2012 a nagy változások éve lehet (x)

Kerekedik a tökéletes vihar, s le is csap várhatóan már az első negyedévben, feszültség fokozódik, de kétségbeesni azért mégsem érdemes. A tökéletes vihar kritikus elemei együtt állnak: válságban az EU, szigorít az állami szektor, feszült a szociális helyzet. Ezek a tényezők egyetlen országot sem kímélnek, így a jövő esztendő a 2008-as pénzügyi világválság óta akár a legrosszabb is lehet.

A pénzügyi válság csatarendbe állította a politikai fegyverraktárak mélyén akár nem szokványos megoldásokat is fellelni képes kormányok és jegybankok összevont haderejét, amely minden rezdülésre erőteljes beavatkozással reagált, hogy a gazdaságnak és holtából feltámasztott mérlegeinek likviditását fenntartsa, és akár a látszatát is kerülje mindannak, ami a "bedőlésre" hajaz. Végső soron a Lehmann csőd tapasztalata állítólag iskolapéldát szolgáltatott arra, hogyan lehet a rövidtávú fájdalmat hosszú távon jelentkező költségekkel kiváltani.

Mégis az a benyomásunk, hogy száguldó Válság 2.0 abban az értelemben konstruktívnak bizonyulhat, hogy a politikai döntéshozók és a politikusok kezét megköti, így aztán 2012-ben olyan évre számíthatunk, amikor nemcsak a gazdaságról és a monetáris politikáról, hanem az életmódunkról alkotott képünk is alapvetően változni fog. De mielőtt elérkezik ez a perc, hála a politikusoknak, legalább egy negyedéven át további minden bizonnyal eredménytelen bővítésben és színlelésben lesz részünk, és ez gyorsan át is vezet bennünket az újabb válságba.

Most már azonban a vége felé jár az állami szektor bábjátékosainak bővítő-színlelő/halogató/pénznyomtató/beavatkozást szorgalmazó/"nevezd aminek akarod" mutatványa. A közelmúlt általunk Maximális intervenciónak titulált, a vég kezdetére emlékeztető szakasza után most a gazdaság marionett figurái bár igyekeznek, de hovatovább immár képtelenek lesznek a kormányzati és jegybanki manipulációkat lereagálni. A helyzet a suta politikai és fiskális keretek miatt ugyan az EU-ban a legégetőbb, de a fejlett világ többi része és talán Kína is szembesül azzal a kritikus fordulóponttal, amikortól kezdve az egyre növekvő kormányzati beavatkozás csak egyre gyorsabban csökkenő hozadékot képes kitermelni. Ezt a pontot más néven a Válság 2.0 verziójaként ismerjük, amikor is a régi rend szükségszerűen lerombolódik, és teret enged az új megépítésének. Tény, hogy a válságot szinte minden esetben károsnak szokták tartani, és tény az is, hogy rövidtávon óhatatlanul fájdalmas zavarokkal jár együtt, de remélnünk kell, hogy 2012 fürgén eljuttat bennünket a fordulópontig, és attól kezdve a jövőt tervezhetjük, s nem kell azzal áltatnunk magunkat, hogy a múlt összes hibájáért képesek vagyunk utólag megfizetni. Ezért a borúlátó cím ellenére 2012 az optimisták éve lesz, mert végre ismét a helyes irányt vehet, a jövő felé fordulhat a világ, és túlteheti magát a beavatkozást szajkózók fáradt és céltalan erőfeszítésein.

Itt elolvashatja az egész piaci kilátásokat az első nedvegyévre 2012 ingyenesen.

(x)