Minden mértékadó, nemzetközileg releváns felmérés és elemzés szerint ma Magyarországon mélyre hatol a korrupció a közszektorban. Bár sokáig a rendszerszintű korrupció és a jogállamiság eróziója nem tükröződött számos gazdasági mutatóban, mára egyértelmű vált: az intézményesített visszaélések aláássák az ország fejlődését. A Covid-járvány óta Magyarország a korrupció és a gazdasági teljesítmény romlásának ördögi körébe került.
Az amerikai részvénypiacok az elmúlt 15 évben szinte minden időhorizonton agyonverték a világ többi részét. Ez a masszív felülteljesítés elsősorban az amerikai IT-szektor kiváló teljesítményének volt köszönhető, idén azonban nagyon szokatlan eddig az évkezdet. Túl sokan favorizálják az amerikai részvénypiacot, miközben a három legnagyobb vállalat részvényei gyengén muzsikálnak eddig.
Az elmúlt hónapok hazai és nemzetközi olaj- és gázipari híráramlása jól rámutat arra, hogy viharos tengeren kell navigálnia a két szektornak, de a jövőjük egyáltalán nem sötét. A kereslet továbbra is jelentős lesz, a technológiai fejlődés pedig lehetővé teszi a hatékonyabb és fenntarthatóbb kitermelést. Ugyanakkor a kannibalizálódás és a helytelen hangsúlyok akár zátonyra is vezethetik a két ágazatot.
Azzal, hogy minden igazolható ok nélkül általános vámokkal fenyegette meg Kanadát, Mexikót és Kínát, Donald Trump amerikai elnök azt bizonyította, hogy személye komoly kockázatot jelent mind Amerika, mind annak kereskedelmi partnerei számára. Az fogja azonban végül meghatározni, hogy mekkora kárt szenved majd el a globális gazdaság, hogy a többi ország miként reagál Trump meggondolatlan politikájára. Amerika kereskedelmi partnereinek meg kell őrizniük hidegvérüket, és ellen kell állniuk annak a kísértésnek, hogy tovább fokozzák ezt az őrültséget.
Szegény Rachel Reeves brit pénzügyminiszter! Még mielőtt január 29-én elmondta volna a várva várt „növekedési beszédét”, a kritikák elárasztották a közösségi médiát és az étert. Egyesek szerint megközelítése túlságosan szétszórt, és túlságosan olyan intézkedésekre támaszkodik, amelyek hatása csak hosszú távon lesz érezhető. Mások szerint egyes programok ellentétesek a kormány környezetvédelmi vállalásaival, és nem egyenletesen oszlanak el az országban, valamint az egész programcsomag túl sokba kerül. Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója odáig is elment, hogy nyilvánosan Reeves-t olyan embernek írta le, mint akinek „fogalma sincs a dolgokról”.
Válasz véleménycikk Vargha Márk Portfolio-ban megjelent írására: Napjaink ökológiai válságának egyik legfőbb tanulsága, hogy a természetet nem kizárólag a gazdasági vagy jogi értelemben vett „tulajdonként” kellene kezelnünk. Ebben a válasz véleménycikkben azt vizsgálja meg a szerző, hogy miként bővíthető a jogalanyiság fogalma olyan új szempontokkal, amelyek a biotikus közösségeknek is önértéket tulajdonítanak. Arra igyekszik rámutatni, hogy a természeti elemek, az élőhelyek és az azokban részt vevő emberi és nem-emberi lények is részesülhetnének bizonyos jogokban, s ezzel új utat nyithatnánk az ökológiai válság kezelésében.
Miután a DeepSeek-R1 január 20-i bemutatása következtében jelentősen bezuhant a chipgyártó Nvidia részvényeinek árfolyama, és több más technológiai vállalat értékelésében is erőteljes csökkenés volt kimutatható, egyesek ezt a mesterséges intelligencia dominálásért folytatott kínai-amerikai verseny „Szputnyik-pillanatának” nevezték el. Bár az amerikai AI-iparnak vitathatatlanul szüksége volt arra, hogy felrázzák, ez a fejlemény felvet néhány összetettebb kérdést.
Negyvennyolc órát tartott az Egyesült Államok által indított vámháború (első menete) két szomszédja ellen. Az első körös anyagi veszteségek mérsékeltek, ha nem számolunk a megnövekvő bizonytalanság üzleti és társadalmi következményeivel. De több kérdést hoztak ezek a napok, mint választ.
Donald Trump évekig a bitcoin és a kriptovaluták nyílt kritikusa volt. 2018-ban a bitcoint még erőteljesen volatilis és légből kapott, eszközként jellemezte, ami nem pénz; néhány évvel később pedig csalásnak és elkerülhetetlen katasztrófának, afféle időzített bombának nevezte, mely a törvénytelen viselkedést is elősegítheti. A fentiek fényében különösen érdekes fejlemény, hogy a globális tartalékvalutával rendelkező ország elnöke nemrégiben változtatott álláspontján, és nyíltan támogatni kezdte a bitcoint. Nemcsak azt ígérte meg, hogy az Egyesült Államokat a világ kriptofővárosává fogja tenni, hanem egy stratégiai bitcoin tartalékalap létrehozásának gondolata is felmerült. Az árfolyamokat, és így a befektetőket érintő kézenfekvő és meglehetősen pozitív hatásokon túl Trump fordulata mélyebb monetáris és nemzetközi kérdéseket is felvet, és egyesek szerint a fejlemények eszkalálódása akár az amerikai és a globális monetáris történelem egy új fejezetét is megnyithatják.
A brit kormánynak igaza volt, amikor úgy jellemezte az Egyesült Királyságban a közelmúltban tapasztalt piaci volatilitást, hogy azt elsősorban „globális tényezők” – különösen az amerikai kötvényhozamok meredek emelkedése – táplálták. Abban is igaza volt, hogy a brit piacok jól kezelték a zavarokat. Nem szabad azonban alábecsülni azokat a további kihívásokat, így a gazdaság sebezhetőségét fokozó strukturális gyengeségeket, illetve a sürgősen szükséges politikai intézkedéseket, amelyekkel a brit gazdaságnak az elkövetkező hónapokban szembe kell néznie.
Donald Trump választási győzelmét követően Európa felismerte, hogy meg kell erősítenie biztonságát és gazdasági ellenállóképességét. Az európai védelmi ipar vezetői több beruházást sürgetnek a szektorban, a védelmi minisztériumok pedig többet költenek a tudományra és a technológiára, hogy biztosítsák országaik felkészültségét a jelen és a jövő háborúira. De az nem elég, ha minden ország egyedül cselekszik.
Ahogy a mesterséges intelligencia átalakítja a gazdaságokat és a társadalmakat, az üzleti élet vezetőinek át kell gondolniuk, hogy miként fognak együttműködni a politikai döntéshozókkal a technológia fejlődésének szabályozása terén. Az Európai Unióban a nemrégiben elfogadott AI-jogszabály előírja a cégek számára, hogy a különböző felhasználási esetekhez kapcsolódó kockázatok függvényében óvintézkedéseket tegyenek. A mesterséges intelligencia „társadalmi pontozásra” (social scoring) való felhasználása így „elfogadhatatlannak” minősül, míg az AI alapú e-mail szűrők „minimális kockázatot” jelentenek.
A hazai ingatlanbefektetési piacon a lakóingatlan hagyományosan a legnépszerűbb választás a magánbefektetők számára. Nem meglepő, hiszen elsőre könnyen érthető, egyszerű(nek tűnik) kezelni és mindenkinek vannak személyes tapasztalatai. Azonban az ingatlanpiac világa messze több lehetőséget kínál, mint pusztán lakások vásárlása és kiadása. Az üzlethelyiségek, ipari és logisztikai ingatlanok, bérbeadott irodaházak, valamint az ezeket birtokló befektetési alapok komoly diverzifikációs és hozamlehetőségeket hordoznak.
Az elmúlt tizenöt évben a klímaváltozás elleni küzdelem új frontvonalai a bíróságokon nyíltak meg: mára világszerte közel 3 000 klímapert indítottak, melyekben államokat és vállalatokat vonnak felelősségre a káros emissziók és az éghajlatváltozást súlyosbító politikák miatt. A változatos jogi eljárások – a „greenwashing” elleni támadásoktól kezdve a kormányok klímatervének mulasztásait firtató perekig – nem ritkán az emberi jogok megsértésére hivatkoznak, és eddig soha nem látott módon teszik mérlegre a gazdasági, politikai és társadalmi érdekeket. A fiatal generációk és különböző civil szervezetek egyre bátrabban élnek a jog adta lehetőségekkel, hogy rákényszerítsék a döntéshozókat: konkrét, hatékony lépéseket tegyenek bolygónk és az eljövendő generációk védelméért. Eközben a bíróságok előtt zajló ügyek számos fontos alkotmányos és nemzetközi jogi kérdést is felszínre hoznak, például az egészséges környezethez való jog, a nemzeti szuverenitás és a nemzetközi szerződések kapcsolatát illetően. A klímaperek – legyenek akár a kormányok vagy a vállalatok ellen irányulók – mindinkább az éghajlat-politika alakítóivá válnak, és már most jelentősen formálják azt a jogi, politikai és társadalmi keretet, amelyben a következő évtizedek környezetvédelmi döntései megszületnek.
Egy korábbi cikkemben bemutattam, hogy a magyar gazdaság teljesítményében meghatározó szereppel bírnak a külföldi tulajdonú vállalatok, amelyek általában fejlettebb és hatékonyabb technológiával végzik a termelést, mint a hazai cégek. Ezen termelékenységbeli különbség miatt jellemezhető a magyar gazdaság a duális kifejezéssel. Egy friss, tudományos folyóiratban megjelent – kollégáim által írt – tanulmány szerint ez a dualitás megmutatkozik abban is, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között gyengék a beszállítói és értékesítési kapcsolatok. A magyar gazdaság szerkezetével szemben régóta megfogalmazott kritika, hogy a magyar tulajdonú vállalatok csak alacsony mértékben képesek a külföldi multinacionális cégek beszállítóivá válni. Korábban azonban nem álltak rendelkezésre, átfogó, a teljes gazdaságot magába foglaló adatok, amelyek alapján számszerűsíteni lehet ezen kapcsolatok erősségét.
Az idei davosi Világgazdasági Fórumon számos kreatív ötlet hangzott el arról, hogyan lehetne megmenteni a bolygót, csökkenteni az egyenlőtlenséget és kezelni a sürgős biztonsági kihívásokat. Nagyrészt azonban az volt az esemény nagy tanulsága, hogy az európaiak mennyire borúlátóak a gazdaságuk helyzete és különösen Donald Trump miatt.
A mai összetett világban a pénzügyi készségek elsajátítása és alkalmazása ugyanolyan alapvető fontosságú, mint az írni-olvasni tudás elterjedése a könyvnyomtatás után. Ennek egyik meghatározó eleme a pénzügyi énhatékonyság, mely azt tükrözi, hogy az egyén mennyire érzi magát képesnek pénzügyei kezelésére és a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalára. A pénzügyi énhatékonyság alapvetően határozza meg az egyének életminőségét és az ország gazdasági stabilitását is.
Donald Trump amerikai elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy kedveli a vámokat. Első célpontként Kínát, Kanadát és Mexikót nevezte meg. Egyelőre csak az biztos, hogy kormánya a vámok kivetését arra fogja használni, hogy engedményeket csikarjon ki, ahol csak tud.
A 2023-as és az 2024-es globális, vagy akár hazai hőmérsékleti rekordokat elnézve aligha kétséges, hogy a Föld éghajlata egy jelentős átalakuláson megy át jelenleg. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez a felmelegedés valójában az emberiség fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid kibocsátásának tudható-e be, valamint, hogy mennyire jelent súlyos veszélyt a felmelegedés jelenlegi üteme. Ahogyan abban sem teljes az egyetértés, hogy vajon mennyi erőforrást lenne érdemes a globális felmelegedés kezelésére fordítani. Ugyan néhány millió éve a jelenlegihez hasonló szén-dioxid koncentrációk már előfordultak a Földön, azok jóval magasabb hőmérsékletek és tengerszintek mellett voltak jellemzők. Egyértelmű intő jelnek tekinthető, hogy a földtörténet korábbi, extrém éghajlattal jellemezhető időszakaiban is a jelenleg becsült, emberi tevékenységből származó globális szénkibocsátás mintegy töredéke jellemezte a bolygónkat, ezért a helyzet igenis súlyosnak mondható, ami azonnali beavatkozást kíván.
A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben...
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
