Őrült harc a megmaradó helyekért: nincsenek egyszerű helyzetben a cégek

A válság utáni években csak lassan kezdtek új beruházásokba az ingatlanfejlesztők, az irodaházak esetében legtöbbször már az építkezés elején meg voltak a leendő bérlők, így az ő igényeik alapján alakították a fejlesztéseket. A spekulatív beruházásokra a banki finanszírozás is kedvezőtlenebb volt, szemben a jelenlegi helyzettel. A mostani tendencia, hogy a bankok versenyeznek a jó projektek finanszírozásáért, gyakoriak a spekulatív beruházások, különösen így van ez az irodapiacon, ahol alacsonyabb a meg nem épülés kockázata, a lakóingatlan-építkezésekhez viszonyítva.

Bár a tavalyi évhez képest valamelyest csökkent az elkezdett irodaház-beruházások volumene, a korábbi évekkel összehasonlítva, az irodafejlesztők még továbbra is meglehetősen aktívak. A megkezdett kivitelezési munkák összértéke 68,7 milliárd forintot tett ki az év első félévében, míg 2016 ugyanezen időszakában 94 milliárd forint volt ez az érték. A dinamikusan bővülő kínálatot felszívja az erős kereslet, a fővárosi bruttó bérbeadás 2017 első és második negyedéve között 67 ezerről 98,7 ezerre, majd a harmadik negyedévben 165 ezer négyzetméterre nőtt.

A kihasználtság is folyamatos növekedést mutat, a teljes budapesti, mintegy 3,35 millió négyzetméteres irodaállomány csupán 8,6 százaléka állt üresen az idei év második negyedévében, jelenleg pedig 7,6 százalékra csökkent a teljes irodapiaci üresedési ráta, ami az eddigi legalacsonyabb érték. Ha leszámítjuk azokat az irodaházakat, amelyek a bérlő saját tulajdonában vannak és így lényegében zéró üresedési rátát produkálnak, a spekulatív kihasználatlansági arány 9,5 százalékra tehető.

A főváros alpiacait nézve, 300-400 ezer négyzetméter az egyes területek állománya, kivétel ez alól Pest központ 586 ezer, és a Váci úti irodafolyosó 832 ezer négyzetméteres irodaterülettel. A legtöbb projekt a népszerű Váci úton épül, többek között az Advance Tower, a White House irodaház, a várhatóan 2018-ra elkészülő Promenade Gardens projekt, illetve az Agora Budapest is. A nem-központi pesti alpiacon zajlik például a Telekom székház építése a Népliget környékén, illetve a dél-budai piacon is több nagy projekt van folyamatban. Ilyen például a Mol Campus, melynek keretében a 120 méteres toronyházat és a hozzátartozó területet a Mol-Csoport kivásárolta a BudaPart projektből, ezáltal a vállalat saját fejlesztéseként jöhet létre a mintegy 83 ezer négyzetméteres budapesti székház.

A kihasználatlansági ráta jól mutatja az egyes területek irodaállománya iránti kereslet alakulását. Budapest összes alpiacán 10 százalék alá csökkent ez a mutató, míg az agglomerációban 28,5 százalékos az üresedési ráta 2017 harmadik negyedévében. Legjobban a dél-budai terület teljesített ebben az időszakban is, a teljes kihasználatlanság itt csupán 3,3 százalék, ezt követi Buda központ 4,6 százalékkal, majd a belvárosi irodapiac 5 százalékos arányszámmal.

Újbuda a lakáspiac és az irodapiac szempontjából egyaránt kedvező helyzetben van. Az alacsony üresedési ráta mellett, a XI. kerületben épül az új lakások közül a második legtöbb. Számos nagy projekt zajlik a főváros ezen részén, amelyek keretében nemcsak irodaházakat, de lakóingatlanokat is fejlesztenek. Példa erre a BudaPart projekt, amely mindkét típusú ingatlan megépítését magába foglalja, illetve a térségben épül még az Infopark C irodaháza és a Budapest One Irodapark is. Az átlagos havi négyzetméterenkénti bérleti díj 12-16 euró (3700-5000 forint) között alakulhat, többek között a minősítéstől és az elhelyezkedéstől függően.

A cikk megjelenését a Property Market Kft. a BudaPart fejlesztője támogatta.

• Címkék:
• ingatlan iroda,
• irodapiac,
• üresedés,
• ingatlan,
• Ingatlan irodapiac,
• kihasználtság