Prémium

Az orvosi béremelés hatásai a magyar magánegészségügyre (x)

PR cikk
Már évtizedek óta óriási probléma van Magyarországon az állami egészségügyi szektorban, az alacsony bérek, az orvosok kivándorlása és a csökkenő minőségű ellátás ugyanis lejtőre állította a teljes ágazatot. Bár a magánegészségügy rengeteg terhet levett az ellátórendszer válláról, azonban ez csak a katasztrófa késleltetésére lehet elég, a megoldáshoz azonban drasztikusabb lépésekre van szükség.

Ezt hivatott most tető alá hozni a magyar kormány intézkedése, aminek részeként több lépcsőben jelentős béremelésre számíthatnak az orvosok. A sok helyen történelminek nevezett béremelés részeként 2021 januárjától előbb 60 százalékkal mintegy 481 ezer forintra emelkedne a kezdő orvosok bruttó bére, 2023-ra pedig duplázódna az összeg, ami csak az alapbér lenne, a túlórákat és az egyéb pótlékokat nem számolnák bele.

Ezek az összegek már a pályakezdők körében is versenyképes jövedelemnek nevezhetők, amitől sokan azt várják, hogy végre rendeződik vele a helyzet a magyar állami egészségügyben, csakhogy ennek szigorú feltételei vannak az orvosok részéről. Hogy miért csak részleges megoldás az orvosi béremelés, illetve milyen hatással lesz mindez a magyar magánegészségügyre? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Farkas Leventét, Oktogon Medical Center magánklinika tulajdonosát.

Az állami szféra és a magánszektor szétválasztása a cél

Noha a betegek között megoszlanak a vélemények az állami- és a magánegészségügy párhuzamos fennállásáról, az utóbbi években azonban ez a duális rendszer működőképesnek tűnt ebben a formában, rengeteg orvosnak és betegnek jelentett megoldást, hogy volt olyan hely, ahol gyorsan és megfelelő minőségű ellátáshoz jutottak.

Farkas Levente szerint azonban ezzel a béremeléssel a magyar orvosoknak gyakorlatilag megtiltják, hogy az állami szektor mellett magánrendelést is folytathassanak, lévén a jogszabály kimondja, hogy egy ember csak abban az esetben praktizálhat több helyen, ha mindkét esetben ugyanaz a munkáltató.

Ha tehát egy orvos elfogadja a béremelést és aláírja a kapcsolódó szerződéseket, tilos lesz neki egyéb kereső foglalkozást folytatnia, tehát nem lehet vállalkozó és nem indíthat magánpraxist sem, ami sokuknak okoz majd komoly fejtörést. Legtöbbjük ugyanis a ledolgozott 8 órás rendelés után vállalt magánrendelést, amivel gyakran sokkal több pénzt tudtak keresni, mint amennyit a mostani béremelés után az állami szektor biztosítani tud nekik.

Az orvosok magánéletére is hatással lehet a változás

Mint azt Farkas Levente is kiemelte: „az orvosok bérének megemelése egy nagyon jó dolog, viszont cserébe elvárnak olyan dolgokat, melyek negatívan befolyásolhatják akár a magánéletüket is”.

Ennek az oka a béremeléshez kapcsolódó egyik legszigorúbb és legnagyobb felháborodást keltő szabály, miszerint azok az egészségügyi dolgozók, akik aláírják, hogy az állami szektorban szeretnének tovább dolgozni, 1+1 évre kirendelhetők lesznek más kórházakba, akár egy az ország másik végében fekvő városba is.

Ezzel részben a szakorvosi hiányt, részben a járványhelyzetet szeretnék ellensúlyozni, hiszen három-négy megyénként létesítenek úgynevezett járványkórházakat, melyek értelemszerűen nem tudnak annyi orvost és nővért felvonultatni, amennyire valójában szükség lenne. Mindez különösen szigorú intézkedésnek hangzik annak fényében, hogy az orvosokkal elegendő lenne mindössze 10 nappal előbb közölni a döntést az áthelyezésről, amivel családokat és életeket szakíthatnak szét egyik napról a másikra. Ez Levente véleménye szerint „olyan, mint egy katonai rendszer, márpedig az orvosok nem katonák!”

Hozzátette, hogy ezek annyira szigorú szabályok, hogy előreláthatólag a magyar orvosok 40 százaléka biztosan nem írja alá a szerződést, ami azt jelenti, hogy a jövőben csak a magánegészségügyben helyezkednének el. Itt várhatóan lesz majd egy kiskapu, a szakorvosok beadhatnak kérvényeket a kijelölt szervekhez azért, hogy engedélyt kapjanak az állami- és a magánpraxis párhuzamos fenntarthatóságára is, ennek a részletei azonban egyelőre még tisztázatlanok, illetve nagy valószínűséggel csak speciális esetekben kaphatnak ilyen hozzájárulást.

Még nehezebb helyzetbe kerülhet a sürgősségi- és az alapellátás

Az új törvény tehát ebben a formájában nem túl szerencsés az orvosoknak, hiszen a béremelésért cserébe rendkívül szigorú szabályoknak kellene megfelelniük. „Egyelőre senki sem tudja még, hogy pontosan mi várható, de az szinte biztos, hogy az alapellátás és a sürgősségi ellátás veszélybe kerül.” – foglalta össze meglátásait Farkas Levente, majd személyes tapasztalataival folytatta:

„Sok orvos részéről olyan szintű a felháborodás, hogy ha ez a törvény visszavonásra kerülne, már akkor rengetegen hagynák ott az állami egészségügyi szektort. Hozzánk például több új orvos is jelentkezett az elmúlt napokban, de meglévő doktoraink, akik csak szívből-lélekből maradtak meg az állami szektorban, ők is jelezték, hogy kizárólag a magánszférában képzelik el a jövőt, mert a szigorú szabályok mellett hatalmas pénzkiesés is lenne ez számukra a váltás.”

A magánegészségügy lesz az orvosi béremelés legnagyobb nyertese

Hogy hová vezethet mindez? Bár Levente hangsúlyozta, hogy egyelőre még minden nagyon képlékeny, azonban jelenleg úgy látja, hogy az orvosi béremelésnek rendhagyó módon a magánegészségügy lesz a legnagyobb nyertese. Ebben pedig óriási szerepük lesz majd a magánbiztosítóknak, aminek részeként az amerikai rendszerhez hasonlóan egy beteg privát egészségbiztosítást köthet, és azért cserébe olyan ellátást kaphat egy magánkórházban, amilyen csomagban van.

Ennek a hatásai pedig már érződnek is. Mint elmondta, már most vannak olyan orvosaik, akik jelezték, hogy a jövőben bővíteni szeretnék a rendelési idejüket a magánpraxisban, de egy hét alatt nyolc új orvos jelentkezett hozzájuk azért, hogy elszakadhassanak az állami szektortól.

Természetesen a változások nemcsak negatívak, hanem egyben pozitívak is, lévén az orvosi béremelésnek vannak előnyös hozadékai, melyek kapcsán annyi bizonyos, hogy óriási átalakulásban van az állami egészségügy. A magasabb fizetések mellett például kifejezetten üdvözölendő, hogy megpróbálják szétválasztani az állami- és a magánszférát azért, hogy egy orvos munkaidőben ne rendelhessen magánpraxisban is. „Az ilyen eseteket a kormány természetesen joggal szünteti meg, de nem biztos, hogy a legjobb eszközöket használják fel ehhez” – foglalta össze mondandóját az Oktogon Medical Center tulajdonosa.

Kapacitásnövelés várható a magánszektorban

A magyarországi magánegészségügyi rendszer már eddig is óriási terhet vett le az állami kórházakról, azonban Farkas Levente szerint most még nagyobb feladat hárul majd rájuk. Ők határozottan felkészültek a kapacitásnövelésre, folyamatosan érkeznek az új orvosok, hosszabb rendelési időket vállalnak a meglévők, tervben van például egy privát steril műtő kialakítása, folyamatosan frissül és bővül a géppark, de Budán egy újabb magánrendelőjük is nyílik még tavasszal.

frankfurt
bét
vasút vonat

Kiszámoló Mennyi az órabéred

Az, hogy milyen órabérért dolgozik egy alkalmazott, látszólag egyszerű kérdés. Keres X ezer forintot havonta, ezért...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Vételi, eladási zónák azonosítása, piaci aktualitások
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
mariott budapest hotel