Európán belül Spanyolországhoz képest csak a jóval fejlettebb életszínvonallal bíró Svájcban magasabb a várható élettartam. A 83 évet meghaladó spanyol mutatóban nemcsak a mediterrán étrend, hanem az ottani városok településszerkezete, sűrűn lakottsága is szerepet játszik, mivel gyalogtávon belül sok minden elintézhető, így a spanyolok gyalogolnak a legtöbbet Európa nyugati felén. Emellett a nemzetközi összehasonlításban is igen élénk spanyol társasági élet (barátokkal, családdal való szoros kapcsolat) a hosszú várható élettartam megfelelő pszichés hátterét is biztosítja.
A Prémium Egészségpénztár idén is megkérdezte tagjait arról, hogy a mögöttük levő egy év gazdasági változásai hogyan befolyásolták, illetve mennyiben változtatták meg egészségügyi költéseiket. Szembetűnő a felmérés azon eredménye, miszerint sokan már nem tudják elkerülni a magánorvosi kiadásokat, nem férnek ugyanis hozzá az állami egészségügyhöz.
Rishi Sunak miniszterelnöknek kemény politikai csatára kell készülnie a nyári választásokon, mivel a brit munkaerőpiac négy éve stagnál. A legfrissebb foglalkoztatási és béradatok így komor képet festenek a Konzervatív Párt számára a július 4-i parlamenti választások előtt – írja a Bloomberg.
Görögország, Spanyolország és Portugália, amelyek egykor gazdasági válsággócoknak számítottak, mostanra felülmúlják európai társaik teljesítményét, és az euróövezet átlagának kétszeresével növekednek.
Szokták mondani, hogy a pénz nem boldogít. Mindez igaznak is tűnt Bhután esetében, amely a „bruttó nemzeti boldogság” (GNH) filozófiájával eddig úgy tűnt, sikeresen tudott egyensúlyt teremteni az állampolgárok jóléte és a gazdasági növekedés között. Csakhogy az ország új miniszterelnöke szerint sürgős változásra van szükség, az ország gazdasága ugyanis az összeomlás szélén tántorog.
A bolti kiskereskedelem a 2023. évben az egyik legnehezebb évét tudja maga mögött, hiszen a rekordmagas infláció mellett a napicikk kereskedelem meghatározó szereplőinek lehetőségeit rendkívüli mértékben korlátozták az olyan intézkedések, mint az extraprofit adó vagy a beszerzési áron és a beszerzési ár alatti értékesítés kötelezettsége - állapítja meg az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely csütörtökön tartotta meg közgyűlését.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen mutatók alapján érdemes egy ország fejlettségét és az abban élők életszínvonalát meghatározni. Ennek az ad aktualitást, hogy az Eurostat szerint Magyarországon a második legalacsonyabb a háztartások fogyasztása, csak Bulgária áll mögöttünk és a román bérek is megelőzték a magyart váráslóerő-paritáson. Vendégünk volt Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy miért stagnálnak - illetve bizonyos esetekben miért növekednek -a lakáshitelkamatok. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
A Z generáció tagjai aktív pénzkeresők, adót fizetnek, lakbért, rezsit és tandíjat, mindeközben próbálnak megtakarítani, mégis úgy érzik, hogy nem eléggé tájékozottak a pénzügyi kérdésekben. Ez nem meglepő, mert a gazdasághoz kötődő egyetemi szakokon kívül sehol nem tanítják a pénzügyi ismereteket, a család idősebb tagjai pedig nem tudják érthetően átadni ezt a tudást, vagy akár ők maguk sincsenek tisztában alapvető gazdasági és pénzügyi fogalmakkal. A GEN Z Fest-en, május 9-én szakértők segítenek tisztázni a pénzügyi kérdéseket, legyen szó lakhatásról, vállalkozásról vagy befektetésről.
A magyar háztartások fogyasztása tavaly az EU-átlag 68%-án volt, kissé alacsonyabban, mint egy évvel korábban (68,3%) - derül ki a hétfőn éjjel megjelent Eurostat adatokból. Mivel eközben Bulgária mutatója jelentősen növekedett (67,9%), ezért egyetlen tized százalékponton múlt, hogy Magyarország nem süllyedt az EU utolsó helyére.
A németeknek többet kell dolgozniuk a gazdasági növekedés fellendítése érdekében – ezt hangoztatja a német munkaadók szövetségének (BDA) elnöke, valamint a Deutsche Bank vezérigazgatója. Az igaz, hogy Németországhoz képest az EU-n belül csak Hollandiában alacsonyabb az átlagos heti munkaidő, ugyanakkor felmérések szerint a munkaidő növelése jellemzően a termelékenység csökkenését okozza.
A legtöbb észak-koszovói szerb bojkottálta vasárnap azt a népszavazást, amelyen a tavaly megválasztott polgármesterek menesztéséről döntöttek - közölte a koszovói választási bizottság.
Átalakul a fogyasztási szerkezet Magyarországon, amely tendencia mögött nagyrészt a jövedelmi egyenlőtlenségek állnak - mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) frissen kinevezett főtitkára a Pénzcentrum által szervezett RETAIL DAY 2024 konferencián.
„Oly hosszú volt a harminchárom év, S oly messze van az én hazám” – szóltak a legendás Omega együttes sorai, mely sorok a véletlen játékának köszönhetően – a balladáétól teljesen eltérő kontextusban – váteszinek bizonyultak. Nagyon hosszú volt az első szabad választás óta eltelt harminchárom (lassan harmincnégy) év, és még mindig nagyon messze van hazánk európai életszínvonal elérésétől. Ráadásul – konvergencia ide vagy oda – folyamatosan csúszunk vissza a mezőnyben. „Omega” így bizonyosan nem, ám ómega annál inkább lehet még a magyar lakosságból. Szükségszerűen adódik tehát a kérdés: e régóta tartó lejtmenetet tapasztalva nem kellett volna már valami nagyon mást megpróbálni?
A fenti, idézőjelben lévő cím talán túlzónak és hatásvadásznak tűnik, ugyanakkor meglehetősen hűen adja vissza valóságot. (Írásunk címét többek között a következő hír inspirálta.) Már amennyiben „valóság” alatt a hazai média, illetve a politikai közbeszéd egy része által az elmúlt években Svédországról kialakított képet értjük. Kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a narratíva mennyiben tartható, amennyiben tudományos szempontok szerint összegyűjtött adatok és percepciók segítségével tárjuk fel azt, hogy valójában mit is tudunk a svéd társadalom állapotáról, és mit látunk, ha mindezt Magyarországgal hasonlítjuk össze. Jelen írás egy most kezdődő kutatás első eredményeit foglalja össze.
A 90-es években főként a budapestiek költöztek az agglomerációba, míg ma már vidékről is sok az odaköltöző, aminek fő oka Budapest nehéz megfizethetősége. Nagyon sok olyan ösztönző van jelenleg, ami a fővárosból való kitelepülést jutalmazza. Hogy miért probléma ez, és mi lenne a jó fejlesztési prioritás, arról a Smart Budapest Forum konferencián Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és társalapítója, Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke és Vitézy Dávid, Közlekedési és város-mobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár beszéltek.
Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.
Megszólalt a NATO főtitkára.
Intenzívek a harcok Szudzsánál.
Már több európai országban használják.
Itt az újabb bejelentés.
Erről Soproni Tamás, a kerület polgármestere beszélt a Checklistben.
Mi most a legjobb befektetés?
Mi lesz a forinttal?
