Több millió Kádár-kockát kellene felújítani EU-pénzből

A terjedelmes interjú néhány, az EU-források szempontjából hangsúlyosabb üzenete:

• A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) egyik pályázata keretében az önkormányzatok ahhoz kaptak szakmai és pénzügyi támogatást, hogy elkészíthessék a helyi klímastratégiáikat. Jó gyakorlataikat közzétéve segítséget nyújtanak másoknak is, így 2020 végére Magyarországon mintegy 120 olyan település lesz, amely már rendelkezik önkormányzati szintű klímastratégiával.
• A pályázat nyomán létrejött a Klímabarát Települések Szövetsége is, aminek jelenleg közel 50 települési önkormányzat a tagja – kistelepülésektől fővárosi kerületekig. Ezek különbözőségeik és lehetőségeik tudatában azért fogtak össze, hogy segítsék egymást az alkalmazkodásban és a klímaváltozást okozó kibocsátások csökkentésében.
• „Attól, hogy EU-forrásból finanszírozunk települési klímastratégiákat, és azokat elfogadják a képviselő-testületek, még nincs forrás a megvalósításukra. Nagyon fontos lenne, hogy a 2021-től induló EU-s költségvetési időszakban jelentős források álljanak rendelkezésre az elkészült települési klímastratégiák végrehajtására, felülvizsgálatára. Ugyanakkor sok minden nem is a pénzen múlik, hanem a szemléleten.” „A klímastratégiáknak az lenne az értelme, hogy alakítsa az önkormányzat és a településen élők gondolkodását. Épüljön be a klímaváltozás gondolata a mindennapi döntésekbe.” – hangsúlyozta a tanszékvezető.
• „A 2021-től induló európai uniós pénzügyi tervezési időszakban az EU jelentős forrásokat juttat majd az éghajlatváltozás megelőzésére és az alkalmazkodásra. Fontos, hogy Magyarország az operatív programokban világos üzenetet küldjön Brüsszel számára, hogy a települések éghajlatvédelmi tevékenységének megerősítésére szeretné költeni ezeket a forrásokat” – szorgalmazta.
• Rámutatott: „2025–2035 között Magyarország a szénalapú energiatermeléstől sikeresen meg fog válni. Ám ezzel még nem oldjuk meg a problémáinkat, ugyanis a széndioxid-kibocsátás 60 százaléka a lakossági fűtésből és a gépjárművekből származik.” Azt is kiemelte, hogy „Az a probléma, hogy Magyarországon a 4,3 millió lakás közel fele úgynevezett Kádár-kocka, szinte hőszigetelés nélkül, elavult fűtési technológiával” és az a gond, hogy akik ezekben a lakásokban élnek, nagy valószínűséggel nem lesznek képesek otthonaikat felújítani, így ez egy „olyan befagyott lakóépület-állomány, amellyel egyelőre nem tudunk mit kezdeni”.
• A probléma nagyságára tekintettel a 2014-2020-as ciklus forrásainak másfajta programozásával „akár néhány 100 milliárdos EU-s forrás is rendelkezésünkre állhatott volna már az elmúlt években, ha úgy intézzük”. Mivel azonban erre a ciklusra már eldőltek a pénzosztási keretek, miközben szükség van a további a széndioxid-kibocsátás csökkentésre, amit az „épületállomány korszerűsítésével kellene teljesíteni”, ezért azt szorgalmazza, hogy „erre jelentős forrásokat tudunk lehívni, csak egyértelmű és átlátható formában kell kérnünk Brüsszeltől.”

A fent említett KEHOP-pályázat az 1.2.1 kódszámot viseli és „Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás” a címe, amely 2018-ban jelent meg és amelynek 3,19 milliárd forintos keretéből 5-20 millió forint vissza nem térítendő támogatási keret mellett megvalósítható a helyi klímastratégia kidolgozása és a klímatudatosságot erősítő szemléletformálási tevékenységek ellátása a települési önkormányzatok számára.

A tervezet azzal számolt, hogy akár 180 támogatott projekt is lesz, a kifizetési adatbázis szerint 258 támogatási kérelem érkezett be a hatóságokhoz 3,8 milliárd forintnyi együttes támogatási igény mellett, amelyből egyelőre 113-at hagytak jóvá 1,7 milliárd forintnyi támogatási igénnyel (az interjúban a tanszékvezető jövő év végéig 120 stratégiát említett) és 86-nál kötötték meg a támogatási szerződést 1,3 milliárd forint támogatási összegről. Kifizetés egyelőre 48 projektre történt meg 507 millió forint összegben. A támogatott projektek konkrét listája itt érhető el.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.