Kinek van félnivalója egy adóellenőrzéstől 2022-ben? (x)

„Az elmúlt években gyökeresen megváltozott NAV új hozzáállásnak köszönhetően egyszerre jelenthető ki, hogy a tisztességes, jogkövető vállalkozásoknak nem kell folyamatosan rettegniük a kákán is csomót kereső ellenőrzésektől, de az is, hogy akinek vaj van a füle mögött, azt egyre nagyobb eséllyel leplezik le.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere. A vizsgálatok sokkal eredményesebbek lettek, és szemmel láthatólag jobban céloznak azokra, ahol valóban vannak visszaélések. Ráadásul mindezt immár a digitális technológia legfejlettebb módszerei is segítik, beleértve a NAV újonnan létrehozott mesterséges intelligencia munkacsoportját.

Ez az trend rajzolódik ki a nemrégiben nyilvánosságra hozott 2022-es ellenőrzési irányokat bemutató NAV tájékoztatóból is. A jogkövető adózókat, akik csalárd szándék nélkül hibáznak, támogatni fogják a hiányosságok javításában, de a szándékos csalásokat feltárják, szigorúan szankcionálják majd. Ennek a szellemiségnek a jegyében három ellenőrzési típust különböztethetünk meg: a támogató eljárást, a jogkövetési vizsgálatot és a klasszikus adóellenőrzést.

A támogató eljárás valójában nem is tekinthető ellenőrzésnek, hiszen a kockázatelemzések alapján „csak” felkérik önellenőrzésre az adózót, melyhez szakmai támogatást nyújtanak. Az eljárás önkéntes, nem szabnak ki bírságot befejezésekor, és csak sikertelenség esetén fordulhat át valódi ellenőrzésbe. Az adott ügy javítása mellett azonban nem szabad elfelejtkezni a probléma tágabb kezeléséről sem. A támogató eljárásban javított vagy éppen pótolt adóügy ugyanis egyértelműen mutatja az adózó hibáját. Ha a hiba az elévülési időn belül máskor is előfordult, akkor a támogatási eljáráson kívüli időszakokat is érdemes gyorsan korrigálni. Az éves adók esetében (társasági adó, szektorális adók, különadók, helyi iparűzési adó és innovációs járulék) ugyanis a gyakorlatban közel 6, míg a havi bevallású adók (pl. az áfa, környezetvédelmi termékdíj, valamint más forgalomhoz kötődő adók és a bérekhez kapcsolódó adóelőlegek) esetében 5 éves elévüléssel kell számolni. Mindig igaz, hogy az adózói javítás, azaz az önellenőrzés olcsóbb, mint az adóhatósági ellenőrzés. Önellenőrzéskor ugyanis csupán a pótlékot kell kifizetni, míg adóellenőrzés során már 50%, vagy bizonyos esetekben az adóhiány 2-szereséig terjedő bírságot is kivethetnek és a késedelmi kamat is sokkal magasabb.

A jogkövetési vizsgálat célja, hogy figyelmeztesse az adózókat hiányosságaikra, melyek kijavításával elkerülhetik a súlyosabb büntetéseket. Nem keletkeztet lezárt időszakot, és önellenőrzéssel javítható. Erre az eljárásra leginkább az új, a személyi változással érintett, az „alvó státuszból feléledő” vagy az áfabevallást be nem nyújtó, nullás adókötelezettséget bevalló, de áfaköteles tevékenységet folytató vállalkozások számlázhatnak. Itt is nagyon fontos a gyors reakció. A jogkövetési vizsgálatokat hiba esetén az adóhatóság gyakran és könnyen fordítja át adóellenőrzéssé, melynek keretében már bírságolnak. Érdemes ezért a feltárt hiányosságokat azonnal pótolni és a bevallásokat ebben az esetben is önellenőrzés keretében javítani.

A „klasszikus” adóellenőrzés során utólag ellenőrzik a bevallásokat, amelyek legtöbbször több évre és minden adónemre átfogóan terjednek ki, azonban adó-visszaigénylések esetén a kiutalások előtt is találkozhatunk vele. Az adóellenőrzések során is fontos a jó adózói stratégia – hangsúlyozza Jancsa-Pék Judit. Az adózók számára biztosított jogszabályi lehetőségetek mindig ki kell használni és tisztában kell lenni a korlátokkal is. Az adóeljárás során folytatott átgondolt eljárás, a hatósági megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv véleményezése és az üggyel kapcsolatban tett észrevétel kulcsfontosságú az esetleges további viták rendezése során. Új adatot, új tényt legkésőbb az észrevételben terjeszthet elő az adózó, amelynek elmaradása egy későbbi bírósági ügyben már korlátozza a védekezési lehetőségeket. Azt is érdemes jól megfontolni, hogy a fellebbezési jogról való lemondást elfogadjuk-e vagy sem; hiszen a bírság csökkentése kecsegtető lehet, mint azonnali költségmegtakarítás, ám ha a megállapítással nem értünk egyet, az jelentős összegű és esetleg más időszakokban is felmerülhet, akkor érdemes lehet tovább lépni és kihasználni a jogorvoslati lehetőségeket, azaz fellebbezni vagy akár bírságra is menni az adóhatósággal szemben.

A 2022-ben várható ellenőrzéseket idén is bejelentette a NAV annak érdekében, hogy az érintettek átgondolhassák működésüket, és ha úgy érzik, hogy van javítanivalójuk önkéntesen megtehessék azt. És nagy hiba lenne kihagyni ezt a lehetőséget! Hiszen, - ahogyan a fentiekben is rámutattunk - ha a vállalkozók maguk jönnek rá a mulasztásokra, és korrigálják ezeket, az sokkal olcsóbb, mintha megvárják a hatóságot. Persze felmerülhet a kérdés, hogy miért jó az a NAV-nak, hogy figyelmezteti az adózókat? Azonban, ha jobban belegondolunk, beláthatjuk, így kevesebb ráfordítással érhetik el az adóbevételek növelését. Hiszen az adózók elébe mennek a vizsgálatoknak, maguktól fizetnek többet, és ez bizony jobban megéri, mint sok munkával néhány esetben magasabb büntetési tételeket kiszabni! Nézzük tehát kiknek érdemes átvilágítaniuk adózásukat, mielőtt a hatóság megérkezne hozzájuk?

Blogcikkünkben részletesen ismertettük az összes olyan tevékenységet, amelyet a NAV idén feladatlistájára vett, melyek közül most csak néhánnyal foglalkozunk részletesebben. A jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek közül például mindenképpen érdemes megemlíteni a webes kereskedelmet, amely nem véletlenül került fel a listára. Ennek oka, hogy az elmúlt években jelentősen megnövekedett az e-kereskedelmi forgalom, amit a pandémia még inkább felerősített. Továbbá változtak a jellemzően online megrendelésekkel megvalósuló közösségi- és import áfa és vám szabályai is. Ezért fogják azonnal ellenőrzik majd azokat az ügyleteket, amelyeknél az áru Magyarországon lefolytatott import vámkezeléssel nyeri el az uniós státuszt. Azt remélik, hogy a gyors hatósági fellépésnek köszönhetően még akkor leleplezik az adókikerülést, amikor az áru vámfelügyelet alatt áll, és az ügylet dokumentációja, valamint az ügyfél és képviselője elérhető. Ennek keretében egyrészt ellenőrzik az importőrt, másrészt indokolt esetben az ügyletben eljáró vámjogi képviselőt is. Emellett ideiglenes biztosítási vagy a pénzkövetelés biztosítási intézkedésekre is sor kerülhet.

Azonban a klasszikus kereskedelem általában is a vizsgálatok fókuszában lesz, ez egyrészt a hatósági árak, másrészt a különböző kiviteli korlátozások ellenőrzésének köszönhető, de számítani kell arra is, hogy ha már kiszállnak egy ellenőrzésre, akkor nemcsak ezt, de például a foglalkoztatási szabályok betartását is vizsgálni fogják. E körben kiemelt figyelmet kapnak az építőipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. Az ilyen ellenőrzések során nagy hangsúlyt kapnak az online rendszerekbe szolgáltatott tranzakció szintű adatok is (online pénztárgép, online számla adatszolgáltatás, EKÁER, stb). Ezek felhasználásával ugyanis a hatóság a helyszíni ellenőrzések során begyűjtött adatokat tovább elemzi. A NAV holnapján rendszeresen megjelenő adó traffipax riasztások ugyan felhívják a figyelmet az adott szektorra vagy éppen földrajzi területre irányuló hatósági ellenőrzésekre, azt azonban kevesen emelik ki, hogy épp ezeket az adatokat fogják összehasonlítani a szektor/terület előző vagy éppen követő adatszolgáltatásaival és bizony éppen az itt tapasztalt kiugró különbségek fogják az adott vállalkozásokat célkeresztbe állítani.

Nem újdonság, hogy a legnagyobb adóteljesítményű, vagyis az úgy nevezett kiemelt adózók ellenőrzése is a korábbiakhoz hasonlóan napirenden marad. A nemzetközi információcsere keretében fogadott adatok, például az országonkénti jelentések kockázatelemzésével nagy hangsúlyt kap a határon átnyúló ügyletek általános és transzferár szempontú kockázatelemzése, valamint a szokásos piaci ármegállapító határozatban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése is. A kiemelt adózók között idén különösen odafigyelnek az autóiparra.

Ma már minden adózó, legyen az magánszemély vagy vállalkozás nyitott könyv az adóhatóság számára. Az online számla- és pénztárgéprendszerekből beérkezett vagy az e-szja adatokat folyamatosan elemzik. A kockázatelemzési eszközök használatával képes a NAV hatékonyan kiemelni a visszaélőket, feltárni a csalárd számlázási láncokat, megakadályozni az áfabevétel-kiesést. Ahogy a nemzetközi információcsere keretében érkező adatokat is elemzik az Európai Unió és az OECD irányelvek alapján, különösen az adózási szempontból nem együttműködő országokkal kapcsolatban álló és onnan nyereséget szerző adózókra figyelve.

A kockázatelemzési eszközök közé tartozik a Foglalkoztatotti riasztási rendszer, amely alapján a nagyfoglalkoztatók – például a vagyonvédelmi, a munkaerőkölcsönzéssel és takarítással foglalkozó cégek – visszaéléseit tárják fel. A riasztási rendszer segítségével mára az adóhatóság közel 2 millió munkavállalót „figyel”, akiknek munkáltatói múltját is visszakövetik. Tömeges munkahely váltáskor ellenőrzik az új foglalkoztatót, valamint annak tulajdonosi körét is, egyezőséget keresve a korábbi munkáltatókkal és tulajdonosaikkal. Mindemellett a helyszíni ellenőrzések is gyakoribbá válnak. Vizsgálják az egyszerűsített foglalkoztatás és a katás szerződések szabályszerűségét is.

A felsoroltakon kívül a hatóság minden esetben vizsgálni fogja a társasági adót érintő adókedvezmények jogszerűségét, például a fejlesztési- és energiahatékonyságiadókedvezmények alapjául szolgáló beruházások, felújítások megvalósulását. Ahogy az adó-visszaigénylések, kiutalások jogosságát is ellenőrzik, legyen szó személyi jövedelemadóról vagy áfáról. Nagy figyelmet kapnak többek között a jövedékiadó-köteles tevékenységek, a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségek, a kiva-alanyok, a gépjármű, és gépjárműadó adatok alapján cégautó adót nem fizető adózók is. Végül, de nem utolsó sorban az olyan adózók is számítsanak ellenőrzésre, akiknek nettó árbevétele 2020-ban és 2021-ben is meghaladta a 60 milliárd Ft-ot, de az adózott eredményük mindkét évben nulla vagy negatív volt.

Érdemes tehát végiggondolni, hogy hogy lehet megelőzni a szankciókat! A bonyolult, gyakran ellenőrzött vagy éppen változó adózási területeken fontos adótanácsadók bevonásával megtervezni az adózást, bevezetni az új szabályokat a cég gyakorlatába, elkerülni a büntetéseket – emeli ki Jancsa-Pék Judit a LeitnerLeitner adószakértő partnere. Ilyen lehet például a társasági adókedvezmények lehetőségeinek feltárása, a felhasználás tervezése, az ellenőrzésre való felkészülés, de akár a nemzetközi vagy a bonyolultabb áfa-ügyletek és a nemzetközi munkatársak alkalmazása is. A közelmúltban a vámrendszer és a termékdíjak területe is számos változáson ment át, érdemes lehet az új szabályokat tanácsadók bevonásával bevezetni.

Mindenképpen megéri a transzferár dokumentációk elkészítésébe transzferár szakértőket bevonni. Egyrészt mivel ez mindenképpen egy nagyon gyakran ellenőrzött és magas büntetési tételeket jelentő terület. Másrészt nemcsak a kockázatokat lehet ezzel csökkenteni, de időt is meg lehet takarítani a gyakorlott szakértők bevonásával.

De ha előzetesen nem is voltunk óvatosak, amikor cégünk tevékenysége is a NAV fókuszába kerül a tervezet szerint, érdemes lehet átvilágítani. És végül, de nem utolsó sorban, ha a NAV mégis hibákat fedez fel, és szankcionál, vegyük igénybe a jogorvoslati lehetőségeket.

(x)