ETF - divathóbort, vagy a jövő befektetése?

Mi a manó az indexkövető alap?

Az indexkövető alap egyszerűen lemásolja az adott tőzsdeindexet, kötvényindexet és követi annak változását évtizedeken keresztül. Sok indexkövető alapot a tőzsdére is bevezetnek, ők az ETF-ek. Ezzel szemben az aktívan kezelt alapok esetében pénzügyi szakemberek, alapkezelők hoznak befektetési döntéseket. Utóbbinak ára van, az MNB által összegzett teljes költségmutatókat az alábbi táblázat mutatja: az átlagos éves költség, ami a kisbefektető hozamát csökkenti 1,5% környékén van.

Az indexkövető alapok esetében az éves költség ennek a töredéke, egy összeurópai STOXX Europe 600 indexkövető ETF (tőzsdére bevezetett befektetési alap) esetében 0,07%-os éves költség is elérhető, de egy egzotikusabb kínai indexet követő ETF is kijön évi 0,4%-ból.

Na jó, de mennyit hoz?

A magasabb költségekkel semmi baj sincs, ha többlethozammal párosulnak, de az esetek túlnyomó részében pont az ellenkezője történik.  Az aktívan kezelt alapok versus indexkövető passzív alapok terén tán a legismertebb drámai összecsapás, Warren Buffett befektetési guru és Ted Sides a Protege Partners nevű tőkebefektető társaság egykori vezetőjének 1 millió dolláros fogadása volt 2007-ben. A fogadás tárgya az volt, hogy a különböző amerikai hedgefundok, aktívan kezelt alapok, alul fogják-e múlni az S&P 500 indexet 10 éves hozam tekintetében. Buffett szerint igen, a Protege Partners szerint nem.

Buffett a Vanguard S&P500 indexkövető alapot választotta, amely átlagosan 7,1%-os hozamot hozott, 2007 és 2017 között, míg a Protege Partners által választott alapok átlaga mindösszesen 2.2% lett. Azt, hogy konkrétan mely alapokat választottak nem hozták nyilvánosságra. Az indexkövető alapok diadalmaskodtak, Buffett pedig az 1 millió dollárt jótékony célra fordította.

Ezek alapján nem tűnik rossz ötletnek, ha a hosszú távú megtakarításban gondolkodók indexkövető alapokba szeretnének fektetni. A múlt tapasztalata alapján az alacsonyabb költségek mellé az azonos területre fektető aktívan kezelt alapokéhoz képest magasabb hozam párosul, legalábbis az esetek túlnyomó részében.  Azonban a választás az indexkövető alapok közül nem könnyű, csak a német tőzsdén vagy 1700 ETF forog. Ezen ETF-ek minősítése megtalálható a Portfolio Terminál szolgáltatásában.

Az is kihívást okoz, hogy egy ETF ára akár 300 euró is lehet, amire még a tőzsdei vételi jutalék is rájön, ami sok esetben túl mutat azon a határon, amit egy folyamatos megtakarításban gondolkodó ember megengedhet magának.

A Finax által kínált befektetési szolgáltatás robot-tanácsadó segítségével 10 ETF-ből álló portfóliót állít össze. A rendszer tört ETF-eket is tud kezelni, így már akár havi 10 000 Ft-al is elkezdhető a magtakarítás, ami euró alapú.  A Finax az első határon átnyúló szolgáltató, ahol TBSZ számla segítségével az adómentesség is elérhető.

További információk a Finax szolgáltatásról ITT

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ