Nem tudsz róla, pedig ez a cég számít a legtöbbet a bank mellett, ha hitelt vennél fel

Mit tapasztal egy hétköznapi ügyfél a BISZ munkájából a bankolás és hitelfelvétel során?

A BISZ 31 éve van a piacon. Fő tevékenysége a hitelreferencia-szolgáltatás, amely két pillérre épül: egyrészt a KHR-ben, a központi hitelinformációs rendszerben végzett adatkezelésre, másrészt a bankinformációs szolgáltatásra, amely mindvégig tiszteletben tartja a banktitkot. Ehhez társult feladatként – miután a jogalkotó a BISZ Zrt.-re bízta – a díjmentes készpénzfelvételi nyilatkozatok központi nyilvántartásának működtetése. Ez a nyilatkozat a magyar állampolgároknak havonta kétszeri, jelenleg legfeljebb 150 ezer forintig díjmentes készpénzfelvételt tesz lehetővé egy választott banknál, a lehetőség később postán keresztül is elérhetővé vált és POS-terminálokon 40 ezer Ft-ig. Mivel a kedvezmény csak egyetlen banknál vehető igénybe, a pénzintézeteknek tudniuk kell, hol érvényesítik azt az ügyfelek, hogy elkerülhető legyen a többszöri igénybevétel.

Szolgáltatásaink másik fontos lába a jövedeleminformációs rendszerünk, amelyen keresztül NAV-adatokból származó elektronikus keresetkimutatásban, megbízható információt biztosítunk a pénzintézeteknek. Ez a hitelezésben a kockázatelbírálás és a megfelelés egyik kulcseleme, különös tekintettel az MNB adósságfék-szabályaira, például a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatóra, amelyhez hiteles jövedelmi adatok szükségesek.

Az ügyfelek tehát közvetlen kapcsolatban nincsenek a BISZ Zrt.-vel, a megoldásaink a háttérben támogatják a hitelfelvétel folyamatát, amelynek lényeges része a kockázat felmérése. A hitelezők alapvető érdeke, hogy lássák az ügyfél visszafizetési kockázatát, és az ügyfélnek sem érdeke a túlvállalás. Az általunk nyújtott információk segítenek megítélni, mennyire kockázatos egy adós.

Mit ér ma a pozitív KHR‑múlt az ügyfélnek a gyakorlatban? Hol és hogyan tudja egy ügyfél megnézni, hogy a bankok milyen adatokat kértek le róla a hitelkérelem során?

A jó hitelmúlt valódi tőke, ha elérhető, az adós könnyebben és kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez, míg az információk elhallgatása óvatosabb elbírálást vonhat maga után.

Aki előre tudni szeretné, mit lát majd róla a bank, egyszerűen kikérheti a saját hiteljelentését – akár a hitelező intézménynél, akár a BISZ Zrt.-nél, online is, Ügyfélkapus azonosítás használatával. Egy új hiteligénylés előtt ez okos lépés, tiszta képet ad, megelőzi a kellemetlen meglepetéseket, és segít jobb feltételeket elérni.

Mely megoldásaik bizonyítják a legjobban, hogy javult a hitelképesség‑értékelés és mérséklődött a hitel-, teherbírási és csalási kockázat az ügyfeleknél?

A BISZ KHR‑szolgáltatása ma már a hazai hitelezési folyamat szerves része. A vállalt kockázat mértékét a hitelintézetek saját üzleti döntéseikben határozzák meg, a kockázatelbírálás eredményeire támaszkodva. Mi ezt a döntéshozatalt támogatjuk adatainkkal és rendszereinkkel. Nem állítjuk, hogy a nem teljesítő hitelek arányának tartós csökkenése kizárólag a BISZ érdeme, de biztosan hozzájárultunk az elért eredményekhez.

Feladatunk nemcsak a várhatóan nem fizető adósok kiszűrése, hanem az is, hogy azok is hitelhez juthassanak, akik fegyelmezetten törlesztenének, ám megfelelő információ híján a bankok túlságosan kockázatosnak ítélnék őket. Egy egységes, egészséges kockázatvállalási szint mindenképpen szükséges: enélkül a hitelezésből könnyen kiszorulhatnának azok is, akik valójában képesek lennének fizetni – márpedig a kiegyensúlyozott hitelezés minden szereplő érdeke.

Mivel személyes adatokkal, bank- és üzleti titkokkal dolgozunk, kiemelten fókuszálunk az adatbiztonságra. A technológia fejlődésével a kibertámadások is egyre kifinomultabbak, ezért robusztus, folyamatosan fejlesztett IT‑védelmi vonalakat tartunk fenn. Az adatok helyességéért ugyan a hitelintézetek felelnek – náluk vannak a hitelszerződések –, ekkora adatbázisnál mégis előfordulhatnak hibák. Ezeket már a betöltés előtt igyekszünk kiszűrni, és a pénzintézetekkel közösen javítjuk azokat az adatokat is, amelyek önmagukban megfelelnek a szabályoknak, de más információkkal összevetve gyanúsak. A minőség folyamatos felügyeletére mesterségesintelligencia‑alapú megoldásokat is be kívánunk vezetni, hiszen mindenkinek érdeke a kiemelkedő adatminőség.

Emellett tovább bővítjük és fejlesztjük a magas hozzáadott értékű szolgáltatásainkat. A jövedelmi információs rendszert az új technológiai lehetőségek – például a DÁP – mentén korszerűsíteni tervezzük, hogy kényelmesebb legyen ügyfeleknek és bankoknak egyaránt. Lépést tartunk a pénzügyi termékek gyors változásával is, finomítjuk a KHR‑ben alkalmazott tipizálásokat, hogy a kockázatelbírálás még pontosabb és relevánsabb eredményt adjon. Mindezt szigorú jogszabályi keretek között végezzük, folyamatos egyeztetésben a jogalkotóval, az MNB‑vel és a pénzintézetekkel, olyan irányban, amely a fejlődést szolgálja és a felelős hitelezést erősíti.

A hazai hitelinformációs piac gyorsan fejlődik. Hogyan tartja a BISZ az innováció tempóját úgy, hogy közben kontrollált, jogszabálykövető adatfelhasználást garantáljon az egyre inkább online hitelezési környezetben? Mely konkrét fejlesztéseket és milyen szabályozói finomhangolásokat tart kulcsfontosságúnak a következő 12–24 hónapban?

A jogszabályi környezet szigorú kereteket ad a BISZ működésének, és bár voltak apróbb változások ez a keret nagyjából tíz éve változatlan. Ezen belül fejlesztjük a szolgáltatásainkat, miközben az innováció érdekében javaslatokat is teszünk a jogalkotónak.

Víziónk egy olyan hitelezési folyamat, amely zökkenőmentes, néhány kattintással elintézhető, és az ügyfélnek kevesebb adminisztrációt, kevesebb kényelmetlenséget jelent – ehhez az információk egyszerű, gyors elérhetősége kulcsfontosságú. Jelenleg főként a vállalati hitelezésen szeretnénk erősíteni, hasznos lenne, ha több, kifejezetten vállalatspecifikus adat jelenne meg a KHR-ben, például a cég mérete (kis-, közép- vagy nagyvállalat).

A hitelezést az is gyorsítaná, ha a bankok nemcsak nyers, hanem már feldolgozott adatokat kapnának, illetve – az aktuális szerződéses állapot mellett – hozzáférnének a múltbeli változásokhoz is. Ma az információ mindennel összefügg és mindent befolyásol, egy hitelfelvevő hitelképességét nem csupán a hitelszerződésekből eredő tartozások határozzák meg, hanem más – akár nem pénzügyi – kötelezettségek is, például közmű- vagy telekommunikációs tartozások, kereskedelmi hitelek, beszállítói követelések. Megfontolandó volna e kör bővítése is, hogy teljesebb kép rajzolódjon ki a hitelfelvevőkről – mindehhez természetesen jogszabályi támogatás szükséges. A BISZ a piaci igényekhez igazodva folyamatosan fejleszt: partnerekkel, hatóságokkal és a jogalkotóval egyeztetve keressük a mindenki számára elfogadható megoldásokat. 2026-ban biztosan foglalkozunk a jövedeleminformációs rendszer továbbfejlesztésével, és – ahogy említettem – olyan AI‑megoldásokkal is, amelyek az adatminőség fenntartását és javítását szolgálják.

Miért kulcs a szélesebb adatkör, és milyen kézzelfogható előnyt hozna a hitelezésben?

Egy ország pénzügyi ökoszisztémája jóval több annál, mint hogy ki vesz fel hitelt és ki csúszik meg a törlesztéssel, a mindennapi fizetésektől a vállalkozások teljes életciklusáig minden összefügg.

Ezért van szükség szélesebb, megbízható adatkörre: minél több releváns információ áll rendelkezésre, annál biztonságosabb és olcsóbban árazható a kockázat mind a lakossági, mind a vállalati oldalon.

Nyugat‑Európában – az adatvédelem tiszteletben tartása mellett – ezek a megoldások már működnek. A BISZ országos adatbázissal rendelkezik ezt a hitelfelvevők, a hitelezők és végső soron a gazdaság érdekében szeretnénk még jobban hasznosítani. Mi tényadatokat adunk, amellyel nemcsak a piaci szereplőket támogatjuk, hanem a jogalkotói és hatósági programok visszamérését is. Fontos különbség, hogy az "eladósodásról" objektív adatokat tudunk szolgáltatni, a "túlzott" jelző pedig már fiskális, monetáris és társadalompolitikai döntés kérdése. Az egészséges szintet a döntéshozók határozzák meg – mi ehhez biztosítjuk a megbízható alapot.

Hogyan áll a magyar információszolgáltatás a nemzetközi összehasonlításokat tekintve? Milyen nemzetközi adatcsere- és együttműködési lehetőségekkel bővítené a hazai hitelinformációs szolgáltatást, és ez milyen kézzelfogható előnyöket hozna a fogyasztóknak a hitelfelvételnél?

Nemzetközi összevetésben nem a magyar rendszer a legnyitottabb. A szigorú jogszabályi keretek miatt nálunk szűkebb adatkör dolgozható fel, mint például Lengyelországban, ahol a közüzemi és telekommunikációs fizetési fegyelem, a vállalatméret‑besorolás vagy a legkorábbi késedelmek is hamarabb és szélesebb körben elérhetők.

Nálunk különösen a lakossági oldalon szigorúak a definíciók, amelyek védik az ügyfeleket, de a szolgáltatások – például adatbázis‑összekapcsolás, scoring, vagyis kockázati besorolás, amit a bank statisztikai modellekkel számol ki az ügyfélről, vagy monitoring, a hitel életciklusa alatti folyamatos figyelemmel követés, fontos változások észlelése céljából – mozgásterét szűkítik, illetve az ügyfélélményt csökkentik. A szektor szeretne ebben előrelépni, és tett is javaslatokat a jogalkotónak.

A határokon átnyúló hitelezésnél ez különösen fájó pont, hiszen, ha egy magyar ügyfél külföldön venne fel hitelt – vagy fordítva –, a bankok többnyire nem látják a másik országban felhalmozott hitelmúltat. Elvben megoldás lenne, ha a KHR‑hez közvetlenül csatlakozna a külföldi bank, de ez keveseknek éri meg a folyamatos adatátadási és frissítési kötelezettségek miatt. Hatékonyabb lenne, ha az egyes országok hitelinformációs szolgáltatói – a hitelfelvevő hozzájárulásával – egymás között cserélhetnének adatot. Ezt azonban itthon jelenleg jogszabály korlátozza, a BISZ csak referenciaadat-szolgáltatókkal oszthat meg vagy kaphat adatot, hitelinformációs szolgáltatókkal nem. Volna tehát tér a fejlődésre, de a kulcs a jogi környezet nyitása.

Lengyelországban például a lakosság már olyan figyelőszolgáltatásokat is igénybe vehet, amelyek jelzik, ha valaki lekérdezte az adataikat, sőt azt is, ha személyes információik felbukkannak a dark weben. A fő különbség azonban nem ez, hanem az, hogy

a bankok jóval részletesebb, előkészített adatokhoz jutnak, így pontosabb hitelbírálatot adnak, kevesebben szorulnak ki a hitelezésből, és a nemfizetések aránya is csökkenhet. Az információk országos szinten hatékonyabban és olcsóbban érhetők el, ami a hitelárakban is lecsapódhat.

A cikk megjelenését a BISZ Zrt. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio