgáltatások és a gazdasági tevékenységek szétáramlása szintén megtalálható Győrben, ugyanis a városba bevezető szinte valamennyi főút mellett (1.,14.,81., 82., 83.sz. főutak) kiépültek bevásárlóközpontok, és az ipari és gazdasági létesítmények is. A közösségi közlekedést tekintve pedig a környező települések jól ellátottak és a városközpont időben elérhető.

Mindezek a tényezők pedig jelentősen befolyásolták azt, hogy sokan amellett döntöttek, kiköltöznek valamelyik Győrhöz közeli településre.

Ezeknek a településeknek a többsége pedig a Szigetközben található. A nagyszámú kiköltözésből adódóan azonban egyre nagyobb problémát jelent az ingázók megnövekedett aránya. Megfigyelhető ugyanis, hogy főleg a reggeli és a délutáni csúcsidőben a Győrbe vezető főutak mentén torlódások alakulnak ki. Ez pedig igaz a Szigetköz felől érkezőkre is, akik az 1401-es számú összekötő úton keresztül a 14.sz. főúton elsősorban az Ipari Parkba szeretnének eljutni, valamint a belvárosba. A délutáni csúcsidőben pedig a Szigetközbe igyekvők miatt szintén torlódások alakulnak ki a belvárosban, és a már említett 14.sz. főúton. De hasonló problémák tapasztalhatók az 1401.sz. összekötő út mentén található településeken is, melyeken a már említett kiköltözések miatt jelentősen megnövekedett az elmúlt években a forgalom. Győr agglomerációját tekintve pedig elmondható, hogy gyakorlatilag a teljes Szigetközt lefedi, ugyanis vannak, akik egészen Rajkáról járnak be a városba dolgozni, tanulni.

A kutatásunk során ezért arra keressük a választ, hogy 2010 és 2019 között milyen mértékben változott a forgalom nagysága a Szigetközben. Milyen közlekedési problémák vannak, melyekre a közlekedésfejlesztési megoldásokon kívül a településrendezési eszközök is megoldást nyújthatnak. A vizsgálatinkat a Szigetköz 32 települését érintő úthálózatán végeztük el.

A Szigetköz lakónépessége

A Szigetköz forgalmának vizsgálata előtt fontos megismerni azt is, hogy milyen mértékű volt a beköltözés mértéke a szigetközi településekre 2010 és 2019 között. Ahogyan az lenti ábrán is látható 2011 és 2019 között 7%-al (több mint 15 000 fővel) nőtt a Szigetköz lakónépessége. Hiszen míg 2010-ben 210 474 fő lakott a kisalföldi mikrotérség településein, 2019-ben már 222 123 fő. Ez a népességnövekedési arány pedig jelentős hatást tud gyakorolni a közlekedésre is, így részletesen megvizsgáltuk milyen mértékben változott, illetve növekedett az egyéni, valamint a közösségi közlekedés a Szigetközben.

A Szigetköz jelenlegi forgalmi helyzete

A mobilitás növekedésével párhuzamosan egyre több utazás történik személygépkocsival, amely egyrészt a motorizációs szint növekedésének közvetlen következménye. A személygépjármű állományának növekedése új utazásokat indukál, valamint a közösségi közlekedést használók számát csökkenti. A következő ábrán látható a Szigetközben (mint lakóhely szerint) személygépkocsik számának növekedése. A kezdeti 2010-es 66 391 szgk érték 2018-ra 88 905-ra (több mint 25%-al) növekedett. Ez az emelkedés nem csak az agglomerációba való kiköltözésnek köszönhető, hanem annak is, hogy az 1000 lakosra jutó személygépjárművek száma (motorizációs szint) emelkedett.

Magyarországon 2010-ben 299 szgk/1000 lakos, míg 2018-ban 373 szgk/1000 lakos értéket ér el.

A motorizációs szint növekedése tükrözheti a gazdasági növekedést, azonban bizonyos szint felett az utak telítettsége problémát okozhat a kialakult forgalmi torlódásokkal.

Magyarország 31500 km hosszú úthálózatának egy része, a Szigetközben található úthálózat forgalmi adatai az országos közúti adatbankból (OKA) kerültek legyűjtésre. Ebben a tanulmányban az alábbiakban felsorolt utak jellemzői kerültek összeírásra és elemzésre:

• 1401 (átlag)
• 1407
• 1408 (átlag)
• 15, 150.

Az adatgyűjtés során a 2010. évtől 2018. évig álltak rendelkezésre a forgalmi adatok, melyek az alábbi diagramokon láthatóak.

Az 1401. sz. út Győrt köti össze Mosonmagyaróvárral a Szigetközön keresztül, mondhatni ez a fő közlekedési tengely a tájegységben. A járműforgalom növekedése ezen út esetében is 2011. évtől megfigyelhető, mely évhez képest 2018-ban 29,44%-kal volt nagyobb a forgalom (lenti ábra). Az út kapacitása 2000 E/ó, melynek kihasználtsága így 17-62% között mozog. 

Mosonmagyaróvár-Rajka elsőrendű főúton (15.sz. főút) egy folyamatos forgalomnövekedés figyelhető meg (lásd a fenti ábrát). A 2010. évhez képest, 2018. évre közel 47%-os emelkedés történt a jármű/nap értékben.  Az út „különlegessége”, hogy számozása 2010-től 2016-ig 150-es számon volt nyilvántartva, míg 2017-től 15. sz. útként. Ennek magyarázata az akkor épülő M15-ös gyorsforgalmi út.

Az 1407. sz., Halászi-Dunasziget-Dunakiliti összekötő út, több, mint 14 km hosszú. 2011. évtől tartó folyamatos, szinte lineáris növekedés látható a forgalmi adatokban, nincs kiugró emelkedési intervallum. A legalacsonyabb (828 jármű/nap) értékhez képest 2018. évben 49%-os növekedés tapasztalható 2018. évre. Az 1408. sz., Mosonmagyaróvár-Dunakiliti-Rajka összekötő út közel 18 km hosszú. Ezen az úton 2011. évtől szintén emelkedés figyelhető meg a forgalomnagyságban. 2013. évről 2014. évre 30%-kal növekedett, míg 2011. évhez képest 2018-ra 90%-kal nőtt a forgalom.

Közösségi közlekedés

A közúti forgalomhoz hozzátartozik az autóbuszos közösségi közlekedés is, melynek változása az 1. táblázatban látható. Az 1401, 1405, 1406, 1407, 1408, 1501, valamint az 1. útnál vehető észre a növekedés. Ebből kiemelkedik az 1406 és 1501.sz. út, mely utakon közlekedtetett járatok több,  mint a duplájára nőttek. A táblázatban az egyes (szóló) autóbuszok szerepelnek.

Az 1402, és 1403 utak esetében 22-23%-os csökkenés figyelhető meg, míg 1404 sz. útnál nem történt változás.

Összességében elmondható az autóbusz forgalomról, hogy a bázis évhez képest (2010), három út kivételével (1402., 1403., 1404.) növekedés figyelhető meg. Több adatsoron is megfigyelhető egy kezdeti csökkenés 2013. évig, amelyet szignifikáns emelkedés követ. A közösségi közlekedésre is jellemző a gazdasági válság lecsengését követő fellendülés.

Tervezett közlekedésalapú területfejlesztések a Szigetközben

A 32 szigetközi településnek nemcsak az egyéni és a közösségi közlekedését vizsgáltuk meg, hanem a jelenleg hatályos rendezési tervét is, valamint a Magyar Közúttól bekértük a tervezett fejlesztésekre vonatkozó információkat. Valamennyi településnek a rendezési tervén belül elsősorban a szerkezeti tervét, a közlekedési alátámasztó dokumentumát, valamint a rendezési terv műszaki leírását tekintettük át, ott ahol ez lehetséges volt. Mindössze 15 olyan település találtunk melynek nem sikerült áttekinteni közlekedési alátámasztó dokumentumát. Ennek oka az volt, hogy ezek a tervek sem az adott szigetközi település honlapján, sem pedig a rendezési tervet készítő irodánál nem volt elérhető.

A tervlapok, és a műszaki leírások áttanulmányozását követően megállapítást nyert, hogy általánosságban az alábbi három fejlesztés érinti a szigetközi települések többségét:

• Kerékpárút építése az Öreg-Duna töltése mentén
• Az 1401.-es elkerülő útjának kiépítése
• Összekötő út/utak kiépítése a szomszédos településsel/településekkel

Illetve fontos még kiemelni a tervezett M14-es gyorsforgalmi utat, mely megépülése után jelentős hatással lesz a szigetközi települések jövőbeli forgalmára.

Összegzés

A Szigetközben élők népessége az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett, mely ahogyan az látható volt nemcsak az egyéni, de a közösségi közlekedés volumenére is jelentős hatással volt. Ennek köszönhetően az összes jelentős útvonal forgalma nőtt az elmúlt években melyek közül kiemelkedő volt az 1407-es (49%), és 1408-as (90%) sz. összekötő utak forgalomnövekedése. A közösségi közlekedés tekintve pedig az 1402-es, 1403-as, és az 1404-es sz. összekötő utak kivételével valamennyin nőtt az autóbusz forgalom 2010 és 2018 között.

A szigetközi települések rendezési terveinek áttekintéses során megállapítást nyert, hogy a megnövekedett forgalomra reagálva a települések többsége tervez összekötő utat a szomszédos településsel, valamint érinteni fogja az 1401-es elkerülő út építése. Amit pozitívumként mindenképpen ki kell emelni, hogy az alternatív közlekedési módok közül a kerékpározást érintő fejlesztések szintén megtalálható a települések nagy részén. Az Öreg-Duna töltése mentén tervezett kerékpárút pedig várhatóan még tovább fogja erősíteni a kerékpárhasználatot a térségben nemcsak a turisták, de a helyi lakosság körében is.

Összességében a kutatásunk során világossá vált, hogy számos pontszerű, valamint az egész Szigetközt érintő közlekedési problémák, illetve tervezett fejlesztések találhatóak a vizsgált térségben.

Mindezek azonban jelenleg nem szerepelnek sem egy egységes Szigetköz stratégiában, sem pedig fejlesztési tervben. Így célszerű lenne a Balaton kiemelt üdülőkörzet mintájára egy egységes rendezési tervet készíteni a Szigetköz területére. Mindez segíthetne abban, hogy létrejöjjön, egy erős közúti főtengelye a Szigetköznek mely jelenleg hiányzik a térségből. Illetve az egységes terv segítségével lehetőség lenne a kerékpárutak, és a vízi közlekedési utak rendszerszintű fejlesztésére is, mely a gazdaságon kívül a turizmus számára is kiemelt jelentőségű. A turizmus szempontjából pedig fontos kiemelni, hogy a közös rendezési terv a természet, és a jelentős zöldterületek (pl. erdők, vízpartok, stb.) megóvásában is komoly szerepet tölthetne be. Az egységes rendezési terv, így biztosíthatná, hogy a Szigetköz a jövőben is fenntartható, és élhető térség maradjon.

Címlapkép: Dr. Jóna László