Leáldozott a betéteknek, jönnek a trónkövetelők

Ocsenás Zoltán előadóként ott lesz a Portfolio.hu Private Wealth Management Forumon. Az utolsó helyek még kiadók!

P.: A fejlett országok részvénypiacai nagyon jól teljesítettek 2013-ban, a raliból Európa is ki tudta venni a részét. Mennyire látják optimistán a következő 12 hónapot Európában?

Ocsenás Zoltán: Nagyon jó időszakon van túl az európai részvénypiac, a Stoxx Europe 600 mindegyik ágazati indexe 2012 közepe óta emelkedni tudott, a résztvevő papírok döntő többsége is felértékelődéssel zárta ezt az időszakot. Többéves időtávon viszont az európai részvények lemaradónak bizonyultak az amerikai piachoz képest, az S&P 500 index az utóbbi 5 évben 30%-kal, 3 éves időtávon 20%-kal teljesítette felül a Stoxx Europe 600 indexet. 2013-ban az amerikai és európai piacok nagyobb együttmozgást mutattak, bár a historikus átlagok figyelembevételével az európai részvények 15-ös P/E-rátával forognak, ami messze alacsonyabb az amerikai 25-ös, de a globális 20-as értékhez képest is. A szélesebb piacot illetően kívánatos lehet az óvatosság az előttünk álló időszakban, de számos olyan nagy, globálisan piacvezető cég maradt ki az utóbbi évek ralijából, amelyek kiváló növekedési kilátással és erős cash-flow termelő képességgel rendelkeznek. Jelenleg a kedvenceink a ciklikus (pl. Hugo Boss, Infenion) és magas osztalékhozammal rendelkező (pl. Royal Dutch Shell, GlaxoSmithKline, Münchener Rückversicherung) vállalatok. Stratégiánk kiegészítéseként alacsonyabb kapitalizációval rendelkező cégeket is vásárolunk, melyek vagy átlagon felüli bővülést tudnak felmutatni vagy felvásárlási célpontok lehetnek.

P.: Aggodalomra ad okot Európában az ukrán-orosz konfliktus. Milyen negatív hatása lehet az ellentétnek a részvénypiacokra?

O.Z.: Az ukrán gazdaság hosszú évek óta ikerdeficittel küzd, amelynek finanszírozása mára már jelentősen lecsökkentette a devizatartalékokat, miközben egykor közel 40 milliárd dolláros tartalék volt az ország kezében. Egy ilyen, társadalmilag is feszült helyzetben a politikai széthúzás sajnos elkerülhetetlen. De véleményünk szerint Oroszország lehetőségei is korlátozottak, a külföldi befektetők csak az év első negyedévében 65 milliárd dollárt meghaladó tőkét vontak ki az országból, többet, mint 2013 egészében. Sőt, ez az összeg a 2008 negyedik negyedévi tőkekivonást is meghaladja. Pontosan ezért azt gondoljuk, hogy az érintett felek - nemzetközi segédlet mellett - a diplomáciai egyezség elérésében érdekeltek.

P.: A Merrill Lynch alapkezelői felmérése szerint az intézményi befektetők nagyon optimisták az európai részvénypiacot illetően. Nem rossz előjel ez az Allianz Global Investors szerint?

O.Z.: Az európai döntéshozók mára nyilvánvalóvá tették, hogy a kockázatokat felismerték, azokat kezelni tudják és törekedni fognak a regionális növekedés beindítására. Utóbbi a több országban felhalmozott adóssághegyek, illetve a gyenge vállalati és fogyasztói bizalom miatt egészen 2013 végéig nehézségekbe ütközött. Véleményünk szerint a kialakult helyzetet csak a gazdasági és politikai erők együttes elkötelezettségével lehet kezelni. Ennek fontosabb állomásai már kezdenek kirajzolódni. Egyrészt, Európának szüksége van egy bankunióra. Egyre több részlet kerül napvilágra a rendszerfontosságú bankcsoportok szabályozásával és felügyeletével kapcsolatban, ennek ellenére mi nem hiszünk a páneurópai betétbiztosítási alap gyors megalapításában, hiszen az erősebb országoknak nem érdekük a gyengébbek bankjainak megsegítése. Másrészt, a pénzügyi integráció elkerülhetetlen az Európai Unió számára, ezért volt fontos Angela Merkel újraválasztása. A kancellár programjában például nagy szerepet kap a túlköltekező országok rendszabályozása, mert a megszorításokon alapuló német gazdaságpolitikának nem célja a periféria országok feltétel nélküli, újbóli megsegítése. Harmadrészt, az Európai Központi Bank euró felé való elköteleződését mutatja, hogy szükség esetén szabad keze van Mario Draghinak már bizonyított és új eszközök bevezetésére is. Összefoglalva a kedvező politikai és gazdasági folyamatok, és az európai cégek attraktív értékeltsége vonzóvá teszik azon vállalatokat, melyek a válság éveiben is tartani, illetve növelni tudták a piaci részesedésüket (pl. Inditex, Essilor), változatlan vagy emelkedő nyereségesség mellett.

P.: Nagyon eltérőek az egyes európai országok kilátásai, mely országokat vagy iparágakat tartják vonzónak ebben a környezetben? Érdemes lehet periféria országokban vásárolni?

O.Z.: Sokáig Európa exportmotorjának is számító német és francia vállalatokat preferáltuk. De az utóbbi időszakban a periféria országok is felkeltették a figyelmünket, például az olasz gazdaság a stabilabb kormányzatnak köszönhetően kezd kilábalni a több éves sokkhatás alól. Sőt az ország északi részén számos sikeres cég található, melyek akár németországi szélhellyel is rendelkezhetnének. A periféria országok között ott van Görögország is, ahol az elmúlt 5 évben a GDP közel 40%-ot esett, így nem lehet meglepő, hogy a részvénypiaca 5-ös P/E-ráta mellett forog. A nagyon alacsony bázisról indulva nem elképzelhetetlen optimista forgatókönyv esetében kétszámjegyű növekedést elvárni a piactól, ezért is fordulhat elő, hogy egyre több külföldi befektető keres az országban lehetőségeket. Kétségtelen, hogy az EKB által támogatott erős euró árfolyam fájdalmas a periféria számára, de ez tudja kikényszeríteni a szükségszerű strukturális reformokat az országokban, ami reményeink szerint a régió versenyképességének további javulását segítik elő. Ezért igen szelektíven, de mi is körbenézünk a régóta elhanyagolt térségben. Általánosságban elmondható, hogy az erős elemzői háttérrel rendelkező vagyonkezelők elsősorban a fundamentumok alapján hozzák meg a befektetési döntéseiket, így az attraktív kilátásokkal bíró iparágakat válogatjuk mi is össze a portfólióba. A részvényportfóliónk a várható gazdasági fellendülést tükrözi, amely a ciklikus iparágakon (TMT, energia, ciklikus fogyasztás) keresztül képezhető le.

P.: A magyar befektetők számára egyelőre a közvetlen részvénybefektetések túlságosan kockázatosnak tűnnek. Miért érheti meg a vagyont átsúlyozni kötvények felől a részvényekbe?

O.Z.: A vezető jegybankok expanzív monetáris politikája a fejlett piacokon a reálhozamok erodálásához vezetett. A pénzügyi represszió ezen formája még hosszú éveken keresztül meghatározza a befektetési környezetet, ami az ügyfeleket is lépéskényszerbe hozza. A 10%-hoz közeli betéti kamatok kora rég leáldozott Magyarországon, az MNB statisztikái szerint a lakosság a kamatcsökkentés hatására a megtakarításait átrendezte, méghozzá a betétek felől az értékpapírok irányába. Korábban nagyon keresettek voltak a pénzpiaci- és rövid kötvényalapok, de a várható emelkedő hozamkörnyezet mellett ezek a termékek gyengén teljesíthetnek. Ilyen időszakban a pénzügyi közvetítők, tanácsadók felelőssége, sőt feladata, hogy bemutassák a lehetőségeket, különböző eszközosztályok, devizák és vagyonkezelési megoldások szerint. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi környezetben az osztalék jelentősége felértékelődik. Az elmúlt több mint 40 évben az európai részvényekkel például körülbelül 10%-os éves hozamot lehetett elérni, ennek a hozamnak a 40%-át az osztalék tette ki. Mindemellett az osztalékot fizető vállalatok részvényeinek ingadozása alacsonyabb, mint azon cégeké, amelyek nem fizetnek osztalékot. Az átrendeződési folyamat hosszú és tanulságos lesz, de elmondható, hogy kockázatvállalás nélkül nehéz lesz a megtakarítások reálértékét megőrizni.

• Címkék:
• Allianz Global Investors