Nyugdíjra spórolsz? Bemutatjuk a legolcsóbb megoldást

Mi a NYESZ?

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) tradicionálisan a "pénzügyileg tudatos" befektetőknek ajánlott nyugdíjcélú öngondoskodási forma, lényegében hasonlóan működik, mint egy értékpapírszámla, azonban ha valaki rendeltetésszerűen használja, számos plusz előnyre is szert tehet, ilyen

• az árfolyamnyereségen szerzett hozam adómentességének lehetősége,
• a 20 százalékos adójóváírás, amely 2020 előtt nyugdíjba vonulóknak 130 ezer forintos, 2020 után nyugdíjba vonulóknak pedig 100 ezer forintos felső korlátig vehető igénybe,
• más nyugdíjcélú megtakarításoknál alacsonyabb költségszint.

A számlát személyesen nyithatjuk meg, 5000 forintos kezdő befizetéstől már él a szerződés. Az adójóváírást csak a NYESZ-R jelzéssel ellátott számlára vehetjük igénybe (ami az adókedvezmény igénybevételére szolgáló azonosító), egyszerre csak egy ilyen számlánk lehet.

Vasas Norbert, a CIB Bank szenior befektetési szegmensmenedzsere szerint a NYESZ-számlákon jellemzően 3-5-ször nagyobb összeget tartanak a számlatulajdonosok, mint az önkéntes nyugdíjpénztárakban. Ez azért is figyelemre méltó, mert az utóbbi népszerűbb öngondoskodási forma (jelenleg 1,2 millió tagja van a pénztáraknak hazánkban) - többek közt ez azzal is indokolható, hogy a 90-es évek elején indultak az önkéntes nyugdíjpénztárak, míg NYESZ-számlára a 2000-es évek közepétől fektethetjük pénzünket.

Mit lehet venni rajta?

A NYESZ egyik nagy előnye más nyugdíjcélú termékekkel szemben, hogy a választható eszközök palettája itt a legszélesebb, hiszen egy átlagos befektető

• fektethet kötvényekbe, állampapírokba,
• kereskedhet a tőkepiacon részvényekkel,
• vásárolhat és adhat el befektetési jegyeket is,
• szolgáltatótól függően sok más lehetőség mellet akár kereskedhet certifikátokkal, opciós ügyletekkel is a magyar- és uniós piacokon.

Mennyibe kerül?

A NYESZ sajátossága, hogy a terméktípushoz kapcsolódó folyó költség itt lehet a legalacsonyabb. A CIB szakértője szerint

• a NYESZ a legköltséghatékonyabb forma, jellemzően 0,1-0,2 százalékos fenntartási költséggel dolgozik, amelyre még plusz terhelést jelenthet a befektetési instrumentumok kezelési költsége (befektetési alapok esetén ez 0,5-3 százalékos plusz terhelést jelenthet),
• míg az önkéntes pénztárak jellemzően 0,5-0,7 százalékos vagyonkezelői díjjal működnek;
• nyugdíjbiztosítások esetén is jellemzően 0,5-1,5 százalékos folyó költségekkel találkozhatunk, utóbbi esetben viszont nem ez, hanem a tetemes kezdeti költség - amely akár az első másfél éves díjat is meghaladhatja -, jelenti a legnagyobb terhelést az ügyfélnek. Az eszközalapok költsége szintén nem minden esetben található meg a szerződésekben (bár 2017. január 1-jétől ez a gyakorlat tiltólistára kerül), azonban a TKM-értékek tartalmazzák a mögöttes alapok költségét is.

A tranzakciós költség vagy megbízási díj (vagyis az a terhelés, amit akkor fizetünk ki, ha veszünk, vagy éppen eladunk egy pénzügyi eszközt) viszont némileg változtat a helyzeten:

• NYESZ-számlán akár teljesen ingyenesen is vehetünk egyszerűbb befektetési alapokat (például pénzpiaci alapokat, rövid kötvényalapokat), vagy adott esetben állampapírokat,
• viszont ha aktívan kereskedünk akár befektetési jegyekkel, akár részvényekkel, az akár 5 százalékos terhelést jelentő vételi- és eladási költségek jelentősen megdobhatják azt a nominális költségterhet, amit egy évben ki kell fizetnünk,
• önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a likviditási és működési tartalékba kerülő sávos költségelvonás képezi a rendszeresen befizető ügyfelek egyik legnagyobb költségét (ez 10 százalékban maximált összeg, a gyakorlatban azonban ennél jóval alacsonyabb, mivel ezt jellemzően azok az ügyfelek fizetik ki, akik egy évben kevesebb, mint 10 ezer forintot fizetnek be a kasszába), ezen felül a portfólióváltásnak is lehetnek plusz költségei,
• nyugdíjbiztosítások esetén a kezdeti és folyó költségek mellett felmerülhet a befizetésre terhelt 1-3 százalékos költség is, az alapok közti váltás viszont sok esetben díjmentes (évi 1-2 tranzakció esetén).

Így a NYESZ lehet egyszerre a legköltségesebb és a legolcsóbb öngondoskodási forma is, attól függően, hogy az ügyfél hogy használja ezt.

Hogy adózik?

A NYESZ-nek hatalmas előnye, hogy úgy tudunk értékpapírokon hozamot elérni, hogy sem kamatadót (15%), sem pedig ehót (6%, de jövőre eltörlik) nem kell kifizetnünk a nyereségünkre (kivéve részvények osztalékfizetése esetén). Az adómentességet (és a 20%-os adójóváírást) viszont csak akkor vehetjük igénybe, ha nyugdíjig nem törjük fel a számlát (és legalább tíz év eltelt a nyitás óta).

Vasas Norbert szerint ezért csak olyan vagyont érdemes a NYESZ-számlára rakni, ami biztos nem kell majd nyugdíjig. A szakember szerint persze előfordulhat olyan élethelyzet, amikor hozzá kell nyúlnunk a megtakarításunkhoz, viszont arra érdemes gondolni, hogy a kivett pénzt a 20-30 évvel idősebb önmagunktól vesszük el, aki már nyugdíjas lesz, és nem tud a fizetéséből megtakarítani.

Ha mégis hozzá kellene nyúlnunk a pénzhez:

• nyugdíjazás előtti feltörés esetén a hozam egyéb jövedelemként adózik (15% szja és 27% eho), az adójóváírás 120%-át pedig vissza kell fizetnünk,
• nyugdíjazás esetén, ha nem telt el tíz adóév a számlanyitás óta, a hozam egyéb jövedelemként adózik, az adójóváírás viszont megtartható,
• nyugdíjazás esetén, ha eltelt tíz adóév számlanyitás óta, adómentesen hozzáférhetünk a tőkéhez, hozamokhoz és az adójóváíráshoz is.

2012.12.31-ig megnyitott NYESZ számlák esetében

• a számlanyitás adóévét követő 3. adóévben vagy azt követően, nyugdíjjogosultság megléte esetén vehető fel a NYESZ számlán megtakarított összeg a felhalmozott hozamokkal, adókedvezményekkel együtt.
• Amennyiben a 3. adóévnél korábban kerül sor a számla megszüntetésére, úgy a kedvező adózást nem lehet érvényesíteni.

A számlatulajdonosnak a bank felé igazolnia kell jogosultságát, ha adómentesen akar hozzáférni a pénzéhez és ennek hozamához, valamint a felvett adójóváíráshoz.
A számlatulajdonos halála esetén egyébként a NYESZ-en elhelyezett összeg örökölhető.

Miért jó azoknak, akik nem értenek hozzá?

Mint fent említettük, jellemzően kevésbé pénzügyileg tudatos ügyfeleknek nem szokták ajánlani a NYESZ-t, mivel a paradigma szerint szakértelmet kíván a befektetés elhelyezése.

Ez részben igaz csak, a CIB szakértője szerint ugyanis egyrészt számos kockázatkerülő eszközből lehet választani, másrészt a bankfiókban dolgozó tanácsadók segítenek is a megfelelőt megtalálni az ügyfél kockázati étvágya szerint.

Az alacsonyabb pénzügyi tudással rendelkező ügyfelek,

• vehetnek például állampapírokat (amelyeknek tranzakciós költsége sokszor nulla),
• vagy befektetési alapokat, amelyek egy komplett, sok esetben menedzselt (például abszolút hozamú) értékpapír-portfóliót jelentenek
• mindezt jellemzően a konkurens termékeknél alacsonyabb költségekért.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár, vagy a nyugdíjbiztosítás rossz megtakarítási forma lenne, hiszen mindkét terméktípus nagyobb maximális adójóváírást és egyéb plusz szolgáltatásokat (például kockázati kiegészítők biztosítás esetén, vagy akár díjátvállalás lehetősége, önkéntes nyugdíjpénztárak esetén pedig nagyobb rugalmasság) nyújt ügyfeleinek.

Ha viszont a NYESZ mellett döntünk, két termék közül Vasas Norbert szerint az

• ár-érték arány,
• az elérhető befektetési paletta,
• a tranzakciós költségek és fenntartási költségek alapján érdemes választani.

Ezek az információk elérhetőek a szolgáltatók honlapján is, jellemzően a NYESZ, illetve befektetési szolgáltatások díjjegyzékében tájékozódhatunk róluk, vagy kérhetjük egy banki tanácsadó segítségét.

Cikkünk megjelenését a CIB Bank támogatta.

• Címkék:
• nyugdíj,
• öngondoskodás,
• befektetés,
• nyesz,
• nyugdíj-előtakarékossági számla,
• cib nyesz