Gigantikus büntetést vállalt be a kormány, hogy jöjjenek a brüsszeli milliárdok

Még nagyobb a büntetés, mint eddig tudtuk

Amint szeptember elején elsőként megírtuk: a nyári egyeztetéseken sikerült csendben megállapodni a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal több, régóta húzódó vitás kérdésben és ez megnyitotta a brüsszeli pénzcsapokat, amelyek hatására szeptember elejéig bő 500 milliárd forintnyi EU-s átutalás zúdult be az országba. Akkor a különböző vitás kérdések részmegállapodásai alapján úgy tudtuk, hogy legalább 112 milliárd forint, de 300 milliárd forintnál jóval kisebb az összes büntetés, amit a különböző ügyekben kénytelen volt bevállalni a kormány.

Most viszont a 24.hu arról ír, hogy informátorának tudomása szerint ez 300 milliárd forint fölé ment, igaz hivatalos választ nem kapott a lap a Miniszterelnökségnek küldött kérdéseire.

Az eddig ismertnél nagyobb összbüntetés egyik oka a cikk alapján az, hogy a 420 milliárdos vízügyi keretközbeszerzésben az általunk becsült 52-nél nagyobb, 60 milliárdos büntetést vállalt be a kormány, hiszen a már nem 210, hanem 240 milliárd forintnyi megkötött szerződésre vonatkozik az általunk elsőként megírt 25%-os pénzügyi büntetés. A lap cikkéből nem derül ki, hogy ezen és egy 5 milliárdos közbeszerzés-ellenőrzési pályázati büntetésen felül (ld. alább) milyen egyéb tételekből adódik az, hogy most már az összes pénzügyi büntetés mérete 300 milliárd forint feletti.

Mit jelent a pénzügyi büntetés? Amint szeptemberben is megírtuk és most is erről van szó: a pénzügyi korrekció, illetve a köznyelvben csak büntetés nem tényleges EU-s forrásvesztést jelent, hanem azt, hogy ennyivel több itthoni fejlesztési számlát kell megképezni magyar költségvetési forrásból azért, hogy az eredetileg Brüsszelből megígért uniós támogatást le lehessen hívni. Lényegében tehát az eredeti projektek szabálytalan pénzfelhasználásának terhe a magyar adófizetők nyakába száll, hiszen több fejlesztést kell itthon megcsinálni.

Kik nyerték a legnagyobb keretközbeszerzés munkáit?

A lap közérdekű adatigénylések nyomán azt is kiderítette, hogy ebből a valaha volt legnagyobb állami közbeszerzésből mely üzleti körök mekkora részt hasíthattak ki:

• Eddig 70 kivitelezési szerződést kötöttek, összesen mintegy 240 milliárd forint értékben, de nagyon egyenetlen a nyertes cégek és üzleti körök eredménye
• Messze a legtöbb megrendelést a Mészáros és Mészáros Kft. (az Euroaszfalttal közösen) nyerte el: 17 szerződést köthetett összesen mintegy 70 milliárd forintra, ami csaknem 30 százaléka az összes víziközmű munkáknak.
• A többieknek legfeljebb 10 százalék jutott minden idők legnagyobb, egy tömbben meghirdetett közbeszerzéséből, és csak négy formáció nyert 20 milliárdnál többet. A Magyar Vakond Kft. 24 milliárd, Dunai György cégei, az Euroaszfalt és a Betonútépítő 23 milliárd, a Szabadics Zrt. 22 milliárd, a Colas Alterra Zrt. pedig bő 20 milliárd forintra szerződhettek. A legkevesebbet, 13,6 milliárdot a Swietelsky vitte el, de a Strabag sem villantott nagyot az eddigi 17 milliárdjával.
• Arról nincs pontos kép, hogy végeredményben hol landolt a 240 milliárd forint, kik dolgoztak az egyes beruházásokon, mivel a konzorciumi tagok nem adtak kapaszkodót a lapnak, hogy milyen arányban osztoznak a munkákon, illetve nem nevezték meg az alvállalkozókat és a rájuk bízott munkák arányát sem adták meg.

A lap azt viszont kiderítette, hogy

a vízügyi keretközbeszerzés összesen 24 nyertese között csak 4 olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert, a többi 20 cég/konzorcium tehát nem érvényes ajánlat mellett nyerte el a munkákat.

Éppen ebből adódott a következő probléma: mivel ez a sok érvénytelen ajánlat átment a magyar közbeszerzési ellenőrzési rendszeren, így az ezzel a munkával megbízott 5 milliárdos projektnél 100%-os pénzügyi büntetést javasolt az Európai Bizottság. Ezt azonban végül nem hajtotta végre a kormány, mert az erről szóló számlákat inkább nem küldte ki. Így tehát ez a tétel is a magyar adófizetőkre hárult, a magyar költségvetés állja ezt az 5 milliárdos büntetést (a fent jelzett 60 milliárdon felül, a 60 milliárdos EU-pénz lehívása érdekében pedig többlet itthoni vízügyi számlákat kell megképezni, hogy le lehessen hívni Brüsszelből a támogatást).

Címlapkép forrása: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.