Ők lettek 2025-ben a magyar agrárium legjobbjai

A Portfolio Csoport idén is kiosztotta a Portfolio Agrárdíjakat a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián Siófokon, ebben az évben tíz kategóriában díjaztuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait. Íme a 2025-ös nyertesek:

• Az Év női agrárvállalkozója: Szommerné Egyed Linda (Fino-Food Kft.)
• Az Év fiatal agrárszakembere: Horváth Szabolcs (Y cégcsoport)
• Az Év kertészete: Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ)
• Az Év állattenyésztője: Bodó Ágoston (Prograg Agrárcentrum Kft.)
• Az Év növénytermelője: Földi János (Pankotai Agrár Zrt.)
• Az Év élelmiszeripari vállalkozása: Gyermelyi Holding Zrt.
• Az Év agrárinnovációja: Greenwave Technology Kft.
• Fenntartható mezőgazdaságért díj: Németh István (Rábcakapi Biokertészet)
• Az Év agrárberuházása: Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.
• Portfolio Agrárgazdaságért díj: Petis Mihály (Bátortrade Kft.)

A nyerteseket topvezetőkből álló szakmai zsűri választotta ki: Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója, Kerezsi Miklós, a Hodler Capital igazgatóságának elnöke, Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója, Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója és Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-tulajdonosa.

Döntöttek az Év női agrárvállalkozójáról, az Év fiatal agrárszakemberéről, az Év kertészetéről, az Év állattenyésztőjéről, az Év növénytermelőjéről, az Év élelmiszeripari vállalkozásáról, az Év agrárinnovációjáról, az Év agrárberuházásáról, megszavazták, ki kapja a Portfolio Agrárgazdaságért díjat, és átadásra került a Fenntartható mezőgazdaságért díj is.

Az Év női agrárvállalkozója: Szommoerné Egyed Linda (Fino-Food Kft.)

Szommerné Egyed Linda generációváltást követően vette át az ügyvezetői pozíciót a családi vállalkozásként működő kaposvári Fino-Food Kft.-ben. Irányítása alatt a Somogy vármegyei vállalkozás ma már mintegy 220 főt foglalkoztat, hetente egymillió liter tejet dolgoz fel, árbevétele pedig 2024-ben 17 milliárd forintot tett ki. Munkája során nagy hangsúlyt fektet a tejfogyasztás népszerűsítésére, emellett azonban szívügye a termékinnováció, főként a kifejlesztett vegán termékcsalád és a lakosság egyre nagyobb körében nehézséget jelentő tejfehérjeérzékenység terén. Testvéreivel együtt sikerült megerősítenie a Fino-Food működését, és a vertikális integrációra építve elérnie, hogy a takarmánytermelés, az állattartás és a tejfeldolgozás is a cégcsoporton belül történjen. Egyed Linda vezetésével a Fino-Food a kutatás-fejlesztésre is nagy hangsúlyt fektet, többek között a MATE-val és a Debreceni Egyetemmel együttműködve. Utóbbival közösen kifejlesztettek egy különleges, A2-es, allergénmentes tejre alapozott új termékcsaládot is. A fenntarthatóságot előtérbe helyezve arra törekszik, hogy az alapanyagokat telephelyeik vonzáskörzetéből szerezzék be. Energiahatékonysági intézkedéseik és beruházások révén jelentősen csökkenteni tudták a földgázfelhasználásukat is. Termelési folyamataik automatizálásával, új berendezésekkel mérsékelték a vízfelhasználást, és csomagolóanyagaik környezetbarátabbá tételén is folyamatosan dolgoznak. Tejüzemükben olyan korszerű szennyvízkezelő rendszer működik, amelynek segítségével a szennyvizet megtisztítják, mielőtt a város csatornahálózatába kerül. A gyártás során keletkezett savót a kaposvári cukorgyár bioerőműve hasznosítja. A társadalmi felelősségvállalás keretében a Fino-Food és Egyed Linda részt vesz a helyi közösség életében, így számos helyi rendezvényt és kezdeményezést is támogatnak.

Az Év fiatal agrárszakembere: Horváth Szabolcs (Y cégcsoport)

Horváth Szabolcs fiatal kora ellenére ma már a 60 milliárd forint éves forgalmú sásdi Y cégcsoport egyik tulajdonos-ügyvezetője. Az ide tartozó, családi tulajdonban lévő vállalatok éves szinten 1,5 millió pulykát és 17 millió csirkét nevelnek/neveltetnek fel, 100 ezer tonna takarmányt állítanak elő és 16 millió csirkét vágnak le. A csoport legújabb élelmiszeripari lába a sásdi Mecsek Baromfi (MB) Kft., amely 4,5 éves fennállása óta alsómocsoládi üzemében 11-szerezése növelte termelési kapacitását, vagyis eljutott a napi 6 ezer darabról a napi 65-66 ezer darabos csirkevágásig, és ezzel bekerült a top három legnagyobb hazai kibocsátású üzem közé. Ilyen mértékű százalékos növekedés az említett időszakban ágazaton belül más vállalatnál nem volt tapasztalható. Néhány beruházás lebonyolítását követően hamarosan elérhetővé válik a heti 500 ezer darab csirke levágása és feldolgozása, amely már a kezdeti mennyiség közel 17-szerese lesz. Horváth Szabolcs szerint - aki az alapítás óta aktívan részt vesz a cég munkájában - az MB beindítási és felfuttatási folyamatában a megfelelő menedzsment felépítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. Emellett a felsőfokú tanulmányok befejezése után, gyakorlati tapasztalatok nélkül vágott bele a baromfis üzleti életbe, ezért több tucat nyugat-európai vágóhídon gyűjtött mintákat a működtetéshez, és ezeket adaptálta, illetve illesztette sikeresen a magyarországi gazdálkodási viszonyok közé.

Az Év kertészete: Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ)

A szentesi DélKerTÉSZ példaértékű agrárvállalkozás, amely egyesíti a magyar kertészet hagyományait a modern menedzsmenttel, a fenntartható termeléssel és a komplex szolgáltatásokkal. A 2002-2003-ban alapított szövetkezet ma már mintegy 500 hatékony termelőt, helyi családi gazdaságokat és kertészeteket fog össze. A fóliás és az üvegházi kertészeti területek megközelítik a 150 hektárt, jelentős volument termelve szentesi paprikából, paradicsomból, uborkából és káposztából. Emellett a szövetkezet tevékenysége a vetéstől a kereskedelemig lefedi a teljes architektúrát, beleértve a termelést, a logisztikát, a tanácsadást, a marketingtevékenységet és a saját bolthálózatot. A vállalkozás nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra is, teljes területén integrált biológiai növényvédelmet alkalmaz, az üvegházaknál 100, a fóliáknál mintegy 80 százalék komplett napelem beruházással. A szövetkezet tavaly 35 ezer tonna friss zöldséget termelt, árbevétele mintegy 24 milliárd forintot tett ki. A DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor olyan szakember, aki stratégiai fejlődést visz véghez, mindig a tagok javára és a közösségi értékeket szem előtt tartva. Az elmúlt években több díj is tükrözte a szövetkezet sikeres munkáját, köztük a Kiváló Magyar Élelmiszer elismerés, a Magyar Termék Nagydíj, a Magyar Agrárgazdasági Minőségdíj, az OMÉK Kertészeti Díj, valamint az Érték és Minőség Díj.

Az Év állattenyésztője: Bodó Ágoston (Prograg Agrárcentrum Kft.)

Fejér vármegyei Ráckeresztúron működő Prograg Agrárcentrum Kft. tejtermeléssel foglalkozik mintegy 1200 holstein-fríz fajtájú tejelő állományával és szaporulatával. A cég tulajdonában áll a szintén ráckeresztúri Martontej Kft., amely saját márkázott tejtermékeket állít elő és forgalmaz. Tejágazatukban GMO mentes és lenmag alapú takarmányozást használnak, és tagjai az egészségorientált mezőgazdaság minőségi márkanevét jelentő Kék-Fehér Szív minősítési rendszernek. Tudatos fejlesztésekkel, pályázatokkal és beruházásokkal folyamatos a fejlődés a mintegy 5 milliárd forint éves árbevételt elérő cégeknél. Mottójuk, hogy „a hagyományok tisztelete és a folyamatos megújulás a hosszútávú siker titka”. Bodó Ágoston e szellemben tevékenykedik 2012 óta a Prograg Agrárcentrum Kft. és a Martontej Kft. ügyvezetőjeként, illetve e mentalitása játszott meghatározó szerepet abban, hogy az állomány fajlagos napi tejtermelését 26-ról 41 literre sikerült növelni. Higgadt, megfontolt vezetési stílus és átgondolt fejlesztési koncepció jellemzi, szakmai és gazdasági kérdésekben pedig a nyitottság határozza meg döntéseit.

Az Év növénytermelője: Földi János (Pankotai Agrár Zrt.)

A szentesi Pankotai Agrár Zrt. az integrált partnercégekkel együtt több mint 4000 hektáron végez növénytermelési tevékenységet a Dél-Alföld egyik legaridabb térségében. Klasszikus szántóföldi növénytermeléssel foglalkoznak, amelynek éves termelési értéke eléri a 2,2 milliárd forintot. Tevékenységeiket magas színvonalon, a környezet- és a természetvédelem érdekeinek maximális figyelembevételével végzik. Földi János vezérigazgató ma a legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a piaci ingadozásokat tartja, amelyek kezeléséhez Igyekeznek a legújabb tudományos eredményeket - a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció innovációit - alkalmazni. A Csongrár-Csanád vármegyei vállalat példát mutathat azzal a jelentős idei öntözésfejlesztési beruházással is, amelynek keretében eszközöket szereztek be és növelték a gazdaság öntözhető területeinek méretét is. A cég innováció iránti elkötelezettségét jelzi, hogy csemegekukorica területük jelentős részében biológiai úton védekeztek a rovarkártevők ellen 2025-ben.

Az Év élelmiszeripari vállalkozása: Gyermelyi Holding Zrt.

Az ország egyik legjelentősebb élelmiszeripari cégcsoportjának tagjaként a Gyermelyi Zrt. tevékenységéhez tartozik a malomipar és a száraztésztagyártás. A Komárom-Esztergom vármegyei társaság 2024-es árbevétele már meghaladta a 48 milliárd forintot, Magyarország piacvezető tésztagyártójává váltak és nagyon magas automatizálási szint mellett a vállalat dolgozóinak száma meghaladja a 370 főt. Üzemük európai léptékben is a legkorszerűbbek közé tartozik. Sikerük egyik kulcsa a vertikálisan integrált üzleti modell. A Gyermelyi Zrt. sikereit ugyanakkor nem lehet különválasztani a cégcsoport egészétől. A növénytermelés mellett három, nagyságrendjét tekintve hasonló méretű ágazat alkotja a vállaltcsoport gerincét, a tojás-, a liszt- és a tésztatermékpálya. Eredményeik megkülönböztetik a versenytársaktól, amit tükröz, hogy több mint 20 európai országba exportálnak, exportbevételük aránya folyamatosan nő és eléri a bevételeik 45 százalékát. A tésztagyártási kapacitás bővülése mellett a csomagolási rendszerek vevői igényeknek megfelelő fejlesztése is kiemelt fontosságú számukra. 2025 júliusában megtörtént az alapkőletétel az új, immáron negyedik magasraktár építésénél, ami a tervek szerint egy 10 ezer férőhelyes automata magasraktár lesz. A cégcsoportnál a következő években több beruházási program valósul meg, amelyek keretében új tésztagyár, tojásfeldolgozó, tojásfarm és egy központi irodaház építése is folyamatban van. A fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot szem előtt tartva megvalósítottak egy 1,2 milliárd forintos naperőműberuházást, így ezzel és a korábbi beruházásokkal együtt a központi telep energiaellátásának csaknem negyedét már megújuló energia teszi ki.

Az Év agrárinnovációja: Greenwave Technology Kft.

A Pest vármegyei Szigetszentmártonon található Greenwave Technology Kft. legújabb fejlesztése az nBwater elnevezésű öntözővízkezelő berendezés, amely világszinten is egyedülálló. A technológia olyan nanobuborékokat (nano méretű légbuborékokat) hoz létre jellemzően 100-200 nanométer közötti méretben, amelyek rendkívül előnyös tulajdonságokkal bírnak a növények számára. Az öntözővízben javítják a víz oxigéntartalmát, így segítik a növények gyökérzetének jobb fejlődését, növelik a tápanyagfelvételt és javítják a gyökerek környezetének mikrobiológiai aktivitását. Schneider Tamás ügyvezető igazgató kiemeli, hogy a nanobuborékok használata a növényvédelem szempontjából is ígéretes: a gombás betegségek és más kórokozók elleni védekezés során a nanobuborékok hatékonyan támogatják a növények immunrendszerét. A berendezést többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen is tesztelték, és ma piaci bevezetés előtt áll. A teszteredmények szerint a technológia alkalmazásával rövidebb termesztési ciklus, 15-20 százalékos hozamnövekedés és nagyobb biomaszszatömeg érhető el. Emellett adaptív módon változik a növények vízfelvételi képessége, vagyis azok csak a szükséges vízmennyiséget veszik fel, így a technológia jelentős (öntöző)vízmegtakarítást eredményezhet és használata úttörő előnyökkel járhat a növénytermelésben.

Fenntartható mezőgazdaságért díj: Németh István (Rábcakapi Biokertészet)

Németh István három évtizede folytat példamutató módon ökológiai (bio) gazdálkodást Rábcakapi Biokertészetében. A Győr-Moson-Sopron vármegyei gazdaság fő specialitása a bio szántóföldi növények (gabonafélék, kukorica napraforgó), köztük a biozöldségfélék széles körének (gyökérzöldségek, burgonyafélék, káposztafélék, kabakosok) termelése, amelyben az iparszerű gazdálkodáshoz mérhető hozamokat ér el. Termelési gyakorlatával megvalósítja a modern biogazdálkodást, amelynek jellemzője, hogy a környezetet, benne a talajokat korlátlan ideig fenntartható módon használják és szermaradékmentes, tápelemekben gazdag élelmet termelnek. Példaértékű, hogy egy multi cég (a Spar) friss biozöldség beszállítójává vált, ás állandó szereplője a budapesti MOM-nál lévő Biokultúra Ökopiacnak is. Nagyobbik lánya és a fia is bekapcsolódtak az ökológiai gazdaságba, amelynek területe ma 330 hektár körüli. A család tulajdonában álló Biomag Malom Kft. az alapanyagok feldolgozásával a hozzáadott értéket növeli. Németh István a Nyugat-Dunántúli Biokultúra Egyesület alelnöke, gazdasága a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karánk mintagazdasága.

Az Év agrárberuházása: Kalocsai Mezőgazdasági Zrt.

Pannon Genetic cégcsoporthoz tartozó Bács-Kiskun vármegyei Kalocsai Mezőgazdasági Zrt. kiskunhalasi telephelyén valósította meg a hazai vetőmagágazat egyik legjelentősebb beruházását: egy 2,5 milliárd forintos vetőmagüzem-rekonstrukciót, amely részben vidékfejlesztési pályázati forrásból valósult meg. A korábban, 1992-ben épült üzem teljes körű megújítása a generációváltás elkerülhetetlen lépéseként biztosítja a jövőbeni versenyképességet és a korszerű feldolgozási kapacitást. A felújított üzem évente mintegy 100 ezer zsák kukoricavetőmag feldolgozására alkalmas, amellyel a hazai top 5 vetőmagüzem közé tartozik, és európai viszonylatban is a legmodernebb hibridüzemek egyikének számít. A beépített Petkus német technológiát a gyártó hivatalosan is hazai mintaüzemként ismerte el. A fejlesztés hosszú távon garantálja a magyar vetőmag-előállítás hatékonyságának és minőségének növekedését, hozzájárulva az agrárium fenntartható fejlődéséhez és a nemzetközi versenyképesség erősítéséhez.

Portfolio Agrárgazdaságért díj: Petis Mihály (Bátortrade Kft.)

Dr. Petis Mihály több mint ötven éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírbátorban. 1942-ben földműves családban született, és ez meghatározó volt későbbi hivatásának kiválasztásánál is. A Debreceni Egyetemen agármérnöki és vállalat gazdálkodási tanulmányokat folytatott, ezt követően pedig egyetemi doktori címet szerzett. 1990-ben az akkor megalakult Bátortrade Kft. ügyvezető igazgatójának nevezték ki, majd ezt követően az 1992-ben létrejött Bátorcoop Szövetkezet elnökének is megválasztották. A Bátortrade Kft. elsődleges tevékenysége a növénytermelés, a tejtermelés és a biogáztermelés, de a korábbi termelőszövetkezeti rendszerben több mint 1500 tagot és dolgozót számláló közösség sikeres működtetéséhez gyakorta szükség volt jövedelmező ipari és melléküzemági tevékenységekre is. Magyarország dél-nyírségi területeire gyakran hivatkoznak úgy, mint az ország legszegényebb földrajzi és talajadottságokkal rendelkező régiójára. A Dr. Petis Mihály által irányított vállalatcsoport mindennapi működését és fenntarthatóságát alapvetően az határozta meg, hogy tevékenységeik során milyen hatékonyan tudtak alkalmazkodni ezekhez a körülményekhez. Munkásságának legfontosabb alapelve, hogy pozitív eredményt elégedett munkatársakkal lehet elérni és fenntartani, míg motiválni csak a tevékenységek pontos mérésére alapozott önelszámoló érdekeltség segítségével lehet. Ügyvezető igazgatói hivatása mellett városi és megyei önkormányzati képviselőként, illetve gazdasági vezetőként segítette a helyi fejlesztéseket és egyéb döntéseket. Az évek során a megyei és az országos agrárkamarában bizottsági elnöki és küldötti pozíciókban vállalt szerepet.

Címlapkép forrása: Portfolio/Hajdú D. András