Hatalmas a potenciál a környezeti-társadalmi hasznossággal járó befektetések piacán

Az elmúlt években többször bocsátkoztak már becslésekbe a szakemberek, hogy mekkora növekedés előtt áll az úgynevezett impact investment iparág – 2010-ben a JP Morgan 400 és 1000 milliárd dollár közé becsülte a piacot 2020-ra vonatkozóan. 2015-ben a Global Steering Group végzett jövendölést szintén 2020 tekintetében, melyben 307 milliárd dollárra becsülte a piac potenciális méretét. Legújabban egy magántőke alap első embere azonban már 10 000 milliárd dolláros méretekkel provokálta a piac szereplőit.

A fentiekből is kitűnik, hogy a környezeti-társadalmi hasznossággal járó befektetések méreteit tekintve nem egyszerű jóslatokba bocsátkozni. A fenntartható befektetések piaca jóval nagyobb, mint azt pár éve sejteni vélték, ugyanis a korábbi előrejelzésekben nem került figyelembevételre, hogy a magánszektor is jelentős mértékben felsorakozhat a fenntartható fejlődési célkitűzések mögött. Másodsorban igen szélessé vált a fenntartható tevékenységek köre, sőt számos zöld befektetés képes már normál piaci hozamszintet produkálni, mely így bármilyen becslés elvégzését extrém bonyolulttá teszi. Első ránézésre úgy tűnik, hogy a befektetők impact investment étvágyának csak a rendelkezésre álló tőke mértéke tud határt szabni.

Az impact investment olyan befektetés, mely mérhető társadalmi, környezeti hasznosságot teremt megfelelő pénzügyi hozam elérése mellett. Átlagos vagy azt meghaladó piaci hozamot is el lehet ilyen befektetésekkel érni, de akár még kisebb megtérüléssel is megérheti egy projektet megvalósítani a pozitív externáliáknak köszönhetően. A befektetések fókuszában általában a mezőgazdaság és az energiatermelés fenntarthatóvá tétele áll, de nem ritkák a lakhatással, egészségüggyel, oktatással kapcsolatos beruházások sem.

Manapság a befektetők saját magukat nevezik ki zöld befektetőknek, ami mögött sokszor marketing szándék nyilvánul meg. A Toniic – amely a magas vagyonnal rendelkező egyéneket összefogó szervezet – összeállított egy adatbázist, amely a tagjainak környezeti-társadalmi befektetéseit rendszerezi eszközosztályokba sorolva. A legtöbb terméket magántőkealapok szolgáltatják (feketével jelölt sáv), a második legtöbb alap kötvény és kölcsön finanszírozás formájában támogatja a fenntartható projekteket, ami a befektetők konzervatívabb hozzáállásáról tesz tanúbizonyságot (narancssárga sáv). Szintén népszerűek az ingatlan befektetéssel foglalkozó fenntartható alapok, amelyek citromsárga színnel kerültek jelölésre az alábbi ábrán. A nyílt, bárki számára elérhető részvénylapok is megjelennek a palettán, melyek elsősorban a klímaváltozás kiküszöbölése és a fenntartható termelés és fogyasztás támogatása mellett törnek lándzsát.

A Bottom up megközelítés helyett inkább a Top down módszer használata

Az alulról építkező (Bottom up) módszer nehézségei láttán érdemes lehet egy felülről lefelé történő becslési módszert (Top down) alkalmazni, így igazából abból a feltételezésből indulunk ki, hogy minden megtakarítóból válhat impact investor, így érdemes kiterjeszteni a vizsgálatot a világon kezelt teljes vagyonra. A Világbank elemzésében két forgatókönyvet vázolt fel:

• versenyképes hozamok biztosítása mellett mekkorára nőhet az iparág
• a piacon fellelhető hozam-kockázat alternatíváknál kedvezőtlenebb projektek esetén mekkora lehet a kereslet a fenntartható befektetések iránt.

Az első esetben 29 százalékra volt becsülhető a társadalmi felelősséget is figyelembe vevő befektetések iránti kereslet 2017-ben a Globális Fenntartható Befektetetések Szövetsége (GSIA) által szolgáltatott adatok alapján. Amennyiben a fenntartható befektetésekkel a piacinál csupán alacsonyabb hozamú lehetőségek lennének elérhetők, a becslés szerint a háztartások még ebben az esetben is ide fektetnék a vagyonuk 19 százalékát.

A piac méretének specifikálásához a világon jegyzett kötvények 49%-át érdemes kihagyni a számításból, ugyanis ezek államkötvények, és csak a vállalati kötvénypiacra célszerű fókuszálni a realitás érdekében. A világon a tőzsdére bevezetett részvényekből pedig csak 9 százalékot vett figyelembe a Világbank elemzése, ugyanis csupán ennyi jelenleg a fenntartható befektetések részaránya világviszonylatban.

Az előbb említett két konzervatív feltételezést alkalmazva és a piacon elérhető normál hozamokat feltételezve a tőzsdén kívüli piacon 5 100 milliárd dollár, a tőzsdén jegyzett piacon pedig több mint négyszer akkora, 21400 milliárd dollár lehet a fenntartható befektetések iránti kereslet.

A piaci hozamoknál alacsonyabb megtérülést kínáló zöld projektek esetén természetesen sokkal alacsonyabb lehet az érdeklődés, a tőzsdei és tőzsdén kívüli területen mindösszesen 4 700 milliárd dollár.

A cikk megjelenését az Alteo Nyrt. támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ