A nagyvállalati informatika egyre több területe a felhőbe költözik, a levelezés, a CRM-rendszerek vagy éppen egy-egy nagyobb fejlesztési vagy tesztkörnyezet már sok cégnél a felhőben működik. De költségmegfontolásból, vagy éppen jogszabályi kötelezettségből fakadóan legtöbbször saját informatikai rendszert is fenntartanak. Az így létrejövő hibrid felhős infrastruktúrákról beszélgettünk Bokrossy Dáviddal, a HPE Financial Services Sales Leadjével.





Portfolio: Milyen területen használhatók leginkább a hibrid felhő megoldások, hogyan működnek ezek?

Bokrossy Dávid: Tipikus hibrid felhasználók azok a nagyvállalatok, akiknek legtöbbször van saját IT-szervezete, és bizonyos alkalmazásokat gazdaságosabban tudnak a saját környezetükön futtatni, vagy ezt egyes jogszabályi-, vagy házon belüli biztonsági előírások miatt teszik. Mindemellett alkalmaznak külső felhőket is, akár specifikus megoldásra, pl. CRM, levelezés, fejlesztés, vagy mint backup site, esetleg bizonyos alkalmazásokat azokban futtatnak.

A hibrid felhő gazdasági szemmel azért jó megoldás, mert a fix, jól tervezhető workload-okat a belső, a kevésbé kiszámíthatóakat pedig egy publikus felhőben futtatunk, ahol a tényleges fogyasztásért fizetünk. Ez a megoldás segít a túlprovizionálás elkerülésében, ami átlagosan 50-60%-ot is eléri a nagyvállalati adatközponti környezetekben. A hibrid felhő tehát nem csak egy technológiai de egy gazdasági modell is.

Mik a hátrányai és az előnyei a hibrid felhőnek a saját infrastruktúrával, vagy egy kizárólag felhős megoldással szemben?

A hibrid felhőnek talán csak a komplexitása a hátránya egy csak saját vagy csak külső felhős megoldással szemben, de egy jól kialakított hibrid felhő egy szakértő üzemeltetési csapat kezében gazdasági szemmel biztosan jobban teljesít a csak saját vagy külsős infrával szemben.

Hogy néz ki egy hibrid felhős IT-rendszer költségstruktúrája? Mennyire tervezhetők a költségek?

A hibrid felhőben a fix és vagy biztonsági szempontok miatt indokolt workloadokat házon belül tartjuk, minden másért pedig esetileg, külső szolgáltatásként fizetünk. A publikus felhő legtöbbször fajlagosan drágább, mint a saját IT, ez több szemponttól függ, de ha a publikus felhőt csak a csúcsok kiszolgálására használjuk vagy csak eseti projekteket futtatunk rajta, akkor ez jelentős költséghatékonyságot eredményezhet a másik két megoldással szemben. A költségek tervezhetők és karbantarthatók, pl. a HPE Onesphere megoldásával, ami egy platformon tudja kezelni a teljes hibrid felhőnket, showback képességekkel, illetve megfelelő paraméterezéssel vagy harmadik feles megoldásokkal charge-backre is képes. A Onesphere az üzemeltetés és pénzügyi vezetés kezébe adja teljes átláthatóság mellett a költségkontrollt, kiszámíthatóvá, tervezhetővé téve az IT-t, mint stratégiai termelési tényezőt.

Miért jobb, ha CAPEX helyett OPEX-ként lehet az IT-infrastruktúra költségeit tervezni?

A CAPEX és OPEX kategória nem teljesen magától értetődő, nagyban függnek attól, hogy az ügyfél milyen szabályok szerint állítja össze a beszámolóit (IFRS, magyar számviteli szabályok). Minden ügyfélnek más igényei és számviteli prioritásai vannak. A piacon létező számtalan megoldásból mindenki egyedileg össze tudja magának rakni a legkézenfekvőbb megoldást.

Magyarországon mely vállalatok alkalmaznak már hibrid IT-megoldást? Mik az első tapasztalatok?

Magyarországon relatív alacsony a hibrid felhők alkalmazása a nagyvállalati szektorban. Ehhez több tényező is hozzájárul: méretgazdaságosság, komplexitás, vállalati kultúra, kevés jól képzett IT szakember. Ahol mégis alkalmaznak hibrid felhőt, ott általában csökken a time-to-market idő az automatizált működés miatt, valamint csökkenthetők és jobban kontrollálhatók a költségek. Nagyon hiányzik még a piacról pár ezer jól képzett cloud mérnök, akik ezeket a megoldásokat megterveznék, kiviteleznék és működtetnék.