Egyre több magyar kisvállalat keresi a lehetőségeket az exportpiacokon

A 2020-as év az élet minden területén, így a gazdaságban is az újratervezésről szólt. Milyen változásokat hozott a vírushelyzet az EXIM számára?

A múlt év minden értelemben rendkívüli volt. Egy Kárenyhítő hitelterméket, egy biztosítási és egy kezességvállalási terméket vezetett be az EXIM, reagálva a koronavírus-járvány gazdasági következményeire. A múlt évet 1100 milliárdos hitelállománnyal zártuk, míg ez 2019-ben 780 milliárd volt, vagyis több mint 40 százalékos bővülést értünk el. Lehet persze mondani, hogy a moratórium hatására kevesebben törlesztettek, illetve az árfolyam gyengült, ezért az euróhiteleink most forintban nagyobb összegben vannak a könyveinkben, de volt 467 milliárd forintnyi újhitel-kihelyezésünk, ami az elmúlt 26 évben soha nem volt ilyen magas.

A bank képes volt arra, hogy jó időben váltson ritmust, átsúlyozzon feladatokat és olyan gazdaságstimuláló feladatba kezdjen, ami nem volt tervezett része a középtávú működésünknek. A valódi teljesítményt abban látom, hogy nagyon jól tudtuk szintetizálni az elmúlt években felgyülemlett tudást, mindezt egy olyan helyzetben, amikor megváltozott munkakörülmények között kellett helyt állni: többet voltunk home office-ban, mint az irodában.

Mi a bank tapasztalata, ebben a nagyon bizonytalan helyzetben hogyan reagáltak a vállalatok? Módosítottak a stratégiai terveiken?

Nagyon kevés olyan magyar cég van, amelyik sterilen csak a hazai piacból él. Az ország gazdasági nyitottságából, export-kitettségéből eredően a magyar vállalkozások az export köré rendeződnek, egy több rétegben felépülő értékláncban. A legtöbb cégnél – főleg azoknál, amelyek direkt exportőrök, és túlélték a 2008-2010-es válságot – két reakció figyelhető meg: az egyik a likviditás stabilizálása, a költségek kontrollálása, hogy megpróbálják fenntartani a fizetőképességüket. A másik, hogy elkezdenek aktívan üzletelni, akár új vevőket is akvirálni.

Lehet, hogy visszaesik a megrendelésállomány a meglévő vevők esetén, de a cégek igyekeznek új partnereket felkutatni, új piacokat is keresni, hogy ezzel stabilizálják, diverzifikálják külpiaci jelenlétüket.

Milyen intézkedésekkel tudják az exportra dolgozó magyar vállalatokat támogatni? Mennyire tud ilyen szélsőséges piaci körülmények között hatékonyan működni az exportbiztosítás?

A stabilitás, a biztonság megteremtésében hatalmas szerepe van az exportbiztosításoknak, akár úgy, hogy a meglévő kapcsolatokat stabilizálják, akár úgy, hogy lehetőséget biztosítanak új exportpiaci partnerek szerzésében. A tavalyi év gazdasági kihívásaira adott válaszok egyik fontos újítása, hogy az exportbiztosítás az EU-n belül is elérhető vált. Ez például egy kevéssé ismert pénzügyi eszköz, amit viszonylag kevesen használnak.

Információkkal is intenzíven tudjuk segíteni a kisvállalatokat. Tavaly például egy mikrovállalatnak lett volna Csehországból egy olyan volumenű megrendelése, aminél a kifizetés elmaradása a céget akár tönkre is tudta volna tenni. Ennek biztosára szeretett volna velünk együttműködni de az általunk végzett partnervizsgálat során kiderült, hogy a cseh cég ellen csődeljárás van folyamatban, így a magyar fél azonnal visszalépett az üzlettől.

Érdemes tehát tájékozódni és a tudástőkénkre támaszkodva döntéseket hozni a legélesebb versenyhelyzetben is.

A folyamat viszonylag egyszerű: ha egy magyar vállalkozás az EU területére szállít, és megvan még a vevői kapcsolata, de tart attól, hogy a 30, 60, 90, vagy akár 180 napos fizetési határidők mellett nem fogja megkapni a számlái ellenértékét, és ha nem akarja kockáztatni a pénzügyi sérülékenységét, az EXIM-nél tud a halasztott fizetésekre biztosítást kötni. Ha nem fizet a külföldi vevő, akkor mi költségvetési háttérrel kifizetjük ennek a számlának az ellenértékét.

Az EU átmenetileg december 31-ig tartotta volna életben ezt a szabályozást, de meghosszabbították a határidőt 2021. június 30-ig, és van rá esély, hogy akár idén december 31-ig hatályos marad. Az EU a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel nagyobb lehetőséget ad a tagállamoknak a területükön működő vállalkozások támogatására. Amíg ezt fenntartja, az államnak és az állami háttérintézményeknek lehetőségük van arra, hogy magasabb támogatási szinttel vagy lazább támogatási feltételek mellett stimulálják a saját területükön működő gazdasági társaságokat, nagyobb a mozgástér az államilag támogatott hitelkonstrukciók és vissza nem térítendő támogatások körében.

Mennyire méretfüggő az, hogy egy cég tud-e élni a rendelkezésre álló lehetőségekkel? Be tudták vonni például a kkv-szektort a Kárenyhítő Hitelprogramba?

Ha az ügyfeleink számát nézzük, sokat mondó adat, hogy évek óta 80% felett van a kkv-k aránya és ez az arány megmaradt a Kárenyhítő Hitelprogram esetében is. Az új hitelfolyósítások tekintetében nagyon sokáig a nagyvállalatok domináltak, több mint 50%-kal, a kkv-k aránya 40% körül volt, de ez az arány is szépen lassan megfordult.

A Kárenyhítő Hitelprogramnál is nagyjából ezt lehet látni. A helyzetet a következőkkel lehet a legjobban illusztrálni: a programban részt vevő legkisebb cég árbevétele nem érte el a 100 millió forintot, a legnagyobbé pedig megközelítette az 500 milliárdot. A legkisebb hitelügyletünk forintértéke kevesebb, mint 3 millió forint volt: egy kis fuvarozó cégnek kisteherautóra volt szüksége ahhoz, hogy ebben a megváltozott gazdasági környezetben is beszállító tudjon maradni. A legnagyobb ügyletünk a program keretén belül meghaladta a 17 milliárdos összeget.

A célunk az volt, hogy egy olyan unikális programot hozzunk létre, ami cégmérettől függetlenül a teljes, az exportértékláncban részt vevő vállalati körnek valós megoldást tud nyújtani. A statisztikáink alapján úgy tűnik, hogy ez működik.

Már túl vagyunk az ezredik ügyleten, és átléptük a 300 milliárd forintnyi folyósított hitelt.

A kkv-k nagyon fontos szerepet játszanak az exportértékláncban, általában a kisvállalkozói réteg az, amelyik a közepes méretű vagy nagyvállalatok beszállítói, vagyis úgy vesznek részt az export tevékenységben, hogy el sem hagyják az országot, de bennük van a potenciál, hogy idővel önállóan is kilépjenek az exportpiacokra.

A tavalyi évben több kötvénykibocsátása is volt az EXIM-nek. Ezek hogyan értékelhetők?

Tradicionálisan három típusú forrásbevonásunk van: a nemzetközi fejlesztési intézményekből felvett hitelek, a kereskedelmi banki bilaterális hitelek, illetve külföldi és belföldi kötvények. Ami jó hír, hogy a belföldi kötvénypiac nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, így mi is a hazai kibocsátások felé fordultunk. Tavaly 137 milliárd forintnyi kötvényt bocsátottunk ki, azon belül is novemberben több mint 60 milliárd forint forrásbevonást sikerült elérnünk a 2021/1-es és a 2027/1-es számú kötvényekre egyidejűleg megtartott aukciókkal.

Az EXIM-nek ez volt az eddigi legnagyobb kötvénykibocsátása a magyar jog hatálya alatt és arra sem volt még példa, hogy ilyen hosszú futamidejű kötvényt bocsátott volna ki, sem a magyar, sem a külföldi kibocsátások eddigi történetét figyelembe véve.

A hétéves kötvénykibocsátás is hozzájárul azon stratégiai célkitűzésünkhöz, hogy az exportban érintett magyar cégek pénzügyi motorjaként beruházási, fejlesztési terveikhez is hozzá tudjunk járulni finanszírozóként.

Címlapkép: Mudra László/Portfolio

 A cikk megjelenését az EXIM támogatta.