Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon az ipar 4.0 kezdeményezés ugyan még gyerekcipőben jár, de a jó hír, hogy magyar ipar digitalizációjában rejlő potenciál hatalmas. Ha csak önmagában a magyar ipar GDP-n belüli súlyát tekintjük, akkor Európához képest nálunk még mindig viszonylag magas, a németekéhez hasonló súlya van az iparnak. Ugyanakkor az ipar 4.0-ra való felkészülésben inkább az átlag alatt vagyunk. A régión belül a csehek és valamivel a szlovákok előznek meg minket ebben a Roland Berger "ipar 4.0 felkészültség" indexe szerint.
- a hazai iparfejlesztésnek a magas hozzáadott-értékű tevékenységek irányába kell elmozdulnia,
- ösztönözni kell az innováció és a digitális transzformáció elterjedését az egyes iparágakban,
- e folyamatba minél inkább be kell kapcsolni a hazai KKV-kat is.
Szakmai szervezet is alakult Negyven alapító taggal megalakult az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, köztük számos magyarországi telephellyel rendelkező vállalkozás, oktatási intézmény, kutatóintézet, valamint ágazati szakmai szervezet. A tagok tevékenységük során támogatják a hazai startup és KKV ökoszisztéma információhoz jutását, felkészítését, a lehetőségek bemutatását. A szervezet célja, hogy az ipari digitalizáció zászlóshajójaként javaslatokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a kormányzat részére, ösztönözze a tagjai közti együttműködést az Ipar 4.0 hazai szempontból releváns kulcsterületein, különösen a digitális gyártás és a dolgok internete témakörökben, támogassa a jó gyakorlatok hazai elterjesztését.
A kormány ipar 4.0 terveiről az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, Lepsényi István beszélt a Portfolio-nak. Mint kifejtette, egy digitális társadalomról beszélünk és digitális gazdaságról. Amit egy szakmunkás 10 évvel ezelőtt megtanult, arra öt év múlva már valószínűleg nem lesz szükség, ezért van szükség a folyamatos képzésre. Ennek érdekében hozta létra a kormány az Ipar 4.0 nevű platformot, ami többek között azt határozza meg, hogy hogyan kell a szakképzést átalakítani annak érdekében, hogy megfelelő szakemberek álljanak rendelkezésre. Mint mondja, rendkívül fontos, hogy a gazdaság minden területének át kell mennie az extenzív fejődésből az intenzívbe, vagyis a hatékonyság növelése a feladat a kkv-k esetében is. Ha megnézzük a statisztikákat, jól látszik, hogy jelen pillanatban a kkv-k hatékonysága elmarad az elvárt szinttől.Forrás és tudás kell
Néhány sikeres magyarországi vállalkozás azért akad, amely megmutathatja az utat a többieknek. Ilyen például a KUKA Robotics, amely német tulajdonban, de magyar munkaerővel és Magyarországon gyárt a világ legnagyobb cégcsoportjainak összeszerelő-robotokat. A Mohanet, pedig telematikai megoldásokkal, szenzorokkal teszi mérhetővé és tervezhetővé a gyártási folyamatokat. Ez a két cég gyakorlatilag az ipar 4.0 okosgyárainak alapjait képes letenni, de nyilván ez csak két példa, nincsenek egyedül.A hazai vállalkozások Ipar 4.0 evolúciójának ugyanakkor két alapvető gátja van: a tudás hiánya és a forráshiány.
A tudást és a legjobb gyakorlatokat a már jelen lévő külföldi, német cégcsoportoktól is célszerű lenne programokon keresztül átvenni (Audi, Mercedes, Deutsche Telekom, Bosch stb.). Ehhez egyfelől meg kell találni az Ipar 4.0 iránt érdeklődést mutató hazai KKV-kat és egy olyan digitalizációs fejlődési útra állítani, amely során a szaktudást képesek megszerezni. A szaktudás megszerzését követően, egyedi, a vállalkozás profiljához igazított üzleti-, beruházási-, és fejlesztési tervet kell elkészíteni, amely mentén megvalósítható az Ipar 4.0 ugrás.A forráshiányt pedig állami és uniós programok útján lehet orvosolni. A kormány a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) indított, a "Modern Vállalkozások Programjában" a digitálisan felkészült (minősített) vállalkozások 1 és 24 millió forint közötti összegű, maximum 40 százalékig vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Illetve nemrégiben közölte az NFM, hogy ősszel újabb informatikai program indul: összesen 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból és 21,9 milliárd forintnyi kedvezményes hitelből fejleszthetik az infokommunikációs és távközlési - (IKT) eszköztárat a mikro-, kis és közepes vállalkozások.
A mi nagy lehetőségünk a beszállítói ipar?
Félreértés ne essék, a magyar kkv-knak első körben nem az a feladatuk, hogy megmentsék a világot, és valami teljes újba és ismeretlenbe ugorjanak bele digitalizáció címén. Ráadásul a realitás ma az, hogy a magyar kkv-k a beszállítói iparban, a német cégeken keresztül kapcsolódjanak be a negyedik ipari forradalomba. A németekkel ápolt szoros gazdasági kapcsolat ugyanis a mi egyik nagy lehetőségünk ebben a folyamatban a fejlődésre, amelyért egy sor ország a "fél GDP-jét" odaadná még akkor is, ha nagy külföldi cégcsoportoknak alkatrészeket gyártani vagy összeszerelő üzemeket működtetni nem is tűnik a világ legnyereségesebb és legjobb üzletének.Ha viszont a kkv-k nem mozdulnak meg, akkor csúnyán lemaradnak. A negyedik ipari forradalom csúcsra fogja járatni a versenyt, és aki ebben nem tud helyt állni - ahogyan az ipari forradalmak idején megszokott - szépen eltűnik a süllyesztőben.
A cikk megjelenését az IVSZ támogatta.
