Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Stéphane Séjourné ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnök, és Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos a héten bemutatta az új csomag központi elemét, a ReSourceEU programot, amely a kritikus nyersanyagok területén hivatott csökkenteni az európai gazdaság függőségeit és kezelni az elmúlt években egyre növekvő geopolitikai kockázatokat.

A Bizottság szerint a Kína által bármikor bevezethető újabb exportkorlátozások, az állami támogatásokból eredő túlkapacitások (acél és alumínium) és a globálisan elérhető stratégiai anyagok szűk keresztmetszete tartós sebezhetőségeket okoznak, amelyek napi szinten veszélyeztethetik az európai vállalatok működését és versenyképességét.

A program alapja egy új európai nyersanyag-irányító központ létrehozása 2026-ra, amely három főbb feladatot lát majd el:

1. folyamatosan monitorozni fogja a szükségleteket,
2. a tagállamok nevében közös beszerzéseket hajt majd végre, amivel jelentős költségcsökkenést lehet elérni, valamint
3. megtervezett raktározással az ipari kereslethez igazítja az anyagok megfelelő elosztását.

A ReSourceEU emellett legalább 3 milliárd eurónyi új forrást mozgósít a következő 12 hónapban, hogy azonnal felgyorsítsa a kritikus beruházásokat a permanens mágnesek, az akkumulátorok és a védelmi ipar területén.

Ebből 2 milliárd eurót az Európai Beruházási Bank biztosít, 300 millió eurót a Battery Booster program és további 600 millió eurót pedig a Horizon Europe 2026–27-es kerete. A fennmaradó összeg több külön forrásból, így például az innovációs alapból és a védelmi ipari programból érkezik majd.

Két stratégiai projektnél már meg is indult a finanszírozás: egy Grönlandon megvalósuló, védelmi célokra épülő nyersanyagprojekt, valamint egy németországi akkumulátor fókuszú beruházás. A Bizottság elvárja, hogy a tagállamok saját forrásokkal is hozzájáruljanak a hasonló kritikus projektekhez, ezért

Séjourné hivatalos felkérést küldött az EU összes a pénzügyminiszterének, hogy igyekezzenek bevonni erre a nekik járó kohéziós forrásokat.

A csomag egy szintén fontos eleme az engedélyezési rendszer egyszerűsítése és gyorsítása, különösen a bányászati és feldolgozási projektek esetében. Ezzel párhuzamosan az EU a körforgásos gazdaságban rejlő potenciált is jobban ki akarja használni, ezért 2026 tavaszától korlátozza a permanens mágnesek hulladékának kivitelét, és intézkedéseket hoz az alumíniumhulladék kontinensen belül tartására.

Jelentős kutatás-fejlesztési támogatások irányulnak a kritikus nyersanyagok helyettesítésére és az újrahasznosítási technológiák fejlesztésére. A Bizottság célja, hogy az ipar minél több esetben váltsa ki az egyes importfüggő anyagokat, ezzel csökkentve a kitettséget.

A keresleti oldalon egy új, európai szintű matchmaking platform jön létre, amely összeköti a vevőket, eladókat és befektetőket, és lehetővé teszi a közös uniós szintű beszerzést. A Bizottság egyértelmű elvárása, hogy az európai cégek felhagyjanak az egyoldalú kínai beszerzések gyakorlatával, és fokozatosan átálljanak a diverzifikált és európai ellátásra. Erre egészen konkrét várakozásokat is megfogalmaztak, amelyek a számításaik szerint 2030-ra érhetnek be.

A kritikus nyersanyagokról szóló törvény módosításával az európai vállalatoknak kötelező lesz a vállalatirányítási struktúrákat is bevonni a beszerzési diverzifikációba, és az uniós hatóságok helyszíni ellenőrzéseket is végezhetnek annak megállapítására, hogy valóban megtörténtek-e a szükséges lépések.

Amennyiben ez nem bizonyul elégségesnek, további, akár jogilag kötelező diverzifikációt is elő lehet írni.

A EU persze a nemzetközi partnerségek terén is sokat tesz azért, hogy segítse az alternatív ellátási láncok kiépítését.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, az elmúlt héten Dél-Afrikában kötöttek megállapodást a kritikus nyersanyagok beszerzéséről, a Földközi-tengeren is folyamatos a mozgolódás és az unió Brazíliával is szorosabb együttműködésre készül, melynek remekül megágyaz a már karácsony előtt tető alá hozható Mercosur-partnerség. Ezeken felül a G7 és G20 keretében is egységes ellenállóképességre és fenntarthatóságra vonatkozó standardokat dolgoznak ki.

A csomag tartalmazza az úgynevezett belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciról szóló rendelet (IMERA) alkalmazhatóságát is. Ezt a rendszer eredetileg a Covid-járvány idején hozták létre, de most a kritikus nyersanyagoknál is szabad kezet adhat a Bizottságnak, hogy különösebb fékek nélkül indítson elsőbbségi beszerzéseket, ha válsághelyzet lenne kialakulóban. Ez lehetőséget ad arra, hogy

stratégiai szempontok alapján, az egész kontinens szem előtt tartó készletképzést és elosztást szervezzenek.

Šefčovič ezzel párhuzamosam külön hangsúlyozta, hogy a gazdasági biztonság csak akkor működik, ha az EU egységesen lép fel, és a versenyképesség, a védelem és a partnerség nem különálló célok, hanem egyetlen integrált stratégia részei. A Bizottság szerint minden új eszköznek egyszerre kell támogatnia az optimális működést, garantálni a kritikus eszközöket és elősegíteni a stratégiai szövetségek megszilárdítását.

Persze emellett Európa továbbra is a nyitott piac maradna, és így a bejövő beruházásokat területén az unió továbbra is engedné a befektetőket, de csak ha ki tudják küszöbölni a rejtett kockázatokat. A Bizottság szerint ugyanis bizonyos beruházások érzékeny adatokat veszélyeztetnek, nem biztosítanak megfelelő technológiamegosztást, vagy új függőségeket alakítanak ki, ezért átfogóbb kockázati értékelésre van szükség.

Az elsődleges cél, hogy a rövid távú zavarokat megelőzzék és a hosszú távú függőségeket fokozatosan csökkentsék, és a stratégiának már csak a nyersanyagokra fókuszáló része is rengeteg biztató elemből áll, különösen az uniós szintű közös beszerzést elősegítő lépések.

Bár Séjourné belengetett jogszabályban is megjelenő kötelező elemeket, a Covid-helyzetre való számos utalás arra enged következtetni, hogy

alapvetően semmilyen retorzióval nem jár majd, ha egy tagállam kimaradna a programból.

Emellett döntött a magyar kormány is a vakcinabeszerzések idején, arra hivatkozva, hogy a bizottsági elosztás túl lassú, és felesleges extrakészleteket jelentene az országnak, mivel ide már be voltak rendelve a kínai és orosz oltóanyagok.

Az első körből való kimaradás szerencsére azonban nem szólt örökre, így Magyarország bármiféle hátrány nélkül vesz részt azóta is a közös vakcinarendelésekben, amely sok eseteben 10-20%-al is olcsóbb beszerzési árakat eredményezett.

Címlapkép forrása: EU