A 2020-as év minden iparág, így az agrárium számára is tartalmas volt, számtalan olyan váratlan eseménnyel, amelyre a piaci szereplőknek, termelőknek, vállalkozásoknak, cégeknek azonnal reagálniuk kellett. Ezek alapján a 2019-es évhez képest hogyan változott az agrár hitelállomány 2020-ban?
2019-ről 2020-ra az agrár hitelpiac 158,3 milliárd forinttal növekedett, a növekmény főleg a társas vállalkozások esetében történt (45-55% - élelmiszeripar-mezőgazdaság arányban). Az egyéni élelmiszeripari piac gyakorlatilag változatlan maradt a teljes hitelállományon belül 6,15 milliárd forintos állománnyal, míg a társas vállalkozások piaca 600 milliárd forintra nőtt az előző évi 536 milliárd forintról.
Az egyéni mezőgazdasági piac a 2019-es évhez képest 17 milliárd forinttal növekedett 349 milliárd forintról 366 milliárd forintra, míg a társas piac állománya jelentősebb, 77 milliárd forintos növekedést mutatott ugyanezen időszak alatt és a 2020-as záró állománya 464 milliárd forint volt.
HA AZ ELMÚLT ÖT ÉVET VIZSGÁLJUK, AZ AGRÁR HITELPIAC 2016 ÉS 2020 KÖZÖTT ÖSSZESSÉGÉBEN 592 MILLIÁRD FORINTTAL NÖVEKEDETT,
a növekedés 62%-a a mezőgazdasági szektorban, 38%-a az élelmiszeriparban történt.
Számunkra a tavalyi év egyik nagy eredménye, hogy teljesítettük az OTP Agrár korábban meghatározott stratégiai célját, és az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások finanszírozásának piacán részesedésünk már meghaladja a 20 százalékot.
Mit prognosztizálnak, mi várható a hitelállományok tekintetében 2021-ben?
A jövőre vonatkozó várakozásainkat tekintve általánosságban elmondható, hogy az agrárium hitelállománya tovább fog nőni a következő években. Egyrészt a nagyarányú, támogatásokkal ösztönzött fejlesztésekkel összefüggésben a beruházási és támogatás előfinanszírozási hitelek állománya nőhet.
Másrészt a beruházások megvalósulása támaszt várhatóan többlet forgótőke igényt, ami az üzemviteli hitelek növekedésével járhat.
A koronavírus-járvány hatását az agrárium és az élelmiszeripar is megérezte, a pandémia azonban nem minden ágazatot érintett ugyanúgy. Összességében mit lehet mondani, hogyan élte/éli meg a magyar agrárium ezt az időszakot?
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan válságállóbb a többi ágazatnál – ahogy 2008-ban is láthattuk –, a pandémia valamennyi szektorban, így az agráriumban is éreztette hatását. Emellett egyéb nehézségek is jelentkeztek az elmúlt évben, de mindezek ellenére 2020-ban az agrárium összességében jól teljesített.
A KSH legfrissebb adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 4,8%-kal, a bruttó hozzáadott érték pedig 9,9%-kal nőtt 2019-hez képest. Ebben a növekményben a mezőgazdaság egészét tekintve az árak emelkedése játszott szerepet.
Az egyes szektorokat tekintve az agráriumban, melyek bizonyultak a leginkább megbízhatónak, és melyeket érintette súlyosabban a válság?
A növénytermesztést és a kertészetet (főleg a gyümölcsféléket) a tavaszi aszály és fagykár sújtotta, a betakarításkor pedig a csapadékos időjárás okozott gondokat. Mindezek ellenére a volumen mindössze 3,3%-kal lett kevesebb az előző évinél, amit az árak 10,3%-os emelkedése ellensúlyozott. Ennek eredőjeként a növényi és kertészeti termékek kibocsátása 6,6%-kal lett több 2019-hez képest.
Az állattenyésztés esetében a termelés csökkenése mindössze 1,3% volt, az árak a növénytermesztéshez és a kertészethez képest kisebb mértékben, 3,3%-kal emelkedtek, aminek következtében az állattenyésztés kibocsátása 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szerényebb termeléscsökkenés ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a pandémia hatásai elsősorban az állattenyésztésben mutatkoztak meg.
A belföldi kereslet csökkenése - főleg a HORECA szektor kiesése miatt - és az export visszaesése kiemelten sújtotta a vízi szárnyas ágazatot.
Sem a baromfi-, sem a sertéságazat nincs jó helyzetben, egyiket a madárinfluenza, másikat az afrikai sertéspestis sújtja már jó ideje. Emellett néhány hónapja a magas takarmányárak is nehezítik a gazdák életét. Mik a kilátások, illetve mit mutatnak az előrejelzések, meddig emelkedhetnek még a gabona- és ezzel együtt a takarmányárak?
Az állattenyésztésben egy évet önmagában nézni nem érdemes, általában három éves időszakokat indokolt értékelni. Az kétségtelen, hogy pillanatnyilag gondok vannak mind a két abrakfogyasztó ágazatban, alacsonyak a felvásárlási árak és a takarmány alapanyagok árai az egekben vannak. Ez az elmúlt három évet tekintve nem volt mindig így és nem is lesz hosszabb távon. Az árak változását a hazai viszonyokon túlmenően a mindenkori világpiaci folyamatok és kilátások határozzák meg.
A GABONA ÉS A SZÓJA ESETÉBEN KEDVEZŐ VÁLTOZÁST AZ ÚJ TERMÉS HOZHAT.
Ami összességében biztató, hogy úgy a sertés, mint a baromfi esetén a kereslet megélénkült, az árak emelkedni kezdtek, s ez a trend minden bizonnyal folytatódni fog.
Az árak növekedése mérsékelni fogja a magas takarmányköltségek miatti veszteséget, de az új termésig jövedelmező termelés az átlagosnál jobb hatékonyságú, nemzetközi szinten termelő gazdálkodóknál várható.
Most már biztos, hogy két átmeneti év következik a Közös Agrárpolitikában, mire kell felkészülniük a magyar gazdáknak 2021-2022-ben, milyen uniós támogatások várhatók a 2023 előtti időszakban?
A kétéves átmeneti időszakban a jelenlegi, ismert támogatási rendszer fog működni. Lényegi változás 2023-tól a közvetlen támogatások esetében lesz. Az akkortól érvényes új rendszerről a gazdálkodók széleskörű tájékoztatást fognak kapni az Agrárminisztériumtól, a NAK-tól és az egyéb szakmai szervezetektől, így elegendő idő lesz a felkészülésre. Más a helyzet a Vidékfejlesztési Program esetén. Itt az előttünk álló hét, plusz kétéves időszakban a korábbi 1300 milliárd forintos forrás helyett 4256 milliárd forint áll rendelkezésre az ágazat és a vidék fejlesztésére, köszöngetően annak is, hogy a kormány a nemzeti társfinanszírozási arányt a mostani 15%-ról 80%-ra emelte. Ebből az összegből az átmeneti két évben már 1500 milliárd forintra lehet pályázni.
Ez önmagában is 200 milliárd forinttal több forrás erre a két évre, mint az előző hét éves időszak egészében, és e forrás legalább 50%-a az agrárium fejlesztését fogja szolgálni. A már meghirdetett pályázatokon túl így további pályázatok kiírása várható az év folyamán az Agrárminisztérium részéről.
Hogyan alkalmazkodik az OTP Agrár ehhez a „megerősített” vidékfejlesztési programhoz? Mik a várakozásaik a következő két évre?
Mint minden szereplőt az OTP Agrár-t is kihívások elé állítja a vidékfejlesztési program következő két évében megjelenő koncentrált beruházási támogatási volumen. Ehhez kapcsolódva általánosságban annyi mondható, hogy ilyen nagyságrendű pályázat komoly kapacitást igényel, mind a beruházók, pályázók oldaláról, mind a támogatók, valamint a finanszírozók részéről. Nem is beszélve a megvalósításhoz kapcsolódó kivitelezési, műszaki, technikai és gépi kapacitásokról és beszerzési igényekről. Mi azonban a pénzügyi háttér megteremtésén túl az OTP Hungaro-Projekt szakértelme révén a pályázatok megírásában és benyújtásában is segíthetünk az érintetteknek.
A kereskedelmi banki oldalról azt látjuk, hogy a beruházás előtt álló vállalkozások megvizsgálják a finanszírozási lehetőségeiket és a források megítélésének feltételeit, majd a döntéseiket ezek alapján hozzák meg. A piaci szereplők döntései meghatározhatják a következő 5-10 év bankkapcsolatait, ezért a bank társterületeivel együtt készülünk az igények fogadására és biztosítjuk azokat az erőforrásokat és eljárásokat, hogy az ügyfelek kiszolgálása zökkenőmentes és rugalmas legyen.
Feltételezésünk szerint a támogatási összegek ilyen mértékű emelkedése a korábbinál jóval nagyobb mozgásteret biztosít az agrárvállalkozások számára, gondolkodhatnak akár a korábbinál jóval nagyobb fejlesztésekben, ami összességében az ország agrárgazdasági versenyképességét is növelheti a régióban, illetve az Európai Unióban.
A zöldítés tekintetében milyen kihívások várhatók a következő éveken? Gondolok itt akár a fenntarthatósági kérdésekre, illetve a körkörös gazdaságra.
A zöldgazdasági átmenet egyre fontosabb feladatot fog jelenteni az agrárium szereplői számára is, amit jól jelez, hogy már az átmeneti években (2021-2022) is lesz olyan támogatás, amely energiahatékonysági, illetve biodiverzitás-védelmi célokat szolgál. A 2023-2027-es periódusban pedig a KAP források 40%-át kell klímavédelmi célokra költeni az EU szabályai szerint. További lendületet adhat a programnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank jelenleg is futó vállalati zöld tőkekövetelmény-programjába is szeretné bevonni úgy az agráriumot, mint a körkörös gazdaság irányába lépő vállalkozások hiteleit.
Természetesen készülünk a mindezek alapján várható újabb lehetőségekre, hogy amint megjelennek az új támogatási programok, illetve MNB-szabályok, azonnal tudjunk azoknak megfelelő kedvezményes zöldhitelt adni az ügyfeleknek.
A cikk megjelenését az OTP Agrár támogatta.
