Európa válaszút előtt áll: vagy saját kezébe veszi védelmét, vagy eljelentéktelenedik. Már régen el kellett volna indulnia a védelmi autonómia felé, de a béke iránti lelkesedésében a könnyebb utat választotta: elhanyagolta a védelmet, hagyta lezülleni katonai erejét. Ennek igazolásaként megalkudott az orosz agresszióval.
A januári inflációs adat láttán olyan érzésünk lehetett, mint amikor egy zenének felismerjük a dallamát, de nem ugrik be a szövege. Tudtuk, hogy a decemberi adat után nagyon jó eséllyel számíthatunk a tavalyinál magasabb éves inflációra idén, de a szöveg a vártnál hangosabban szólalt meg. Pedig meg voltak az előjelek bőven: bérnyomás, nagy szolgáltatók rutinszerű átárazása, adóemelések, gyorsan emelkedő inflációs várakozások, emelkedő importárak és megemelkedett gázárak. Ebben a cikkben amellett érvelünk, hogy a felsorolt tényezők többsége további árnyomást gyakorol majd a gazdaságra, ezért bőven az 5 százalék feletti tartományban alakulhat idén az árindex. Emiatt pedig annak is örülhetünk, ha nem kell szigorítani a monetáris kondíciókon.
Az ember veszélyérzete teljesen máshogy működik az online térben, mint az offline világban. Legyen szó magánemberekről vagy cégekről, jellemző, hogy sokkal kevésbé figyelünk tudatosan a személyes adatainkra, értékeinkre. Jó példa, hogy vállalkozók tízezrei adják ki önszántukból harmadik félnek, elsősorban a könyvelésüket végző cégnek digitális "ujjlenyomatukat" - az más kérdés, hogy ez egyik félnek sem jó. De ha ez így van, miért alakult ki tömeges szinten ez a felelőtlenség határát súroló gyakorlat, és hogy befolyásolja vállalkozók százezreinek online biztonságát a közelmúltban indult és nagy port kavart Ügyfélkapu+ és Digitális Állampolgár projektek, és milyen egyéb fejlesztések zajlanak, amelyek segíthetnek a probléma megoldásában?
Egy hétfői találkozó, egyetlen mondat Hszi Csin-pingtől, és máris új szelek fújnak a kínai gazdaságban. Az elmúlt évek vállalkozásellenes politikájától látványosan eltávolodva a pekingi vezetés most a magánszektor felé fordul, hogy a technológiai cégek segítségével adjon lendületet a megrekedt gazdaságnak. De vajon valódi paradigmaváltásról van szó, vagy csak egy újabb taktikai húzásról a geopolitikai játszmában? A válasz ott rejlik a kínai részvénypiacok friss ralijában – és abban, hogy ki meri ezt elhinni.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a kormányzat nem látja problémásnak, így egyelőre nem tervez reformot, pedig a rendszer több strukturális gondot hordoz. A legnagyobb probléma a nyugdíjmegállapítás és a járandóság emelésének eltérő mechanizmusa, amely miatt a nyugdíjasok relatív és abszolút elszegényedése elkerülhetetlen. A valorizációs szorzók gyorsabb ütemben növelik az új nyugdíjakat, míg a meglévő nyugdíjak csak inflációkövető emelést kapnak, így a "régebbi" nyugdíjasok relatíve egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
Kóka János nemrég publikált tíz pontos programja fontos, sőt, megkerülhetetlen lépéseket fogalmaz meg a magyar egészségügy régóta húzódó problémáinak megoldására. Tervében ott rejlik az egészségügyünk jövőjének kulcsa: az állami és magánszektor szoros együttműködésének szükségessége. A Primus Egyesület – amely a minőségi magánszolgáltatók szakmai szervezete – e gondolatmenethez kapcsolódva világítja meg a magánegészségügy jelenlegi helyzetét, kihívásait és lehetőségeit. Hiszen a magánszektor szerepe nem egyszerűen kiegészítő, hanem strukturális jelentőségű az egészségügy reformjában.
A közelgő német választások befektetői szempontból egyszerre nagyon izgalmas és rémesen unalmas eseménynek ígérkezik. Az oximoron oka, hogy maga a választás úgy tűnik, a papírformát fogja hozni, az viszont nagyon izgalmas, és a magyar gazdasági növekedés szempontjából is fontos, hogy az új kormány milyen reformokat és milyen gyorsan képes megvalósítani.
A hidrogéntechnológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztés, valamint a hidrogén mobilitásban betöltött szerepe egyre inkább reflektorfénybe kerül. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlenül adódó emissziós megtakarításokon túl milyen tágabb értelemben vett gazdasági hatások adódnak a technológia alkalmazása révén.
Az elmúlt napokban a két egymást követő év negatív ipari termelési adata alaposan felborzolta a kedélyeket. Számunkra, akik több mint három évtizede készítjük a hazai feldolgozóipari konjunktúratesztet, az eredmény nem volt meglepő. 2021 utolsó negyedéve óta, azaz három éve figyeljük és jelentjük, ahogy a magyar gazdaság hazai vállalati megítélése negatívba fordult. A vállalati bizalmi index trendje 2024-ben tért át a negatív tartományba, a foglalkoztatási prognózis 2023 januárjában. A Kopint-Tárki 2025. januári feldolgozóipari konjunktúratesztje arról tanúskodik, hogy minden objektív és szubjektív hangulatindikátor legfeljebb a stagnálást jelentő 50 pontos határon ingadozik, és nincs olyan mutató, amelynek egyértelműen pozitív lenne a trendje.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Izgalmas két éven vagyunk túl; ennyi idő kellett ahhoz, hogy ma már ne csak a mesterséges intelligencia (MI) által kínált lehetőségekről beszéljünk, hanem annak valódi veszélyeiről is, és arról, hogyan kezeljük ezeket. Két év sok vagy kevés? Nehéz megmondani, de véleményem szerint meglepően gyorsan reagáltunk ezen kihívásokra: az EU a világon elsőként dolgozott ki egy kockázatalapú szabályozási keretet. Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Törvénye (AI Act) 2024. augusztus 1-jétől hatályos, és ennek keretében február 2-án lépett életbe az első és egyben legfontosabb rendelet, ami alapján az elfogadhatatlan kockázatokat jelentő rendszerek használata mostantól már tiltott.
A tengerszint emelkedése nem csupán egy távoli ökológiai probléma, hanem egy olyan globális kihívás, amely társadalmi, gazdasági és politikai szinten is sürgető megoldásokat igényel. A hatékony alkalmazkodás és kárenyhítés összetett döntéseket és hosszú távú tervezést követel meg. A kérdés nem csupán az, hogy milyen technikai megoldásokkal védhetők meg a part menti közösségek, hanem az is, hogy milyen társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők befolyásolják az egyes régiók alkalmazkodási lehetőségeit.
Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
Még mindig nem úgy halad vállalkozásod (digitális) fejlődése, ahogy szeretnéd? Megvásároltad és bevezetted az összes elérhető szoftvert, mégis úgy érzed, hogy valami hiányzik, és a vállalat nem képes lépést tartani a versenytársakkal? Lehet, hogy úgy gondoltad, már túljutottál a teljes paradigma-váltáson, de továbbra is nehézségekbe ütközöl te is, és a kollégáid is. Mi lehet az oka? Valószínűleg a szent tehenek még a spájzban vannak.
Donald Trump amerikai elnök azt mondja, békét akar teremteni Ukrajnában. Megközelítése azonban nem működhet, mert az nem kezeli a biztonsági garanciák problémáját. Addig nem lesz béke, amíg Ukrajnának egyedül kell szembenéznie Oroszországgal. Elképzelhető azonban, hogy ez a probléma kiküszöbölhető. Elméletileg a hadviselés miniatürizálásában rejlő technikai innováció új utakat kínálhat a béke megteremtéséhez, valamint Franciaország és az Egyesült Királyság – mindkettő atomhatalom – is közbeléphetne, ha Amerika visszalép.
Az Európai Unió versenyképességi hanyatlása nem kérdés. A 2024 szeptemberében kiadott Draghi-riport is erre a következtetésre jut. Ebben a cikkünkben megpróbálunk olyan, eddig nem sokat említett területekre rávilágítani, amelyek hozzájárultak az Egyesült Államok versenyképességi előnyéhez az EU-val szemben. Tehát, az olyan területek, mint az energia vagy a tőkebefektetések nem részei elemzésünknek, mivel azokat már több helyen mélyen kielemezték.
A kormány 2024-ben elfogadta a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervet (NEKT), amelyben hazánk energiaimportnak való kitettsége elleni intézkedésként a hazai földgáz- és kőolaj-kitermelés felpörgetését is célul tűzte ki. Ennek megvalósítása tulajdonképpen már 2022 óta zajlik. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása ma itthon többségében a földgáz- és kőolajfogyasztás mértékétől függ, tehát annak szintjét mindenképp csökkenteni szükséges. Az már ennél összetettebb kérdés, hogy amíg van földgáz- és kőolajfogyasztás Magyarországon, addig annak kitermelése hol és hogyan történjen?
Az év eddig eltelt időszakában az euró/forint keresztárfolyam több mint 10 forintnyi sávot járt be, 402 és 416 között. Jelenleg a kurzus a sáv alsó szélét "támadja". Így amíg néhány hete mindenkit az foglalkoztatott, hogy meddig gyengül a forint, most sokak fejében megfogalmazódhat a kérdés: van-e esély egy tartósan erősödő trend kibontakozására?
Emelkednek az ingatlanárak. Minden nap egy újabb szenzációs hírt olvashatunk a témában. A jelenlegi környezet tökéletesen alkalmas arra, hogy a hangulat átvegye az irányítást. A tisztánlátás kedvéért, a piaci trendek és árszint jobb értékeléséért új dimenziókra mutatunk rá. Nem kicsi a valószínűsége, hogy „rossz mozit nézünk”.
Donald Trump amerikai elnök visszatérésével felsejlik a vámháború rémképe, ami a világgazdaságra és végső soron a befektetésekre is jelentős hatással van. A téma aktualitásához nem fér kétség. De mi a mögöttes gazdasági logika? Kire hogyan hat, kik lehetnek a nyertesei vagy éppen a vesztesei? És mire engednek következtetni a múltbéli példák? Megmutatjuk!
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
