Európa külső szemlélőként nézi végig az AI-forradalmat, és ez nagyon ijesztő

A technológiai világ legerősebb megatrendje most a generatív AI-boom: minden pénz ide áramlik. Amerika vezet, Kína szorosan követi, Európa pedig le van maradva. Mit gondolsz, hogyan rúghat labdába Európa?

Véleményem szerint Európa jelenleg külső szemlélőként nézi az AI területén zajló elképesztő tempójú fejlődést.

Leginkább az az ijesztő, hogy egyelőre nem látszik, Európa milyen stratégiát kíván kialakítani az egyébként elkerülhetetlennek látszó újabb ipari forradalom kezelésére.

Utoljára a szó szoros értelmében vett európai technológiai innováció a gőzgép feltalálása volt. Lássuk be, hogy utána annak az üzleti hasznosítása, az üzleti modellekbe való átültetése se az európaiaknak sikerült a legjobban, hanem pl. Amerikának. Nyilvánvaló, hogy ennek a technológiai innovációnak sem Európa a bölcsője, de a hasznosításáról se sok szó esik. Ilyen értelemben szerintem rosszabb a helyzet, mint 200 évvel ezelőtt.

Gonda Gábor

Magyar Telekom, vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettes

…Tovább

Erre a vonatra már nem is érdemes felszállni, vagy azért még van remény?

Hogy megértsük, mi zajlik most a világban, a 90-es évek végéig kell visszamennünk, amikor nagyon hasonló mintázatokat láthattunk. Még emlékszem arra az időszakra, amikor a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező vállalat a világon a Cisco volt. Mindenki be volt zsongva attól, hogy megérkezett az internet, és az emberek azt hitték, hogy mivel ez a cég építi ezt a fantasztikus hálózatot, amivel összekötjük a világ minden pontját, ők lesznek azok, akik a legnagyobbat profitálnak majd belőle.  

Ám nem az lett végül az igazi csoda, hogy az infrastruktúrát megépíted, hanem az, hogy az infrastruktúrán milyen új üzleti modelleket tudsz elindítani, amelyek megváltoztatják a világ működését. Az Amazon már ekkor is létezett, csak még nem hittek benne. A dotcom lufi kipukkanása végén lehetett Amazont venni 6 dollárért, most 230 dollárt ér egy részvény.

Hogyan kapcsolódik mindez a mai helyzethez?

Nagyon hasonló szerintem, ami most történik velünk, csak egy picit másképpen csomagolva. Ma azt látjuk, hogy egy chipgyártó cég – az Nvidia – toronymagasan húzza az egész Nasdaqot. Mindenki azt gondolja, hogy az AI lesz a legnagyobb game changer.

Ám amikor megépült az internet-infrastruktúra, akkor is azt hittük, hogy a Cisco formálja majd a jövőt, de amellett, hogy a Cisco a mai napig egy sikeres vállalat, a valódi csoda nem ott történt meg, hanem a 6 dolláros Amazonnál és a hozzájuk hasonló online cégeknél. Ők hozták létre azokat a diszruptív üzleti modelleket, amelyek teljesen átírták az addigi szabályokat.

Szóval a korábbi kérdésre reagálva, hogy van-e Európa számára remény: igen van, ha képes az új technológiát mindenkinél ügyesebben és hatékonyabban beépíteni az üzleti modelljeibe. Ezt kell támogatni, bátorítani, miközben érdemes az infrastruktúrális függést is csökkenteni.

Magyarország előtt milyen lehetőségek állnak nyitva az AI-boom korában?

Szerintem Magyarországon az első és talán legfontosabb lépés az lenne, hogy odáig eljusson mindenki, hogy a saját adata a saját vagyona. Ez a fajta tudatosítás biztos, hogy egy fontos feladata és leckéje az iparágnak a következő pár évre. A hazai vállalkozások számára pedig hazai szolgáltatásokkal kell alternatívát kínálni, hogy bekapcsolódjanak a digitalizációs sodrásba.

Van értelme Magyarországon AI-szuperszámítógép kapacitásokat kiépíteni?

Annyira magas a belépési küszöb az infrastruktúra oldalon ebben a játszmában, hogy ma már borzasztóan nehéz olyan rendszert építeni, amely megkülönböztető jegy tud lenni versenyképesség szempontjából. A Meta, a Google, a Microsoft 100 milliárd dolláros nagyságrendben fektet be pénzt AI-központok létrehozására, mellettük ezen a fronton nehéz labdába rúgni.

Európai szinten a legelső komoly lépéseket egyébként a DT tette abba az irányba, hogy egy jelentős, 1 gigawattos adatközponti beruházással elindítsa a kontinens legnagyobb teljesítményű AI adatközpontját, amely alternatívát kínál az európai vállalkozásoknak, hogy saját modelljeiket tesztelhessék.

Milyen hatása lesz a nagy AI boomnak és a technológiai fejlődésnek a munkaerőpiacra?

A korai fázisú AI-őrületben járunk, de már most látszanak olyan területek a munka világában, amit az AI gyökeresen átformál. Ne csináljunk úgy, mintha ez nem lenne valós kockázat! Nagyon érdekes időket élünk, mert egy olyan technológiáról és egy olyan ipari forradalomról beszélünk, amit kétmaroknyi ember tulajdonol, ugyanakkor a technológiák alkalmazása olyan széles társadalmi rétegeket érint, ami országhatárokon átívelően milliárdok munkáját és életét befolyásolja és fogja még inkább befolyásolni a következő években.

Fontos lenne komolyan készülődni ezekre a hatásokra, mert a munkáról alkotott elképzelésünket ez a világ jelentősen átrajzolhatja majd.

A generatív AI eszközök kiválóan tudják támogatni a kódolást. Ez segített-e a pár éve még jelentős, Magyarországon is tapasztalt IT-munkaerőhiányon?

Mi például mindig keresünk embereket, jó szakemberre szerintem mindig szükség van, és mindig van olyan kompetencia, amiből hiány van.

De ez már messze nem statikus kompetencia: arra, amit 5 évvel ezelőtt kerestünk, ma már lehet, hogy egyáltalán nincs szükségünk.

Példaként: régen a junior tanácsadó szedte össze a fontos adatokat, háttérinformációt egy komolyabb tanácsadási projekthez. Ezt a pozíciót ma egy AI agent valószínűleg precízebben, gyorsabban és olcsóbban látja el, mint bárki más, de ma már tömegével tudunk hasonló példát hozni bármilyen iparágból.

2020 második negyedéve óta nem fordult elő, hogy esett volna a negyedéves bevétel év/év alapon, a csökkenés elsősorban a rendszerintegrációs és IT-bevételek visszaesése okozta a Telekomnál. Mi történt itt, elsősorban mi okozta a visszaesést?

Egyik oldalról változott a stratégiánk: olyan típusú szolgáltatásokkal szeretnénk erősödni tovább a magyar piacon, amelyekről azt gondoljuk, hogy jövőt állóak, és bizonyos tevékenységeket tudatosan elkezdtünk elhagyni. Ennek van egy átmeneti hatása, illetve látszik egy bázishatás is.

Milyen szolgáltatások kerülnek lefaragásra, és melyekben erősítene a Telekom?

Kevésbé tartjuk izgalmasnak, hogy eszközök viszonteladásával foglalkozzunk. Ezt a területet kifejezetten nem erőltetjük, nem látjuk a komoly hozzáadott értékét. A saját erőforrásainkat inkább arra szeretnénk felhasználni, hogy olyan szolgáltatásokat építsünk, amiről azt gondoljuk, hogy időtállóak, nem tranzakcionálisak, hanem hosszú távú befektetések, például segítünk a hazai vállalkozásoknak eligazodni az AI üzleti hasznosításának kérdésében, vagy az adatainak hazai adatközpontból történő, biztonságos hasznosításában.

Hogyan alakul az állami és piaci bevételek aránya? Mennyire könnyű vagy nehéz nyerni állami tendereken?

Egyre intenzívebb a jelenlétünk a privát szektorban, kevésbé vagyunk jelen az államigazgatási szektorban. Figyelünk minden tendert és lehetőséget, de fogalmazzunk úgy: a bevételeink dinamikusabban nőnek a privát szektorban.

Az imént említett eszközbeszerzések jellemzőbbek az állami szférában?

Nem lehet ezt mondani, ez nagyon vegyes. A szolgáltató állam modelljének felépítése nemcsak eszközszállításból áll, az nagyon sok esetben az alkalmazásoldali fejlesztéseket jelenti, de ebben most kevésbé vagyunk jelen.

A Központi Visszaélésszűrő Rendszert (KVR) ugyanakkor a Telekom a Giro-val közösen építi és fejleszti. Milyen eredményeket produkált eddig a rendszer? Látszanak már az első eredmények a csalások visszaszorításában?

Nagyon sok mindent lehet mondani arról, hogy milyen érettségi szinten jár a magyar piac, viszont azt biztosan, hogy ebben a Giro a tapasztalataink szerint megelőzte a korát, és európai szinten is élen jár.

A KVR a július 1-jei indulás óta november végéig több, mint 125 millió tranzakciót értékelt ki, ez idő alatt 5 514 csalás detektálásához járult hozzá összesen 3,83 milliárd forint értékben.

Ami itt történt az egy kiváló példája annak, hogy az üzleti folyamatok újrarajzolása az AI eszközökkel hogyan hoz létre jövőtálló, versenyképes szolgáltatást.

Címlapképünkön: Gonda Gábor Fotó forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.