Üzlet

Mire készül Magyarországon az agrármulti?

1 2

Földtörvény, élelmiszerár-robbanás és árutőzsde.
P.: Készülőben van az új földtörvény. Ön szerint hozhat-e változásokat, illetve hogyan érintheti a hazai gabonapiacot?

K.Zs.: Az lenne a legjobb, ha már túl lennénk ezen az egészen. Annyiféle találgatás van, annyiféle félelem és szélsőséges gondolat, félreértelmezés, amelyek miatt ez az egész jelenleg nagyon zavarosnak tűnik. Az egyik politikai koncepció az, hogy próbáljuk meg növelni a foglalkoztatást. Ez kívánatos cél, de ugyanakkor nem lenne érdemes megkockáztatni, hogy egy kimondottan jó adottságokkal rendelkező szegmensünket, ahol olyan értéket tudunk teremteni, amiből exportbevételünk van, visszaminősítsük. Mindenképpen szükség lenne valamiféle egyensúlyt találni a végső törvényben.

P.: Vagyis nem biztos, hogy az a jó irány, ha erőltetjük a kis családi gazdaságokat, hiszen biztosan nem tudnak olyan hatékonyan termelni, mint a nagygazdaságok?

K.Zs.: Ez megint egy politikai döntés, hogy ki miben hisz, mi a fontos számára. Ha már kapitalizmus van, és profitot kell termelni, és ehhez egy nagyüzem valószínűleg logikusabb megoldás, akkor ezeket a nagyokat, akik már kialakultak, és láthatóan értéket teremtenek, miért nem lehet inkább érdekeltté tenni abban, hogy több embert alkalmazzanak? Miért kell megerőszakolni a rendszert? Ha van egy ötlet, ami ellen a résztvevők egy része harcol, akkor inkább el kellene magyarázni, hogy pontosan mit akarnak elérni vele. Ezt követően pedig meg kell próbálni megérteni azokat, akiknek ezzel gondjuk van, és ha úgy alakul, akkor meg kell próbálni őket valamilyen módon kompenzálni.

P.: Ehhez viszont kommunikációra lenne szükség.

K.Zs.: Abban biztos vagyok, hogy egészségesebb megoldás szokott születni, ha van beszélgetés. Sok helyen nem látunk beszélgetést, valós konzultációt. Nem szokott ártani, ha minél több embert vonnak be a beszélgetésbe, persze ezt sem lehet a végtelenségig bővíteni, hiszen akkor soha nincs döntés és előrelépés. Itt is meg kell találni az egészséges egyensúlyt.

P.: A média szereti riogatni az embereket ezzel, de a szakember véleménye mi, lesz Ön szerint élelmiszerár-robbanás a közeljövőben?

K.Zs.: Jó pár kihívással állunk szemben jelenleg. A teljesség igénye nélkül: a népességnövekedés, a jövedelemviszonyok változása, környezetvédelem stb., ezekre valóban sürgősen kell valamilyen választ, megoldást találni. Véleményem szerint inkább a termelést kellene bővíteni. Ha megnézzük az elmúlt 5 év árszintjét és összehasonlítjuk a 10-15 évvel ezelőttivel, látható, hogy jóval magasabb árcentrum környékére rendezkedett be a világ, nemcsak gabonában, hanem minden területen. Közben ugyanúgy üzemelünk, és működik a rendszer. Amíg a fogyasztás bővülésével nem tud együtt mozogni a termelés növekedése, addig az árcentrumokban nem várható nagy változás. Így az említett árrobbanás kérdése egyelőre nem tisztázott.

Mire készül Magyarországon az agrármulti?
P.: Az árakkal kapcsolatban azonban a szektor minden szereplőjének vannak elképzelései, a termelőknek és a kereskedőknek is. Hogyan viszonyul ehhez a feldolgozó?

K.Zs.: Pontosan emiatt nem vásárolunk alapanyagot kereskedőktől. Mi nem úgy árazunk, hogy megnézzük, mi mennyibe kerül a tőzsdén, hanem úgy tekintünk egy alapanyagra, hogy az mit ér a termelési folyamatban. Az a releváns számunkra, hogy mekkora értéket lehet belőle előállítani, a végtermék hogyan értékesíthető, és ebből visszaszámolva megkapjuk az alapanyag értékét.

P.: Vagyis az Önök stratégiájában az adott termény ára lehet akár magasabb és alacsonyabb is, mint amit aktuálisan a világpiacon láthatunk?

K.Zs.: Ez akár óránként is változhat. Lehet, hogy reggel 70 forintért vesszük a kukorica kilóját, délután már csak 68 forintért, másnap pedig 72-ért. Folyamatosan változnak az árak.

Mire készül Magyarországon az agrármulti?
P.: A termelők is mindig pontosan követik ezeket a folyamatokat?

K.Zs.: Termelője válogatja. Kialakulóban van egy olyan folyamat, hogy a termelők általában 3 blokkban értékesítik a terményeiket. Először az első vetés után, amikor látják, hogy hogyan sikerült a munka. Ebben benne van még a termelési kockázat, az időjárás stb., így ez a fajta határidős ár egy jellemzően magasabb árszintet jelent. A következő alkalom, amikor megtörtént a betakarítás, ekkor már pontosan tudja a gazda, hogy mekkora a termés, és ilyenkor a második egyharmadot is eladják. A maradék egyharmadot meg elteszik következő tavaszra, a vetés előttre, hiszen ki tudja, mit hoz a tél. Ez felfogható akár egy hedge-nek, árbevétel-biztosításnak is. Ezt egyre többen így csinálják, és ebben a folyamatosan változó világban ez véleményem szerint nem is rossz hozzáállás.

P.: Régóta hallani, hogy a magyar gabona javító minőségű, ezért a világon mindenhol szívesen vásárolják. Igaz ez a mai napig?

K.Zs.: Mindenféle minőségű termékünk van, vagyis nem lehet általánosítani. Az adottságok jók, ha valakinek jó a területe, az időjárással is szerencséje volt, tudatosan, szakértelemmel és tisztelettel áll hozzá ehhez a tevékenységhez, akkor nagyon szép eredményeket lehet elérni. Van egy nagyon komoly szakértő termelői réteg ebben az országban, amelyik a búzából és más terményekből is valóban világszínvonalú minőséget tud termelni.

P.: A világpiacon meghatározott árak mit jelentenek pontosan Magyarországon? Mennyire érvényesülnek az Önök által is kötött konkrét ügyletekben?

K.Zs.: Ezek alapvetően az ottani, lokális piacok árazását mutatják, de ezeket is befolyásolják a globális változások. Egyszerű általános közgazdaságtan ez is. Amiből kevés van a világon, annak feljebb megy az ára, amiből sok, annak meg lejjebb az egyensúlyi helyzet kialakulásáig. Ez befolyásolja pl. az amerikai jegyzéseket is. Ahol pedig nincsen likvid árutőzsde (mint például Magyarországon), ott ezekhez a mindenki által követhető, jelentős forgalmat generáló tőzsdékhez méri magát a helyi piac.

P.: A Cargill egyébként viszi-e a terményeit a hazai árutőzsdére?

K.Zs.: Minimális részét. Régen volt tagságunk, kereskedési lehetőségünk, de ezt évekkel ezelőtt beszüntettük.

P.: Ennek mi volt az oka?

K.Zs.: Ez beleillik abba a stratégiába, amit elkezdtünk 2008-ban, hogy nem vásárolunk közvetítő kereskedőtől, csak közvetlenül a termelőtől. Akkor pedig nincs szükségünk egy ilyen platformra. Jó dolog, hogy létezik a tőzsde, jó lenne, ha likvidebb lenne, de a mi tevékenységünk minimális ott.

P.: Akik a magyar árutőzsdén vásárolnak, azoknak ténylegesen szükségük van a terményre, vagy "csak" spekulánsok? Egyáltalán érdemes spekulálni a hazai árutőzsdén?

K.Zs.: Jelen pillanatban sajnálatosan annyira alacsony a likviditás a budapesti árutőzsdén, hogy minimális esély nyílik a spekulációra. A spekulációnak pont az az egyik lényege, hogy a végén nem lesz szállítás. Ha nincs megfelelő likviditás, akkor a befektető bent maradhat a szállításban, nem tudja zárni a pozíciót. A mostani forgalom jelentős része szerintem fizikai árumozgáshoz kötődik. Ha valaki klasszikus spekulációs ügyleteket szeretne bonyolítani, akkor nem gondolom, hogy erre a budapesti értéktőzsde áruszekciója lenne a legbiztonságosabb platform.

P.: A Cargill egyébként rendelkezik saját földekkel?

K.Zs.: Magyarországon nincs termőföldje a cégnek, és nem is tervez vásárlást. Indonéziában, Malajziában vannak nagyobb bérelt ültetvények, de ezek is alapvetően a termelés biztonsága miatt szükségesek.

P.: Mennyire működik biztonságosan az ellátási lánc? Ha baj van, akkor mindig nagyot robban a hír.

K.Zs.: Az élelmiszerbiztonság nagyon fontos, pláne hogy nincsenek határok, ezt nem szabad soha lebecsülni. Általában akkor válik különösen fontossá ez a kérdés, amikor már baj van. A nagyobb szervezeteknél pedig erre különös figyelmet is fordítanak. Látom, hogy milyen rutinszerű folyamatok indulnak be, ha valamilyen problémát érzékelünk a láncban. Pillanatok alatt a felelős csoport intézkedéseket hoz, annak megelőzésére, hogy a folyamat olyan szintre jusson, hogy a fogyasztónál ez problémát jelentene. Például a csehországihoz hasonló alkoholmérgezés nálunk nem fordulhatna elő, mert számtalan ellenőrzési mechanizmus van beépítve a rendszerbe.

P.: Az iparágban mi a legégetőbb probléma, ami megoldásra vár?

K.Zs.: Talán az időjárási bizonytalanság kezelése, illetve az általánosságban vett kiszámíthatóság. Mindenki azt az elfogadható felállást keresné, amikor a termelő megtalálja a számítását, a gyártóval sincs gond, és a piac minden szereplője megél. A hektikus változások kimondottan negatívan hatnak.

P.: A hazai jogi környezet, a szabályozás megfelelő? Segíti a hazai termelőket?

K.Zs.: Sajnos történt pár olyan jogszabály-változtatás, ami csökkenti a kiszámíthatóságot. Például a 2010-es terméskiesésekkel kapcsolatban voltak olyan jogszabály-változások, amelyek a felvásárlói, végfelhasználói vagy vevői szempontból csökkentették a jogbiztonságot. Nem voltak átbeszélve, nem lett megtalálva a konszenzus. Más országokban - például Szlovákia, Románia - vannak olyan lehetőségek, amelyek kiszámíthatóvá tesznek bizonyos dolgokat, pl. a csődeljárással kapcsolatban. Bizonyos dolgokban mintha megelőztek volna minket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy kiszámíthatóbb, visszaélésektől mentes környezet alakuljon ki. Összességében elmondható, hogy van és lesz tennivalónk a következő években is ezen a területen. Körül kell néznünk a közelben és távolabb is és a jó megoldásokat át kell vennünk más országoktól még akkor is, ha nem nekünk jutott az eszünkbe.

P.: Mi a jövőképe a Cargill-nak Magyarországon?

K.Zs.: A régiót és Magyarországot nagyon attraktívnak gondoljuk, és komolyan hiszünk benne. Nagyon bízunk abban, hogy itt bővülés lesz, magasabb fokú termelés, és ennek a következő lépése a magasabb fokú feldolgozottság lesz. Mi ebben szeretnénk részt venni, így jelen pillanatban is többféle projekten dolgozunk. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben is sikeresen tudjuk folytatni és bővíteni magyarországi tevékenységünket.
1 2
GettyImages-1167008922
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Alteo klub