A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
Az előzmények röviden
Az Ursula von der Leyen vezetett új Európai Bizottság három eredeti biztosjelöltje elbukott az Európai Parlament jogi szakbizottságának előszűrőjén, így Trócsányi László helyére Orbán Viktor miniszterelnök Várhelyi Olivért jelölte, aki a magyar kormány állandó brüsszeli nagykövetségét vezeti jelenleg is.
A három újabb biztosjelölt EP-szakbizottsági meghallgatására ma kerül sor, miután a napokban a jogi szakbizottság előszűrőjén már mindhárman átjutottak.
Mi a friss fejlemény?
Mindhárom lap egybehangzó csütörtök délutáni értesülése szerint nem ment át elsőre parlamenti meghallgatásán a magyar biztosjelölt, miután nem sikerült megszereznie az EP külügyi bizottságának kétharmados támogatását. A baloldali pártok és a liberálisok írásban tisztázó kérdéseket kívánnak feltenni Várhelyi Olivérnek.
A Bruxinfo emlékeztet rá, hogy a mai meghallgatás egy jelentős részében az Orbán-kormánytól való világos elhatárolódást és garanciákat kértek a képviselők a magyar biztosjelölttől arra, hogy a bővítési és szomszédságpolitikai tárca birtokosaként hitelesen képviseli majd az EU értékeit és politikáit.
Várhelyi Olivér a magyar kormánytól való nyílt elhatárolódás nélkül visszatérően hangsúlyozta, hogy biztosként az EU-t fogja képviselni, és senki mástól nem fogad majd el utasítást.
Biztosként az EU-t fogom képviselni, ez lesz a feladatom. Ahogy korábbi bizottsági beosztásomban, biztosként sem fogok elfogadni semmilyen utasítást egyetlen más szervtől és kormánytól sem
– válaszolta újra és újra a kételyeket tükröző képviselői kérdésekre.
A lap megjegyzi: a magyar biztosjelölt csütörtök reggeli parlamenti meghallgatása után a megfigyelők többsége Várhelyi Olivér biztosi jóváhagyására számított, ugyanakkor egyes pártcsoportok, mindenekelőtt a szocialisták és a liberálisok láthatóan még döntötték el, hogyan szavazzanak. Később kiderült, hogy az óvatosság indokolt volt, mert a kétharmados jóváhagyáshoz szükséges 48 szavazat helyett csak 30-at kaphatott parlamenti források szerint a magyar biztosjelölt, akit a szocialisták és a liberálisok sem támogattak a zöldek és a szélsőbaloldal mellett.
A következő lépésként írásos pótkérdéseket tesznek fel Várhelyinek, és ennek függvényében dől majd el, hogy szükség lesz-e második szóbeli meghallgatásra.
A meghallgatás technikai háttere
Az ülésen az uniós biztosjelölteknek bizonyítaniuk kell rátermettségüket és szakmai felkészültségüket. Alkalmasságukat háromórás kérdezz-felelek során próbálják felmérni. Az érintettek 15 perces bevezetőjét 25 kérdés követi a képviselők részéről.
A biztosjelöltek már előzetesen, írásban is kaptak kérdéseket a képviselőktől, amelyek egyfelől általános kompetenciájukra, európai elkötelezettségükre, valamint személyi függetlenségükre, másfelől a nekik szánt portfólióra vonatkoztak.
Az első meghallgatás után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár rögtön is jóváhagyhatják az érintettek kinevezését, akik ennek hiányában további kérdéseket kapnak írásban.
Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, akkor újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely - ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség - végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket titkos szavazáson - vázolta az MTI a következő lépéseket.
Miket mondott Várhelyi a meghallgatásán?
A Bruxinfo megfigyelőkre hivatkozva úgy fogalmazott: ha a magyar biztosjelölt nem is határolódott el explicite a budapesti kormánytól, egyes tagjelölt és keleti partnerségi országokról adott helyzetértékelése éles kontrasztot mutatott azzal, amit általában Budapesten hallani. A török és ukrán helyzet megítélése mellett ez például arra is igaz, hogy késznek mondta magát arra: amennyiben egy-egy országban visszalépés következik be a demokráciában és a szabadságjogokban, akkor végső eszközként a pénzügyi támogatások felfüggesztését javasolja majd.
Várhelyi négy fő célt jelölt meg a felügyelete alá kerülő politikai területen:
- A csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával még a májusi zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcsot megelőzően.
- A keleti partnerségben résztvevő hat országban a reformfolyamat előrevitelét, ideértve Ukrajna területi egységének tiszteletben tartását is (a keleti partnerség felülvizsgálata jelenleg folyik).
- A partnerség megújítását a déli szomszédokkal a többet-többért elv alapján (Marokkót és Tunéziát állította pozitív példaként).
- Az előcsatlakozást szolgáló eszköz potenciáljának maradéktalan kihasználása.
Címlapkép forrása: MTI/EPA/Olivier Hoslet
