IFRS Magyarországon? (x)

Mikortól lehet alkalmazni? A kormányhatározat lépcsőzetesen bővíti azok körét, akik a magyar számviteli törvény helyett az IFRS-ek szerint állíthatják össze egyedi beszámolójukat. 2016. január 1-től választható

• Tőzsdén jegyzett cégeknek
• Anyavállalati döntés alapján azon vállalkozásoknak, amelyek legfelsőbb anyavállalata a konszolidált beszámolóját az IFRS-ek alapján készíti el
• MNB felügyelet alá eső cégek esetében nem választható

2017. január 1-jétől kötelező

• Tőzsdén jegyzett cégeknek
• Hitelintézetek és egyes pénzügyi vállalkozásoknak

2017. január 1-jétől válaszható

• Biztosítók
• Könyvvizsgálati kötelezettség alá eső vállalkozások számára

2018. január 1-jétől kötelező

• Minden pénzügyi vállalkozásnak

A bevezetési sorrend logikus és végiggondolt, mivel azon vállalkozások esetében írja elő korábban a bevezetés lehetőségét, amelyek valószínűleg élni is fognak vele, már akkor, amikor ez még csak egy választási lehetőség. A tőzsdén jegyzett társaságok ugyanis már most az IFRS szerint készítik el a konszolidált beszámolójukat, így náluk a megfelelő apparátus és szaktudás rendelkezésre áll ahhoz, hogy az egyedi beszámolójuk szintjén is ezt alkalmazzák. Számukra tényleges költség és erőforrás megtakarítással járhat, ha csak egy beszámolási keretelv szerint kell elkészíteniük a konszolidált és az egyedi beszámolójukat is. Hasonló a helyzet a külföldi társaságok magyarországi leányvállalatainál is, bár ők jelenleg általában inkább csak információs csomagot állítanak össze a konszolidáláshoz, nem egy komplett IFRS beszámolót készítenek, így az ő esetükben előfordulhat, hogy tartogat meglepetéseket az új feladat. Miért jó ez? Mi a hátránya? Az IFRS alkalmazás egyik legnagyobb előnyének azt tartják, hogy egy határokon átnyúló egységes szabályrendszer, ami a mai globális világban nagyon egyszerűen összehasonlíthatóvá tesz különböző társaságokat (például egy magyar társaságot egy új-zélandi, vagy szingapúri társasággal). Ha nem megyünk ilyen messzire, csak mondjuk a régióban maradunk, akkor egy ilyen összehasonlíthatóság komoly versenyelőnyt is jelenthet a versenytársakhoz képest. Azt azonban észre kell venni, hogy mivel egy jelentős körnek csak opcionális az IFRS alkalmazása, sőt a magyarországi vállalkozások egy igen jelentős köre - a könyvvizsgálati kötelezettség alá nem eső társaságok - ki vannak zárva az alkalmazásból, előfordulhat, hogy éppen, megnehezedik az összehasonlíthatóság. Hosszú távon nem szerencsés, ha két beszámolási keretelv létezik egymás mellett, bár erre jelenleg globális szinten is rengeteg példa akad. Biztos, hogy kisebb-nagyobb zavart okoz, ha van olyan vállalkozás, amelyiknek továbbra is mindkét keretelv szerint el kell készítenie a beszámolóját (akár adatszolgáltatáshoz, akár adóbevallásokhoz), melyek közül az IFRS tekinthető majd az elsődleges keretelvnek. Ilyen esetben a várt költség és adminisztrációs teher csökkenés is elmarad. Ebből kifolyólag nem lenne meglepő, ha a kezdeti tapasztalatok kiértékelése után, illetve egy átmeneti időszak után az érintettek köre akár önkéntes, akár kötelező alapon tovább bővülne. Milyen kapcsolódó szabályok változását vonja ez maga után? Mivel az IFRS a magyar számvitel szabályoktól lényegesen eltérő értékelési elveken alapszik, a törvényalkotónak foglalkoznia kell az IFRS szerint beszámolót készítők adóalapjának meghatározásával. Szintén komoly kihívást fog jelenteni a szabályozó számára, hogy a nemzetközi elvek szerint meghatározott adóalap szerint kalkulált társasági adó és iparűzési adó hasonló adóztatást eredményezzen, mint a magyar számviteli szabályok szerint adózó versenytársaknál. Hiszen az egyenlő elbánás elvét szem előtt tartva nem várható el, hogy akár az IFRS vagy akár a magyar számviteli szabályok szerint beszámolót készítő előnyt élvezzen e tekintetben. Mindenesetre az IFRS-t választók körében a váltás tekintetében fontos mérlegelési szempont lesz a jövőbeli adóztatás felmérése. Ez mindenképpen alapos adótervezést igényel, mert a váltás akár jelentősebb adózási előnyökkel vagy hátrányokkal is járhat majd. Hogy pontosan hogyan változnak meg a kapcsolódó jogszabályok, még nem lehet tudni. A határozat a nemzetgazdasági minisztert jelöli ki arra, hogy 2015. szeptember 30-ig a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával az érintett jogszabályok módosításait készítse elő. A határozat alapján szintén a nemzetgazdasági miniszter feladata, hogy az IFRS-ek és azok kiegészítései teljes körű magyar nyelvű fordításáról, a már rendelkezésre álló fordítások ellenőrzéséről, javításáról, valamint az IFRS Foundation által kibocsátott szakkönyvek magyar nyelvre történő fordításáról, azok Magyarországon bárki számára hozzáférhetővé tételéről és a felmerülő költségek fedezetéről gondoskodjon. Hogyan kell készülniük a könyvelőknek? Ha valaki IFRS szerint állítja össze a beszámolóját, a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését és az éves beszámoló összeállítását csak olyan személy végezheti, aki

• IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy
• IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló.

Emellett egy IFRS beszámolót készítő társaság jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatainak ellátására is csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló részére adható megbízás. Az IFRS regisztráció szakképesítéshez kötött, azaz IFRS szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítés alapján lehet kérni az IFRS minősítés bejegyzését. Van azonban egy átmeneti szabály, ami szerint 2015. június 30-ig az IFRS szakterületen legalább 3 éves igazolt szakmai gyakorlat elegendő az IFRS minősítéshez. 2015. július 1-je után az IFRS regisztráció egyik feltétele az IFRS szakon megszerzett szakképesítés lesz az általános szabályok szerint. Hogyan készüljön a társaság informatikai szempontból? Az IFRS keretelvek szerinti beszámoló elkészítése jelentős mennyiségű és az eddigiektől lényegesen eltérő tartalmú adatszolgáltatást kíván meg a társaságoktól. Az IFRS értékelési, besorolási és közzétételi kívánalmaknak való megfelelésnek elengedhetetlen feltétele egy jól testreszabott vállalati információs rendszer. Ez jelentős informatikai fejlesztéseket és többletköltséget jelenthet a társaságoknak, viszont egy jól kialakított rendszer tényleges adminisztrációs teher csökkentést eredményezhet közép és hosszú távon.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk. (x)