Uniós források

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint

Portfolio
A magyaroknak leggyakrabban az EU-pénzek jutnak eszükbe, ha az Európai Unióra gondolnak és toronymagasan ezt a területet tartják az uniós tagság legnagyobb előnyének, de közben csaknem háromnegyedük szerint a pénzek jelentős részét ellopják - derül ki a Policy Solutions átfogó kutatásából. A reprezentatív felmérésben részt vevők közel négyötöde ezért jóval szigorúbb fellépést várna el az Európai Uniótól és több mint háromnegyedük szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene a szigorúbb fellépést lehetővé tevő Európai Ügyészséghez.
A március közepén készített reprezentatív felmérésben arra a kérdésre, hogy mi az első három dolog, ami az Európai Unióval kapcsolatban az eszükbe jut a válaszadóknak, a legtöbbször (16%, összesen 273 említés) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették a válaszadók az. Eszerint a magyarok az uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekre, a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban, amikor az Európai Unióra gondolnak. Második helyen ettől alig marad el a migráció témája, és szintén erősen jelen vannak az "EU mint közösség" és a "határok nélküli Európa" gondolatai is.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Az uniós támogatások ténye feltehetően lényeges szerepet játszik abban, hogy a magyarok a körében egyértelműen pozitív az Európai Unió megítélése. A magyarok csaknem kétharmada (65%) ugyanis pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25%) értékeli negatívan az Európai Uniót. Érdemes azonban hozzátenni, hogy a messze leggyakoribb válasz (51%) az "inkább pozitív" volt, jelezve, hogy az európai integráció hazai támogatói között csak kisebbség az EU-rajongók tábora - a mérsékelt pozitív attitűd az uralkodó. (Az alábbi ábrán a színek feltehetően felcserélődtek, hiszen az "inkább pozitív" válaszoknak a világos zöld színt kellene adni, a "nagyon pozitív" válaszoknak pedig a sötétzöld színt - a szerk.)

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Amikor a 15 éves magyar uniós tagság mérlegét kérdezték a felmérésben a magyaroktól, a megkérdezettek háromnegyede (75%) látta az ország szempontjából pozitívnak a csatlakozás óta eltelt időszakot, míg mindössze 17 százaléknyian vélekedtek negatívan a 2004 óta tartó időszakról. A felmérés szerint pártokon átívelő konszenzus van arról, hogy Magyarország EU-ban eltöltött első 15 éve előnyös volt az ország számára. A férfiak és a nők véleménye között nincs jelentős különbség, míg az életkort tekintve az látható, hogy a harmincon aluliak körében szignifikánsan magasabb (81%), az ötvenes korosztálynál pedig ugyanilyen mértékben alacsonyabb (69%) a pozitív vélemények aránya, a többi korcsoport véleménye nem tér el az átlagtól. A végzettséget tekintve a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők értékelik (70%) a legkevésbé pozitívan a vizsgált időszakot. A leginkább a középfokú végzettséggel rendelkezők látták pozitívnak az elmúlt 15 évet (80%), a többi társadalmi réteg véleménye nem tér el az átlagostól. A 15 éves EU-tagság gazdasági-társadalmi és szociális mutatókra kifejtett jelentős hatásairól és a régiós fejleményekről átfogó anyagunk:

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy nevezzék meg szabadon a három legnagyobb előnyét annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, a válaszok 51 százalékában (összesen 711 alkalommal), azaz toronymagasan a Magyarországra érkező uniós támogatásokat, vagy általában az közösség magyar gazdaságra kifejtett pozitív hatását említették. A gazdasági fejlődésre gyakorolt hatás után jócskán lemaradva találjuk a schengeni övezeti tagságunkból fakadó fizikai határok eltörlését és a szabad utazás lehetőségét (15%, 217 említés), és mögötte viszonylag szorosan a külföldi munkavállalás lehetőségét (14%, 201 említés). Ezen kívül összesen 24 alkalommal említették még a hallgatók és diákok mobilitási lehetőségeit, elsősorban az Erasmus+ programot.

Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy nevezzék meg azt a három dolgot, amit a legnagyobb hátránynak ítélnek meg Magyarország uniós tagságával kapcsolatban, a leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32%, összesen 279 alkalommal) a migráció kérdését emelték ki.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, ha már ilyen sokan az uniós támogatásokat tekintik a legnagyobb előnynek, hogy mit gondolnak a magyarok az EU-s költségvetésbe befizetett és az onnan érkező támogatások egyenlegéről. A megkérdezettek 58 százaléka szerint a csatlakozás óta eltelt időszakban több pénzt kapott az ország az EU-tól, mint amennyit befizetett a közös kasszába. Ezzel ellentétes véleményen mindössze 9 százaléknyian vannak, míg minden ötödik válaszadó (20%) szerint kiegyensúlyozott a mérleg.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Szintén az EU-pénzek témájához kötődik az a kérdés, hogy az uniós tagság hozzájárul-e a gazdasági fejlődéshez Magyarországon. A válaszok alapján kiderült, hogy a magyar társadalom jelentős többsége osztja azt a véleményt, hogy az uniós tagság hozzájárul a gazdasági fejlődéshez Magyarországon: az összes megkérdezett majdnem háromnegyede (71%) szerint Magyarország számára gazdaságilag előnyös az uniós tagság, és mindössze 23% szemlélte ennél kritikusabban az EU szerepét a magyar gazdaság növekedésében.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Ahogyan az általános gazdasági fejlődésben, úgy az Európai Uniónak a munkahelyteremtésben betöltött szerepét is elismeri a magyar társadalom jelentős része. Az emberek 70%-a szerint ugyanis az uniós tagság munkalehetőségeket teremtett az országban, míg minden negyedik válaszadó szerint hiába lett Magyarország az EU tagállama, emiatt nem lett több munkalehetőség az országban.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
A fentieknek nyilván szoros köze van ahhoz, hogy ha most vasárnap tartanának Magyarországon szavazást az uniós tagságról, akkor vélhetően nagyon hasonlóan alakulnának az eredmények, mint a 2003-as népszavazáson. A megkérdezettek 63 százaléka szavazna ugyanis a tagság mellett, 19 százalék a tagság ellen voksolna, míg minden tizedik megkérdezett otthon maradna inkább (további hét százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre).

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Mivel toronymagasan az EU-pénzek hazánkba áramlását nevezte meg a tagság legnagyobb előnyének a legtöbb magyar, így kifejezetten érdekes az is, hogy mit gondolnak az EU-pénzek felhasználásáról. A felmérés szerint a magyarok jelentős többsége erősen kételkedik a hazánkba érkező uniós források szabályos felhasználásában. A társadalom 72 százaléka a szerint az EU-s fejlesztési források jelentős részét ellopják, és mindössze a minden ötödik válaszadó bízik az uniós pénzek tisztességes felhasználásában. A felmérés készítői megjegyzik: Magyarország a korrupció mértékét objektív mutatók alapján összehasonlító elemzésekben rendre a legrosszabb helyzetben lévő uniós tagállamok között végez.

Az EU-pénzek ellopásának kérdésében elmondható, hogy az összes vizsgált társadalmi csoportban többségben voltak az uniós pénzeket érintő korrupciót súlyos problémának észlelő válaszadók. Még a kormánypárti szavazók nagyobbik része is tisztában van a magyarországi EU-s pénzek körüli visszás ügyekkel. Emellett a megyeszékhelyeken élők körében tapasztalható negatív vélemények kirívóan magas aránya további kutatásokra érdemes.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Az EU-pénzek ellopásával kapcsolatos megítélés kapcsán az is fontos, hogy jóval szigorúbb fellépést várna el az Európai Uniótól a magyar társadalom: a megkérdezettek közel négyötöde (79%) elégedetlen az EU korrupció elleni fellépésével, míg alig 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy a jelenlegi uniós szabályozás és annak betartása megfelel az elvárásoknak.

A felmérés készítői szerint szinte a teljes társadalomban egyetértés mutatkozik abban, hogy a jelenlegi uniós gyakorlat az uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatban nem kielégítő, így a magyarok egyértelműen üdvözölnék, ha az Európai Unió szigorúbban járna el az uniós pénzek ellenőrzése során. Emellett kiemelték a felmérés készítői az előző kérdéshez hasonlóan a megyeszékhelyeken élők kiugróan magas elégedetlenségét a korrupció tekintetében.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Az EU-pénzekkel kapcsolatos szigorúbb EU-s fellépést lehetővé tennék az Európai Ügyészséghez csatlakozás, és éppen ezért a magyarok túlnyomó többsége, 76%-a szerint hazánknak csatlakoznia kellene a szervezethez, amelynek jelenleg már 22 uniós tagállam a tagja. 16 százaléknyian viszont kitartanak amellett, hogy költségvetési ügyekben kizárólag a nemzeti ügyészség nyomozhasson. Az ellenzéki pártok mindegyike belépne a szervezetbe és 2018 szeptemberében ellenzéki aláírásgyűjtés is indult Magyarország csatlakozása érdekében. A legutóbbi hírek szerint már csaknem félmillióan alá is írták az ívet. A felmérés készítői megjegyzik: habár a Fidesz 2009-ben még ellenzékiként maga is szorgalmazta az intézmény felállítását, a kormány azóta kategorikusan ellenzi Magyarország részvételét, többek között azzal az indokkal, hogy az ügyészségi jogkörök közösségi szintre emelése ellentétes Magyarország Alaptörvényével.

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Ha már csatlakozásról/belépésről van szó, a felmérésnek az a része is érdekes, amely a magyar euróbevezetés kérdését feszegette. A magyarok többsége bevezetné az eurót hazánkban, amennyiben Magyarország teljesíti az az eurózónához való csatlakozás feltételeit. A megkérdezettek több mint fele, 57 százalék egyetért a közös pénznem bevezetésének szükségességével, míg egyharmadnyian viszont akkor is kitartanának a nemzeti valuta mellett, ha Magyarország mindegyik belépési feltételnek megfelelne. A régiós országok euróbevezetési tapasztalatairól és a Magyarország számára is fontos üzenetekről egy minapi konferencia alapján készült összefoglalónk itt olvasható:

Imádják a magyarok az EU-pénzt, amit úgyis ellopnak a nagy többség szerint
Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Özönlenek a külföldiek Magyarországra, kiderült, honnan jönnek

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
utlevel-schengeni-ovezet-hataratkeles-hataratkelo-utazas