Szélcsend után széllökés? Feltámadhat a hazai szélenergia (x)

Több mint egy évtizede tartó „szélcsend” után feltámadhat-e a szélenergia Magyarországon? A jelek szerint ez az egyik leginkább aktuális kérdés, ami a Magyar Elektrotechnikai Egyesület jelenleg is zajló, 71. Vándorgyűlésének mintegy 1300 résztvevőjét foglalkoztatja. A villamosipar első számú hazai eseményén a döntéshozói, a végrehajtói és szakmai szféra képviselői is egyetértettek abban, hogy a rugalmasabb és diverzifikáltabb energiamix érdekében szükség lenne a nap és a szél párosában rejlő szinergiák jobb kiaknázására is. Amint az a rendezvényen elhangzott, látszik esély ilyen téren a „szélirány” megváltozására, ám az, hogy mindez végül csak némi „fuvallatot” vagy jelentős „lökéseket” hoz, még sok tényezőn múlik.

Tündöklő nap, feltámadó szellő?

Miközben a legutóbbi teljes esztendőben Magyarország világelső lett a napelemek teljes villamosenergia-termelésen belüli arányában (25%-kal), addig új közcélú szélerőművet már 2011 óta nem adtak át itthon. Így aztán, miközben a magyar naperőművek beépített teljesítőképessége mostanra meghaladta a 8000 MW-ot, addig a hazai szélturbinák beépített kapacitása csaknem másfél évtizede nagyjából 330 MW-on stagnál.

Bár Magyarország a földrajzi-időjárási adottságait figyelembe véve nincs a világelitben a szél erejének hasznosíthatóságát illetően, az azért nyilvánvaló, hogy a mostanihoz képest sokszoros fejlődési potenciál rejlik a szélenergia felhasználásában is. Ennek kiaknázását segíti, hogy tavaly egy kormányrendelet 12 kilométerről mindössze 700 méterre csökkentette az új szélerőművek védőtávolságát a lakott területektől, így a szakmának immár ezen feltételek mellett kell megvizsgálnia, hol lehetséges és gazdaságos egy ilyen beruházás.

Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2030-ig nagyjából 1 GW-os, 2040-ig 2 GW-os, 2050-ig pedig 3 GW-os célszámot rendelt a honi szélerőművek beépített teljesítőképességéhez. Ez még mindig messze elmarad a naperőművek szintjétől és várható bővülésétől, de már elegendő lehet egy kiegyensúlyozottabb megújulóenergia-mix létrehozásához.

A legfontosabb kérdések most dőlnek el

E két energiaforrás kiváló komplementere egymásnak, hiszen a nap-, illetve a szélerőművek közösen nemcsak a napon belüli ingadozások kisimítására alkalmasak, de éves szinten is nagyjából csak 20%-ban termelnek egy időben. Ezzel együtt természetesen két, időjárásfüggő alternatíváról van szó, így a tiszta, hatékony és megbízható ellátáshoz a megfelelő tárolási kapacitások kiépítése is elengedhetetlen”

– mondta el a 71. MEE Vándorgyűlés egyik legfelkapottabb témája kapcsán Dr. Molnár Ferenc, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke. A szakember hozzátette, a fentiekből is látszik, hogy az előrelépéshez a közös akarat mellett a kapcsolódó, komplex kérdések folyamatos egyeztetésére, megvitatására van szükség a szakpolitika, a szakértők és minden érintett közt – és pontosan ez az, amelynek független fórumként az általa vezetett, idén 125 éves szervezet teret ad a mostani Vándorgyűlésen és azon túl is.

Az MEE elnökének szavaira is reagálva az eseményen Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár megerősítette, a megújuló energiaforrások terjedésének ösztönzésével párhuzamosan az energiatárolók létesítése is a kormányzat fókuszában van, melynek többek közt a Jedlik Ányos Energetikai Program ad keretet.

(x)