Hogyan ismerjük fel a kartellt? (x)

Alapvetően gyanús, ha egy vállalkozás viselkedése eltér a piacon megszokottól.

Néhány példa:

• jelentősen esik az ár, amikor egy új vállalkozás megjelenik a piacon,
• ugyanaz a vállalat jelentősen eltérő ajánlatokat ad különböző esetekben, bár a költségek azonosak
• hosszabb ideig változékony árak utan árazonosság alakul ki,
• költségemelkedés nélkül jelentős áremelkedés történik,
• az előállított termékmennyiség az erős kereslet ellenére is csökken,
• hirtelen megszűnnek a különféle kedvezmények,
• a piaci szereplők versenytársaikhoz igazítják az értékesítési feltételeket,
• információ merül fel arról, hogy egyes versenyzők találkoztak, egyeztettek.

Különösen érdemes figyelni az állami és önkormányzati megrendelések elnyerőire, mert a közpénzek elnyerésére szerveződő kartellek különösen nagy károkat okoznak.

Gyanúsnak kell tekinteni, amikor:

• a megszokottnál kevesebb ajanlat érkezik,
• egy vagy több cég visszavonja az ajánlatát, majd a győztes bevonja őket a projekt megvalósításába,
• az ajánlatok formája és tartalma nagyfokú hasonlóságot mutat,
• az ajánlattevők egyforma, részleteiben is azonos árat jelölnek meg,
• ugyanazok a hibák, hiányosságok merülnek fel a különböző pályázatokban,
• számottevő különbség van a legalacsonyabb és a legmagasabb ár között,
• az egyik ajánlattevő a tenderbontás előtt ismeri versenytársai pályázatát,
• ugyanazon kör vesz részt több versenytárgyaláson, de mindig más nyer,
• a sikertelen ajánlattevők alvállalkozóként bukkannak fel,
• a tendergyőztes hirtelen eláll a szerződéstől, hogy a kiíró a második legjobb céggel szerződjék,
• egymást követő pályázatokon ugyanaz a cég lesz a győztes, miközben nagyjából
• ugyanazok a versenytársak rendre sikertelen ajánlatot tesznek.

Mindezen jelenségek természetesen csak utalhatnak kartellre, de nem feltétlenül jelentik, hogy létezik is a versenykorlátozó megállapodás. A kartellekre utaló jeleket, bizonyítékokat el kell juttatni a GVH-hoz, melynek megvannak az eszközei a kartell felszámolására
(x)