46 javaslatból csak 2-nél vállalt lépéseket a kormány: így reagált a korrupcióellenes hatóság jelentésére

A magyar Integritás Hatóság (IH) 2022 őszén jött létre az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként, miután Brüsszel a jogállamisági feltételek teljesítéséhez kötötte az uniós források kifizetését. A testület felállítása a helyreállítási alap és több kohéziós program pénzeinek feloldásához szükséges magyar vállalások egyik legfontosabb eleme volt. A Hatóság feladata a közbeszerzések és uniós pénzek felhasználásának ellenőrzése, a korrupciós kockázatok feltárása, valamint azoknak a visszaéléseknek a vizsgálata, amelyekben a hagyományos állami ellenőrző szervek összeférhetetlennek minősülhetnek vagy korábban nem bizonyultak hatékonynak. Formailag a kormánytól független szervezetként működik, önálló nyomozási és javaslattételi jogkörökkel, és közvetlenül kommunikálhat az Európai Bizottsággal. Létrehozása közvetlenül kapcsolódik ahhoz a brüsszeli elváráshoz, hogy Magyarország megbízható garanciákat adjon az EU-s pénzek korrupciómentes és átlátható elköltésére.

A testület idén nyáron közzétett 2024-es Éves Elemző Integritásjelentésére adott kormányzati válasz minimális együttműködési hajlandóságot mutat.

A portál szerint a napokban nyilvánosságra hozott reakcióban a kabinet a javaslatok jelentős részét vagy visszautasította, vagy nem tartott szükségesnek további intézkedéseket.

Az uniós támogatások felhasználását ellenőrző hatóság jelentése szerint bár a közbeszerzési rendszer fejlődött, a piac szerkezete kedvezőtlenül alakult: csökkent a szerződések száma, miközben értékük növekedett, és a piaci koncentráció tovább erősödött. A dokumentum külön kiemelte az egyajánlatos eljárások magas számát, amely "már rövid távon is kockázatokat jelent a hatékonyság és az átláthatóság szempontjából". A központosított közbeszerzési rendszereket is bírálták, mivel ezek veszélyeztethetik az uniós források szabályszerű felhasználását.

A hatóság javaslatai között szerepelt a nagyösszegű keretmegállapodások szigorúbb szabályozása, a közbeszerzési verseny élénkítése, valamint a meghívásos eljárások nyílttá alakítása.

A kormány 17 javaslattal részben egyetértett, de jelezte, hogy "további intézkedés nem szükséges".

Viszont 18 esetben teljes elutasítás történt, ahol a kabinet általában arra hivatkozott, hogy a meglévő jogszabályok már rendezik a kérdést, saját vizsgálataik nem támasztják alá a problémákat, vagy a javaslat technikailag kivitelezhetetlen.

Mindössze 11 esetben értett egyet a kormány az IH-val és határozott meg feladatokat, de ezek többsége is csak a feladatok delegálásáról szól. Konkrét intézkedést csupán két esetben vállaltak:

• egyrészt a közbeszerzési törvény egy pontjának 2026-os alkalmazásához szükséges jogszabálymódosítások előkészítését,
• másrészt egy összefoglaló készítését az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteiről.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Lakatos Péter