MNB

Állami cégek a tőzsdén? Jól is elsülhet

A tőzsde a modern piacgazdaság nélkülözhetetlen intézménye, a gazdasági élet szereplői közti hatékony tőkeelosztás egyik legfontosabb szereplője. Legtöbbünkben a tőzsde elsősorban a magáncégek tőkéhez jutását segítő piacként él, és ezáltal a tőzsde és az állami vállalatok közti kapcsolatot csak a magánosítás, a privatizáció jelenti. Holott a tőzsdei jelenlét és az állami tulajdon korántsem egymást kizáró fogalmak, hanem éppen ellenkezőleg. Az alábbiakban ismertétesre kerülő példák mutatják, hogy a tőzsdei megjelenés kiváló eszköz lehet az állami tulajdonban lévő vállalatok számára és általa nemhogy csorbulnak a vállalati profitmaximalizáláson sokszor túlmutató nemzetgazdasági célok, de éppen, hogy elősegíti azok elérését.

Lecsapott az MNB a kétes működésű cégre

Az MNB egy-egy Seychelle-szigeteken, illetve Belize-ben bejegyzett, egyaránt 5Gulden Corporation Ltd. nevű társaságnak azonnali hatállyal megtiltotta, hogy engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB mindkét társaságnál piacfelügyeleti eljárást folytat - írja a jegybank legfrissebb közleményében.

Olcsó devizahitelt adhat az MNB

Átalakított formában, de jövőre is folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja (nhp), várhatóan kétszer 300 milliárd forintos keretösszeggel - értesült a Magyar Idők.

Bedurrantak a lakáshitelek - Érkezik Matolcsyék bejelentése

Növekedés Támogató Program (NTP) néven új hitelprogrammal áll elő ma délután a Magyar Nemzeti Bank. Szükség is van rá, hogy ne hirtelen hagyja magára a jegybank a gyenge lábakon álló vállalati hitelpiacot a Növekedési Hitelprogram (NHP) év végi kivezetésével, a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis továbbra is zsugorodik a vállalati hitelezés Magyarországon. A lakáshitelezés ezzel szemben dinamikusan nő, ráadásul ez elsősorban nem a volt devizahitelesek hitelkiváltásainak köszönhető. A kihelyezett jelzáloghitelek ötöde volt hitelkiváltási célú az eddigi legerősebb hónapban, így szeptember végéig a forintosított devizahitelek mindössze 0,9%-át váltották ki az ügyfelek.

Tartósan beköszönthet a negatív reálkamatok kora

A kamatok tekintetében a gazdasági szereplők döntéseit leginkább a reálkamat mértéke határozza meg, így ennek alakulása kiemelt jelentőségű a monetáris politika vitele szempontjából. A globális reálkamatok az elmúlt évtizedekben strukturális okokból számottevően csökkentek, amely tendenciát a 2008-ban kezdődő globális válság még inkább felerősítette. Ezzel összhangban az alacsony inflációs környezetre és a válság következményeire reagáló jegybanki politikákban a minél alacsonyabb reálkamat elérése nem csak lehetségessé, hanem szükségessé is vált. Az MNB az elmúlt időszakban számos lépést tett a hazai reálkamat-szint csökkentésének irányába, amely egyre szélesebb piaci szegmens esetében akár negatív reálkamatok kialakulásához is vezetett. A Monetáris Tanács aktuális előretekintő üzenetével és a piaci várakozásokkal összhangban a hazai reálkamatok szintje a következő években akár még tovább süllyedhet, támogatva az inflációs cél fenntartható elérését.

A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemző munkatársat keres

Az MNB befektetési adminisztrációs referens munkatársat keres

A Magyar Nemzeti Bank jogász munkatársat keres

A Magyar Nemzeti Bank jogász munkatársat keres

A Magyar Nemzeti Bank szabályozási szakértő munkatársat keres

Egy ábra arról, mit nem törlesztenek a magyarok

Az MNB-nek alkalmazkodnia kell az EKB és a Fed politikájához

Sok más esemény mellett a tőzsdék a vezető államok változó monetáris politikájának árnyékában mozogtak. Érdemes néhány lépést hátralépve kicsit távolabbi perspektívából is megvizsgálni, az aktuális gazdasági mutatók mellett mi mozgatta a döntéshozókat 2015-ben, és mindez hogyan határozza meg a tőzsdei mozgásokat 2016-ban.

Ötletel az MNB a bedőlt lakossági hitelek megoldásán

A jegybank dolgozik azon, hogy milyen ajánlásokat, javaslatokat intézkedéseket lehet tenni a nem teljesítő jelzáloghitel-adósok problémájának megoldására - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója pénteken az M1 aktuális csatornán.

Zsugorodik a magyar rejtett gazdaság

A rejtett gazdaság visszaszorítása az elmúlt időszakban kiemelt gazdaságpolitikai céllá vált a legtöbb fejlett országban. Tekintve, hogy egyes elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete 2003 és 2015 között a GDP 22-25 százaléka (6000-7000 milliárd forint) körül alakulhatott Magyarországon, a gazdaság fehéredéséből származó potenciális gazdasági hasznok hazánkban is jelentősek lehetnek. Jelen cikkben a magyarországi rejtett gazdaság méretével kapcsolatos irodalom összefoglalása után azokat a csatornákat mutatjuk be, amelyeken keresztül a rejtett gazdaság hatást gyakorolhat a gazdaságra, és amelyeken keresztül a fehéredésből származó potenciális gazdasági hasznok is megvalósulhatnak, illetve azokat a fontosabb intézkedéseket, amelyek 2010 óta az adóelkerülés visszaszorítását, a gazdaság fehéredését célozták. Az intézkedések eredményességét mutatja, hogy egyes nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete a GDP több mint 1,5 százalékával csökkenhetett 2010 és 2015 között Magyarországon. Az intézkedések közül kiemelendő az online pénztárgépek bevezetése, amely elsősorban a vállalati bevételek eltitkolásának megakadályozását segíti elő, de hozzájárulhat a szürke- és a feketefoglalkoztatás visszaszorulásához is.

Bedőlt lakossági hitelek: soha nem látott számok érkeztek

Közel 144 ezer jelzáloghitel nem teljesítő Magyarországon, ezek kétharmada tartós késedelemben van - derítette ki az MNB csütörtökön közzétett tanulmánya. A túladósodottság a legfőbb probléma: a hátralékokkal együtt az adósok fele többel tartozik, mint lakása jelenlegi értéke. Mivel a bedőlt hitelek nagy részét kis értékű lakásra vették fel, alig jelent megoldást a kisebb lakásba költözés. Az MNB szerint 70-80 ezer jelzáloghitel "gyógyítható" lenne, így borítékolhatónak tűnik, hogy hamarosan ezzel kapcsolatos ötleteivel is előáll a jegybank. Arra következtetünk tehát, hogy új adósmentés jöhet tehát a sikeresen működő Nemzeti Eszközkezelő és a gyér érdeklődést felmutató magáncsőd mellé.

Luxusingatlanból sosem elég - Ismét bevásároltak Matolcsyék

Több mint 7 milliárd forintért vásároltak újabb ingatlanokat a jegybanki alapítványok - értesült az RTL Klub Házon kívül című műsora. A főleg az unortodox közgazdasági tanok népszerűsítésére létrehozott Pallas Athéné Alapítványok két budapesti ingatlant vettek meg, valamint egy kecskeméti hotelt, ahol a diákok rekreációjáról is gondoskodni akarnak.

Megszólalt az MNB a Templeton-eladás hátteréről

"Az MNB az ügyletek megkötésének időpontjában nem tudja, hogy melyik végbefektetőtől kerülnek hozzá a papírok, erről a közvetítők nem szolgálnak információkkal" - többek között így reagált a Magyar Nemzeti Bank azon ma feltett kérdésünkre, hogy összefügg-e a Franklin Templeton intenzív harmadik negyedévi devizakötvény-eladása és a jegybank csaknem teljesen azonos méretű devizakötvény-vásárlása. Az MNB a válaszában azonban egyúttal már azt írja, hogy az Önfinanszírozási programjával összhangban devizakötvény-vásárlási programja is van, ami új információnak számít, mert eddig ezt nem kommunikálta hangsúlyosan.

Az MNB segítette a Templeton kivonulását?

A hét eleji elemzésünk már rámutatott arra, hogy a Franklin Templeton jelentős forintalapú állampapír kitettség-csökkentése az MNB aktív segítsége (Önfinanszírozási program) miatt nem okozott zavart a piacon, ma pedig arra hívja fel a figyelmet Szűcs Zoltán, az Aegon Alapkezelő szakértője, hogy az állami devizakötvény piacon ugyanez történhetett - méghozzá jóval direktebb formában. A Templeton magyar kitettségének csökkentéséről a friss adatok alapján hétfőn írt cikkünk:

Önfinanszírozás: Nagy Márton válaszol Surányi Györgynek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly áprilisban hirdette meg önfinanszírozási programját, amely idén nyáron kiterjesztésre került. A program sikeresen hozzájárult a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérsékléséhez és az adósságszerkezet egészségesebbé válásához. Ezt a kedvező változást mára már számos nemzetközi intézmény, befektetési bank és hazai banki szereplő is elismeri. Ugyanakkor egyes - mára szerencsére már kisebbségben lévő - hazai szakértők vitatják a program eredményeit, elsősorban a jegybank által vállalt kockázatok és költségek felnagyításával és az előnyök kicsinyítésével. Ez a kiegyensúlyozatlan megközelítés tükröződik Surányi György közelmúltban kifejtett gondolataiban is.

Jövőre ismét vághat az MNB, 1% alatti alapkamat is jöhet

Az MNB 2016 első negyedévében valószínűleg újra belekezd a kamatvágásokba - írják a JPMorgan londoni elemzői. Az elemzőház további 35 bázispontos vágást vetít előre, de úgy vélik, akár 1 százalék alá is vághatják a most már három hónapos irányadó jegybanki eszköz kamatát.