Az idei év első tíz hetében átlagosan 40%-kal ugrott meg az orosz vezetékes gázszállítás Európába a Török Áramlaton át a tavalyi hasonló időszakihoz képest – hívta fel a figyelmet a comandir.com orosz nyelvű portál. Az első olvasatra meglepőnek tűnő hírt érdemes kicsit kiegészíteni, és tisztába tenni, hogy lássuk: mi is a nagy kép. A gázbeszerzési és gázár kérdésekről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Belementek az uniós tagállamok politikai szinten az Európai Bizottság múlt heti javaslatába, hogy még egy évvel jövő március végéig nyújtsák ki a 15%-os önkéntes gázfogyasztás csökkentési szabályrendszert – jelentette be a hétfői energiaügyi tanácsülés keretében született alkut a Tanács belga soros elnöksége.
A horvát kormány csütörtöki vezetéképítési döntése értelmében jelentősen nő a krk-i LNG-terminál felől Magyarország irányába szállítható napi gázmennyiség, ami egyúttal összefügg magának az LNG-terminálnak a kapacitásbővítésével is. Ez elméletileg több gáz kihozatalát is lehetővé tenné 2027 körültől Horvátország felől Magyarország irányába, feltéve, hogy a terminál kapacitásbővítési tenderén majd magyar szereplő(k) is indul(nak) és nyer(nek). Nyilván az egész kérdés kifutása attól is függ, hogy a minap felröppent hírrel összhangban tényleg lenne-e folytatása 2025-től az orosz vezetékes gázszállításnak Ukrajnán és Szlovákián át, mert ha igen, akkor ez a horvátok felőli LNG-beszerzés volumenét és kínálati árát is érdemben befolyásolná.
Beszakadt ma a földgáz európai referenciaára, a holland gáztőzsdén már 6 százalékos esést láthatunk. Elsősorban a TotalEnergies bejelentésére reagál ilyen élesen a piac, a francia energiaóriás ugyanis közölte, hogy idén márciusban újraindítja a termelést Dánia legnagyobb gázmezőjén.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
Az ipari gázfelhasználás visszaesése, a takarékossági intézkedések, az enyhe időjárás, és a 2023 tavaszára kevésbé leapadt gáztárolói készletek együtteseként tavaly 32,6%-kal 968 TWh-ra esett a német gázimport, míg a gázexport 63%-kal 187 TWh-ra szakadt – közölte csütörtökön a német hálózati hatóság az előzetes adatokat. Az export visszaesése döntő részben azért történt, mert az orosz vezetékes szállítások kiesésével a Németországba érkező „többlet”, exportálható gázból is sokkal kevesebbet lehetett eladni.
Lengyelország tárgyalásokat folytat cseh, szlovák és magyar partnerekkel arról, hogy milyen keretek között szálljanak be a második lengyel úszó földgáztároló és újragázosítási egységbe (FSRU) gázimportjuk növelése érdekében – jelezte kedden a lengyel klímaügyi miniszter.
Minden eddiginél több, 7,2 millió köbméter földgáz érkezik Románia felől Magyarországra a mai napon, érdemben meghaladva a 6,8 millió köbméteres eddigi rekordot – számolt be a román gázszállítási rendszert üzemeltető Transgaz adatai alapján az Economedia.ro gazdasági portál. Az új rekordot a két ország közötti interkonnektor kapacitásbővítése tette lehetővé.
Idén a kínai gázigény 8%-kal 396 milliárd köbméterre nőhet, majd 2025-re 440 milliárd köbméterre emelkedhet és 2040-ben 700 milliárd köbméternél tetőzhet – vázolta ma a kínai állami CNOOC gáz- és árampiaci óriás elemzési központjának szakértője egy konferencián az európai gázárak, és a magyar rezsicsökkentési rendszer, szempontjából is fontos kilátásokat. Az általa elmondott gázigény növekedés ugyanis jóval magasabb prognózist jelent, mint az a három másik releváns előrejelzés, ami szintén a napokban látott napvilágot.
Évi legfeljebb egymillió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol 20 éven át a svájci központú MET Csoport az amerikai Commonwealth LNG-től, amely most fejleszti terminálját a Louisiana állambeli Cameronban – derült ki a MET Csoport hétfői közleményéből, amely a nem kötelező érvényű megállapodás főbb paramétereit rögzíti.
Bár a rekordmagas európai gáztárolói töltöttség miatt a gázpiaci összkép most pozitív Európában, de lehetnek még komolyabb árfolyam kilengések rövid- és közép távon, ha az energiaellátásban zavarok keletkeznek – mutat rá mai gázpiaci elemzésében Flór Nándor László. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső szenior elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy Európa akkora LNG-kapacitásnövelést hajt végre, amely rengeteg kihasználatlan fejlesztéshez vezethet, és közben a világ többi része a kínálati oldalon nem tud lépést tartani a megugró európai LNG-kereslettel, így összességében „az elérhető árak magasabb szinten maradhatnak”. Ezekről a témákról részletesen szó lesz a Portfolio október 5-i Energy Investment Forum konferenciáján több előadás és panelbeszélgetés során is.
Idén az első 7 hónapban mintegy 1,6%-kal történelmi csúcsra emelkedett az uniós tagállamok cseppfolyósított orosz földgázimportja, és így az Egyesült Államok után Oroszország lett az EU második legnagyobb LNG-beszállítója idén, mintegy 5,3 milliárd eurót utalva egy orosz vezetésű vegyesvállalatnak – mutat rá friss összefoglalójában a Financial Times.
Bő két hét múlva, június 5-én reggel 8 órától egy teljes hétre leáll a gázszállítás a Kiskundorozsma 2 nevű import belépési pont szerbiai oldalán, mivel a Gazprom elvégzi a Török Áramlaton az éves karbantartási munkálatokat – küldte ki pénteken délután az újabb emlékeztető levelet az FGSZ Zrt.
Miután április elejére öt nagy nyugati céggel aláírta 2023-2024-re a gázszállítási szerződéseket a szlovák SPP gázellátó, amelyek nyomán 70%-ban levált az orosz gázról, az elmúlt napokban arról adott ki közleményeket, hogy lengyel, olasz és német cégekkel keresik a további lehetőségeket az LNG-importra és az újragázosító kapacitásokra. Mindez azt jelenti, hogy bár északi szomszédunk ugyanúgy nem rendelkezik tengerparttal, mint Magyarország, de mégis sokkal előrébb járnak az orosz gázról leválás folyamatában, noha a magyar kormány rendszeresen arról beszél, hogy a leválás az egész régió számára nagyon nehéz a földrajzi fekvés miatt, és részben erre hivatkozva a minap plusz gázvásárlások lehetőségéről is megállapodott az oroszokkal.
Az orosz vezetékes gázexport az EU-ba a tavalyi 60 milliárd köbméter körülről idén 8-10 milliárd köbméterre zuhanhat és ezt a kiesést helyettesíteni kell valamivel, miközben a kínai gazdasági nyitás elszívhat Európába tartó LNG-szállítmányokat, ráadásul az új LNG-kapacitások volumene is elmarad a kieső orosz vezetékes szállítások volumenétől, ezért „ez a tél nagyon nagy kihívás lesz az energiaellátás kapcsán, és akkor az árakról még nem is beszéltünk” – jelentette ki a 4. Budapest LNG Summit konferencián Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter az orosz vezetékes szállításokra utalva kijelentette: „A diverzifikáció során sem vagyunk hajlandóak feladni a kapcsolatokat a megbízható szállítókkal, ez semmi esetre sem történhet meg”.
Miután a szlovén kormány azt tervezi, hogy egy új vezeték vezethet Magyarországra, amelyen Algériából érkezhet gáz, most arról tárgyalnak a horvátokkal, hogy beszállnának a Krk-szigeten lévő LNG-terminál bővítésébe. Ez utóbbi a hazai gázellátás b-terve az orosz szállítmányok kiegészítésére vagy kiváltására. Eközben Ljubljana az atomenergia felé is kacsintgat.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A hivatalos adatok szerint jócskán a szlovákok előtt járunk – de ezeket az adatokat még Pozsonyban sem hiszik el.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.