A ma ismert világot totálisan elsöpri a negyedik ipari forradalom

1 2 3 ›

A robotok elveszik a munkát

Az eddigi ipari forradalmak során mindig az volt az egyik központi téma, hogy jött egy technológia, ami miatt aztán sokan elvesztik a munkájukat. Persze, a változást senki nem tűri jól, pláne ha az épp a munkát érinti, de azért az látszik, hogy az ember a végén mégiscsak dolgozik, de egy még fontosabb, összetettebb, érdekesebb munkát kapott a monoton "embergép-szerű" munka helyett. A mostani, negyedik ipari forradalom sem más ebben:

most a munkát az okosrobotok veszik el, a modern technológia pedig, ami ezt lehetővé teszi, a digitalizáció, ennek a forradalomnak a "gőzgépei" a kiber-fizikai rendszerek és a digitalizáció.

Ez azt jelenti röviden, hogy új munkakörök, új termékek, ellátási láncok, gyártási folyamatok születnek, az informatikusok és az informatikai tudás még értékesebb lesz. éppen ezért valószínűleg azok a gazdaságok lesznek a nagy nyertesei, amelyek a magas hozzáadott-értékű, sok befektetést igénylő digitális termelésre rendezkednek be. És ez egy olyan terület, ahol Magyarországnak és Európának is van keresnivalója.

Az ipar 4.0 és a tanulás Az új világ más követelményeket támaszt majd a jövő dolgozóival szemben, a World Economic Forum tanulmánya szerint 5 millió munkahely szűnhet meg 2020-ig a világban - igaz, 2,1 millió új munkahely teremtődik is. Természetesen a megszűnő és az előálló munkahelyek nem ugyanazokat a képességeket igénylik, ezért óriási felelőssége van az országok oktatáspolitikáinak abban, hogy a jövő versenyképes munkaerejét kiképezzék.

Európa elveszíti az iparát?

Európa az elmúlt 20 évben sokat veszített az ipari kibocsátása súlyából. Míg 1991-ben még a világ ipari hozzáadott értékének 36 százalékát Európa termelte meg, addig 2011-ben már csak negyedét. Hasonló trendet járt be Japán és Észak-Amerika is, miközben a fejlődő országok megduplázták ipari hozzáadott érték kibocsátásukat.

De nem csak a világ, Európa is kettészakadt: míg egyes országok, például Nagy-Britannia, Spanyolország és Franciaország ipara nagyot zsugorodott, addig a németek, olaszok, svájciak ipari hozzáadott értéke csak mérsékelten esett vissza a világpiachoz képest. Igaz, az ipar 4.0 - mint gazdasági stratégiai koncepció - éppen az emiatt aggódó németektől indult el, az ő tervük volt az ipar digitalizációjára és ezzel a versenyképességük megőrzésére. Az eredetileg német kezdeményezés mára az Európai Unió iparfejlesztési stratégiájának alapja lett.

Újraiparosítás

Az ipar 4.0 tehát Európa nagy lehetősége arra, hogy megállítsa az ipara leépülését, sőt, visszájára fordítsa a trendet. Az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal szemben a magas szintű automatizáció az egyik leghatékonyabb fegyver. A feltörekvő országok az emberi-munka igényes, több manuális beavatkozást igénylő termelésben jeleskednek, így Nyugat-Európának a tőkeigényes, de magasabb hozzáadott értékű termelés felé kell elmozdulni. Ez azonban se nem könnyű, se nem olcsó feladat:

Az Európai Bizottság 2012-es terve szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról. Ez azt jelenti, hogy Európának 500 milliárd eurónyi hozzáadott értéket és 6 millió új munkahelyet kellene megteremtenie.

Csak összehasonlításképpen: az 500 milliárdos szám nagyjából az olasz ipar kibocsátásnak kétszerese. A Roland Berger tanulmányában alapvetően azzal számol, hogy 2030-ra érhető el ez az ambiciózus cél, ehhez évi 90, vagyis összesen 1350 milliárd euró befektetésére lenne szükség.

Az ipari kibocsátást többféleképpen is lehet növelni, nemcsak egyszerűen új vagy korábban külföldön gyártott termékeket lehet Európába hozni. Hanem például Európában gyártott robotokkal, amelyeket európai munkaerővel programoztak, európai IT-centerekben fejlesztett szoftverekkel üzemeltetve európai laborokban megtervezett termékeket lehet gyártani Kínában is. Így az ipari termelés egy jóval magasabb hozzáadott értékű részét szerezhetné meg Európa, és ami nyilván még fontosabb nekünk: akár Magyarország.

Az ipar 4.0 számokban

A BCG úgy becsüli, hogy az ipar 4.0 hatása Németországban önmagában évi 1 százalékponttal emelheti a GDP-t a következő évtizedben, összesen 390 ezer munkahelyet teremt és 250 milliárd eurónyi ipari beruházást generál (ami az ipari bevételek 1-1,5 százalékára rúg). Ugyanakkor az ipar 4.0-ba való átmenet inkább hosszabb, 20 éves időtávon válik igazán gyümölcsözővé.

A PwC világszerte 2000 nagyvállalatot kérdezett meg ipar 4.0 témában, a főbb megállapítások:

• Nagyjából 907 milliárd dollárt, az ipari bevételek kb. 5 százalékát fogják ipar 4.0-ra költeni a cégek, főleg szenzorokra, hálózati eszközökre és szoftverekre, ugyanakkor a befektetések 55 százaléka két éven belül megtérül.
• Átlagosan 3,6 százalékos költségcsökkenést, nominálisan 427 milliárd dolláros megtakarítást várnak az ipar 4.0 fejlesztésektől,
• és 2,9 százalékos, 421 milliárd dolláros bevételnövekedést.

• Címkék:
• európa,
• információs technológia,
• ipar 4.0,
• digitalizáció,
• okosgyár

Ez a cikk folytatódik

• Innen szép nyerni?.
• Ipar 4.0 alapfogalmak.
• Magyarország a negyedik ipari forradalomban.