A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az MKB Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Ma délelőtt áttörte az 1,1-et az euró a dollárral szemben, az amerikai deviza ezzel egy fontos szintet vitt át. Tavaly ősszel még paritás alá erősödött a dollár, nagyot fordult azóta a világ.
Csökkent a foglalkoztatottság növekedése az Egyesült Államokban, de még mindig erős a munkaerőpiac - derül ki a frissen közzétett márciusi számokból. A Fed kamatpolitikája még nem érezteti a hatását, a foglalkoztatottság jelentős növekedése arra utal, hogy a gazdaság nem lassul kellő mértékben, az inflációs kockázatok nem enyhülnek. Ennek megfelelően a dollár is erősödött a hírre.
A bankrendszerrel kapcsolatban nem érkeztek további rossz hírek, így az inflációs aggodalmak a héten ismét át tudták árazni a kamatpályát, ezúttal jelentősen felfelé. Ám ez a várakozás nem tartott ki sokáig, a héten ugyanis olyan makroadatok érkeztek, amelyek az infláció enyhülése irányába mutatnak, ennek hatására pedig újabb lendületet kapott az a vélekedés, hogy a Fed idén jelentős kamatvágásokat hajthat végre. Ebből is látszik, mennyire változékony ma a hangulat, a ma érkező fontos adat így szintén komoly mozgásokat válthat ki a következő napokban.
A várt 200 ezer fő helyett „csak” 145 ezerrel nőtt a nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak száma márciusban az ADP jelentése szerint, de az adatra lényegében nem volt piaci elmozdulás az euró/dollárban, illetve az amerikai határidős részvényindexekben. A jelek szerint kivárnak a befektetők a fontosabb pénteki átfogó munkaerőpiaci adatok előtt.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A két amerikai bankcsőd és az európai bankmentés után az egész világ arra vár, hogy mit mond mai kamatdöntő ülésén az amerikai Federal Reserve. A jegybank gigantikus csomaggal biztosította a bankrendszer likviditását, de a bankszektor híreit a Fed a mai kamatdöntő ülés miatt érvényben levő nyilatkozattételi moratórium miatt nem kommentálta érdemben. Döntő fontosságú lesz a mai ülés: kiderül ugyanis, hogy a Fed szerint a bankszektor helyzete hogyan érintheti a makropályát, ez pedig az általános piaci felfogást is meghatározhatja a kilátásokkal kapcsolatban.
Habár több kutatás is foglalkozott a nagytérség különféle a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) tagozódásával, azok általánosnak tekinthető teljesítmény mutatóival, a kelet- és közép-európai országok nagyvárosainak versenyképességi vizsgálatai a hazai kutatásokban nem jelentek meg. Megpróbálom rendszerezni a nemzetközi irodalomban, illetve az üzleti-befektetési tanácsadás, valamint a média világában alkalmazott várossorend-, versenyképesség módszereket, s ezekben a kelet- és közép-európai országok másodlagos központjainak megjelenését. A 40 indexből képzett rangsorban, amik nem kimondottan a városok komplex megítélésére vonatkoztak, hanem egy-egy fejlődési, fejlesztési szegmens (egyetemek, kreativitás, smart cities, üzleti környezet, befektetési lehetőségek) értékelése alapján felállított sorrendet mutattak, a nagytérség másodlagos centrumai differenciáltan jelennek meg. A nagyobb népességszámú, kiemelkedő adottságokkal rendelkező, az adott országok egészében is domináns városok már több indexben felbukkannak. Az elemzés rávilágít arra, hogy szükséges lenne a régió nagyvárosaira komplex és szektorális indexeket készíteni, részben átvenni a nemzetközi versenyképességi mérések módszertanát, részben pedig kidolgozni, éppen a városi sajátosságok alapján egyedi indexeket.
Nem kevesebb mint 500 ezer munkavállaló bevonása. Ez a kormány legújabb foglalkoztatási célja. Az elmúlt több mint tíz évben közel 1 millió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, most pedig mindössze egy-két év alatt vizionálnak félmillió új dolgozót. Ez sokkal gyorsabb növekedés lenne, mint az elmúlt évtizedben látott bővülés, amikor még a hegy derekáról indultunk, a mostani magasságban viszont már „sokkal ritkább a levegő”. Cikkünkben bemutatjuk, hogy van-e esély ennek a célnak az elérésére.
Máris kimerültek a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramjai, ezért a kormány 1000 milliárd forintra emeli a keretösszeget - derül ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményéből.
A tavalyi negyedik negyedévben rekordszintre, 1,98 millióra emelkedett Németországban a betöltetlen álláshelyek száma - derült ki a szövetségi foglalkoztatási hivatal (BA) munkaerőpiaci és foglalkozási kutatóintézetének (IAB) csütörtöki jelentéséből.
Kijött az ADP foglalkoztatottsági adata az USA-ból: a közszféra foglalkoztatottait nem tartalmazó mutató a vártnál jobban alakult. Ez viszont nem túl jó hír, a foglalkoztatottság bővülésének ugyanis lassulnia kell ahhoz, hogy a Fed leálljon a kamatemelésekkel, a vártnál erősebb munkaerőpiac pedig további monetáris szigorítást hozhat. Ebből a szempontból viszont nem az ADP adatközlése a döntő, a fontos adat pénteken érkezik.
Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.
A Fednek a korábban vártnál magasabbra kell emelnie a kamatokat az infláció újbóli emelkedésének megakadályozásáért, ha a foglalkoztatottság erős bővülése és a fogyasztók költekezése fennmarad – mondta a jegybank egyik döntéshozója még csütörtökön.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Eurizon Asset Management Hungary írását olvashatják:
Rövid időn belül másodszor változott jelentősen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaerőpiacról szóló jelentésének módszertana. Ez önmagában nem lenne túl izgalmas, hacsak nem módosította volna érdemben a foglalkoztatás trendjét az elmúlt hónapokra vonatkozóan. A havi adatok szerint a korábban látott stagnáláshoz közeli állapot helyett az új módszer egy emelkedő periódus után inkább csökkenő foglalkoztatási trendet mutat. Ez egyébként jobban összevág azzal, hogy a magyar gazdaság recesszióba került. Cikkünkben bemutatjuk a munkaerőpiaci adatokat övező kérdéseket, majd megállapítjuk: a jó hír az lenne, ha a Munkaerő-felmérés havi adata becslések és más adatforrások bevonása nélkül lenne képes helyes munkaerőpiaci trendet kirajzolni. Ideje lenne azt is eldönteni, hogy a KSH melyik mutatót tekinti fő számnak.
Az amerikai pénzmennyiség (M2) a valaha volt legnagyobb mértékben csökkent, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jegybanki szigorítás már véget érhet – írja a Barrons. A jegybank a következő ülésén várhatóan újabb 25 bázisponttal emeli meg az irányadó kamatot.
A tavalyi évi és az idei év eleji derűlátó hangulat szertefoszlott, az inflációval kapcsolatos kilátások az utóbbi hetekben bizonytalanná váltak. Ezzel együtt a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozás is nőtt, amelynek újabb állomása, hogy a piaci kamatvárakozásban már nem szerepel az idei év végi kamatvágás. Eszerint tehát a Fed a korábban vártnál magasabbra emelheti az irányadó kamatát, és tovább tarthatja magasan, vagyis a piaci várakozások szigorúbb monetáris politikát vetítenek előre.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az infláció mérséklődik ugyan, de még mindig sok a tennivaló ahhoz, hogy visszatérjen a jegybank 2%-os inflációs céljához – írja a Reuters.