Így lesz az energiából só, cukor vagy cserepes virág
Az előrefizetős órák nem ismeretlenek a hazai energiapiacon, bár számuk jelenleg marginális az összes mérőóráéhoz képest. Az eszköz használata az energiaszolgáltatást igen hasonlóvá teszi a hétköznapi termékek fogyasztásához: előre fizetjük ki azt, amit később elfogyasztunk (akárcsak egy élelmiszerboltban).
Nyugati országokban is több helyen alkalmazzák az előrefizetős mérőórákat, az Egyesült Királyságban például számos bérlakásban figyelhető meg az ilyen típusú berendezések alkalmazása, amelynek nyilvánvaló előnye, hogy a bérlők távozásukat megelőzően nem tudnak hatalmas hátralékot felhalmozni a főbérlő kárára. A brit szolgáltatók egyébként különböző szolgáltatási csomagokat is kínálnak az ilyen módon vételezők számára, amely jól jelzi, hogy egy általános elfogadott mérési-fizetési módszerről van szó.
Kevésbé kényelmes, de elejét veszi az eladósodásnak
Az előrefizetős mérők alkalmazása főként gondolkodásmódbeli változást követel meg a fogyasztóktól, bár tagadhatatlan, hogy használatuk kevésbé kényelmes egy átlag fogyasztó számára, a hagyományos utófizetéses rendszerhez képest.
A pro oldalon említhető egyik legfontosabb érv, hogy ezen eszközök használatával szoros párhuzam alakul ki a felhasznált energiamennyiség és a befizetés mértéke között, amelynek egyik hozadéka a KDNP javaslatában alapgondolatként megfogalmazódó jelentős tartozások felhalmozódásának elvi kizárása, továbbá a fogyasztási érzet felerősödése, amely racionálisabb felhasználáshoz vezet. A előrefizetős mérők továbbá a jelenleginél jobb alapot biztosítanak a célzott, szociális támogatások eljuttatására.
A negatív oldalon a hagyományosnál kevésbé kényelmes szolgáltatásról lehet beszélni, ugyanis korlátozott azon pontok száma, ahol az előrefizetés megvalósítható. Továbbá rövid, átmeneti pénzügyi zavarok esetén nem számíthatunk a energiaszolgáltató pénzügyi szolgáltatására (hitelezésére), ami a hagyományos utófizetéses rendszerben 60 napig rendelkezésre áll, persze pontosan emiatt a tartozás felhalmozódása is kizárt.
A KDNP által benyújtott javaslat alapvetően jó eszköznek tűnik arra, hogy megakadályozza a kezelhetetlenül magas számlatartozások kialakulását, és a nehéz anyagi helyzetben lévő háztartások számára egy jól kalkulálható megoldást jelenthet az energiafogyasztáshoz kötődő kifizetések tekintetében. Továbbá a szociális támogatások esetében is kedvezőbb, hatékonyabb támogatást tesz lehetővé, valamint javítja a fogyasztók fizetési fegyelmét is.
Érdemes lenne persze pontosan felmérni, hogy hozzávetőlegesen hány fogyasztót érintene az elgondolás megvalósítása, és az milyen anyagi terhet jelentene a szolgáltatók számára, beleértve a növekvő adminisztrációs terheket is. A legjobb megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha egy olyan javaslat kerülne majd az Országgyűlés elé, amely a szolgáltatókat is érdekeltté teszi a megfogalmazott célok végrehajtásában.
Itthon is már több ezer háztartás tölti fel az "áramegyenlegét"
A lakosság teherbíró képességének romlása miatt korábban az áram- és gázfelhasználás esetében a nemfizetési határidőt jogszabályi szinten 60-ról 90-napra növelték, amely az eredeti - kevésbé átgondolt - szándékkal szemben csak nehezítette a lakosság helyzetét a sokszor kezelhetetlenné váló hátralék-felhalmozódás következtében. A szociális szervezetek már korábban kampányt indítottak a 90 napos türelmi idő csökkentésére, de az energiaszolgáltatók is jelentős erőket mozgósítottak a korábbi szabályozás visszaállítása érdekében, tekintettel arra, hogy a hosszabbítás kintlévőségeik gyorsuló növekedését eredményezte. A kintlévőségek egyébként az egyes szolgáltatók szintjén is tízmilliárdos nagyságrendben mérhetők, bár annak köszönhetően, hogy idén ismét 60 napra csökkentették a számlafizetési határidőt, mutatkozott némi javulás ebben a kérdésben.
Magyarországon az előrefizetős mérők használata meghatározóan az ún. "védendő fogyasztó" státuszhoz köthető. A "védendő fogyasztó" státuszt szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztók kérhetik, és a helyi jegyző határoz róla. A státuszhoz kapcsolódó többletjogosultságok közé tartozik, hogy jelentős tartozás fennállása esetén a szolgáltató köteles felajánlani az előrefizető mérő beszerelését (saját költségén). Az előre történő befizetés kezdetben csak a szolgáltatók helyi kirendeltségén keresztül volt kivitelezhető, azonban az elmúlt időszakban már - a korábbi "feltöltős telefonoknál megfigyelhető módon - megindult a partnereken keresztüli értékesítés is, amely nagyban megkönnyítette az érintett fogyasztók mindennapjait, és jelentősen csökkentette a korábbi (hagyományos) szolgáltatáshoz viszonyított kényelmi deficitet. A jelenlegi gyakorlat szerint azon védendő fogyasztók, amelyek esetében az előrefizetős mérőórák felszerelésre kerültek három évig kizárólag ebben a rendszerben vételezhetnek energiát, és ezt követően dönthetnek csak arról, hogy visszatérnek-e a hagyományos fizetési módhoz.
Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivőjének beszámolója szerint társaságuknak eddig pozitív tapasztalatai vannak az előrefizetős mérők használatával összefüggésben azon fogyasztók körében, amelyek korábban nem voltak képesek megfelelően kezelni az energiafogyasztással kapcsolatos kiadásaikat. A társaság a jogszabályi előírásoknak megfelelően 2008-tól ajánl előrefizetős mérőt védendő fogyasztóinak, és megfigyelésük szerint a kezdeti évi pár száz kiépítését követően az elmúlt időszakban már ezres nagyságrendben szereltek fel előrefizetős mérőket az arra jogosult fogyasztók körében szolgáltatási területükön.
