MNB

Itt az ideje elgondolkodni egy forint shorton?

A keddi jegybanki bejelentéssel és számos egyéb, régebb óta látható hazai, illetve nemzetközi témával együtt úgy tűnik, hogy érdemes lehet elgondolkodni a forint gyengülésére játszó pozíción. Megítélésem szerint ugyanis a kilátások inkább a forint gyengülése, mint folytatódó erősödése irányába mutatnak. Természetesen vannak kockázatok is ezen meglátás kapcsán, és természetesen sok múlik egy ilyen piaci tranzakció időzítésén is. De lássuk előbb, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre az első mondatban utalok!

Készül az újabb devizahiteles csomag - Megint a bankok szívnak?

Mai szemmel nézve érthetetlen, miért hagyták ki a forintosításból eddig a mintegy 162 ezer autóhitelest. Annál is inkább, mert "csak" 1 milliárd euróra lett volna szükség ehhez az MNB devizatartalékából, szemben a jelzáloghitelek forintosításához felhasznált 8 milliárd euróval. A svájci frank elszállása miatt nagyot fizetnek az autóhitelesek ezért a hibáért, amelyért egyébként egymásra mutogatnak most a háttérben kormányzati és jegybanki forrásaink. Könnyen meglehet azonban, hogy az árfolyamveszteség miatti végső számlát a bankok fizetik meg, ha ősszel tényleg bekövetkezik a forintosítás. Az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatot azonban formálisan nem feltétlenül szegné meg ezzel a kormány.

Az MNB junior elemző, elemző munkatársat keres

Ettől most lehidalnak a bankbetétesek

Matolcsy világrekordot állított a vágásokkal!

Március óta ötször vágott kamatot a Magyar Nemzeti Bank, amivel a világ legtöbbször lazító jegybankjának számít idén. A három évig tartó, két részes kamatvágási ciklussal 7-ről egészen 1,35 százalékos történelmi mélységig jutott a magyar alapkamat. Mi az alábbiakban a jegybanki kamatpolitika idei teljesítményét értékeltük a cikluszárás apropóján, pont ahogy tettük ezt tavaly is. Érdemi kifogásunk most sem az időzítéssel, sem a kockázatokhoz való viszonyulással nem volt, ellenben a jegybank vezetése felől érkező kommunikáción bőven lenne még mit javítani. Ráadásul a jegybankelnökünk beszédeiben még mindig nagyon sok a baki.

Így reagáltak az elemzők az MNB mai meglepő döntésére

A piacot és az elemzők többségét is meglepte a magyar jegybank Monetáris Tanácsának mai döntése, amikor is a várt 10 bázispont helyett 15 bázispontos vágással folytatta, és egyben zárta le a kamatcsökkentési ciklust 1,35 százalékon. Összeszedtük, hogyan reagáltak az elemzők a lépésre.

Csipegették a magyar blue chipeket

A befektetők egyre inkább a gyorsjelentésekre koncentrálnak, így a görög sztori kezd háttérbe szorulni. Amerikában pedig több cég is csalódást okozott a befektetőinek, ezért nem csoda, hogy az irányadó nyugati részvényindexek kivétel nélkül esnek kedden. A magyar tőzsde viszont függetlenítette magát a nemzetközi mozgásoktól és pluszban zárta a napot a MOL, a Telekom és a Richter erősödésének köszönhetően.

Matolcsy: Vége a kamatvágásoknak!

Véget ért a jegybank második kamatcsökkentési ciklusa is - jelentette be Matolcsy György jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Ezzel tehát a korábbi 24 után további 5 vágással, 1,35 százalékra került a magyar alapkamat. A kamatdöntési közlemény szerint ez azért következett be, mert az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Matolcsy és a közlemény is hangsúlyozta, hogy hosszú ideig az 1,35%-os szinten szeretné hagyni az alapkamatot az MNB. Ma kiderült, hogy Orbán Viktor kormányfő Nagy Mártont jelöli az MNB alelnöki posztjára, amelyről tegnap mondott le Balog Ádám, hogy az idén már várhatóan nulla közeli eredményt produkáló MKB elnök-vezérigazgatói posztját töltse be. Az MNB ma újra jelezte, hogy az autóhitelesekkel is kezdeni kell valamit, a forintosítás levezényléséhez szükséges eurómennyiség pedig már rendelkezésre áll.

Így indokolja az utolsó vágást az MNB

Egy hónappal azután, hogy friss inflációs előrejelzést tett közzé a jegybank, ma a Monetáris Tanács még egy utolsót vágott az alapkamaton, majd azt jelezte, hogy az irányadó ráta elért "arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését biztosítja." Éppen emiatt Matolcsy György jegybankelnök ma bejelentette a sajtótájékoztatón, hogy véget ért a 3 évig tartó, egy szakaszt leszámítva folyamatos kamatcsökkentési sorozat. A Monetáris Tanács kamatdöntési közleményének utolsó, általában az iránymutatást tartalmazó mondata szerint "A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az inflációs kilátások és a reálgazdaság ciklikus pozíciója tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.", azaz Matolcsy szavaival összhangban hosszabb ideig a most kialakított 1,35%-os szinten tervezi tartani az alapkamatot az MNB. Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a mai kamatdöntési közleményt (kiemelések tőlünk).

Itt az MNB döntése

A Portfolio konszenzusában jelzett 10 helyett 15 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját a Magyar Nemzeti Bank. Holnaptól így már 1,35 százalékon áll az alapkamat, ami természetesen új történelmi rekordot jelent. A piacot leginkább a jegybank új iránymutatása érdekli, amit Matolcsy György fél hármas sajtótájékoztatójából, illetve a háromkor publikálandó jegybanki közleményből ismerhetünk majd meg.

Ma bejelentést tesz Matolcsy György!

Iránymutatás az MNB kamatdöntéseihez címmel tart ma délután sajtótájékoztatót Matolcsy György jegybankelnök. Ilyesmire eddig csak akkor került sor, amikor a jegybank valamilyen fontos irányváltást jelentett be, így akár ma is nagy horderejű bejelentéssel szembesülhetünk. A forint hirtelen erősödéssel reagált a hírre.

Matolcsy György délutáni bejelentéséről ebben a cikkünkben írtunk:

2015.07.21 15:18 Matolcsy: Vége a kamatvágásoknak!

Megvan, mivel kezelik az MNB rossz bankjának 300 milliárdját

Egységes, integrált informatikai üzleti rendszert vezet be a MARK (Magyar Reorganizációs és Eszközkezelő Zrt.), ebben az SAP Hungary megoldásszállítóként és tanácsadó partnerként segíti a társaságot - derül ki a MARK és az SAP közös közleményéből.

Mekkora devizatartalék elég?

A gazdasági válság rámutatott a külső sérülékenység veszélyeire és ebből adódóan a nemzetközi devizatartalékok jelentőségére. A devizatartalék-megfelelés értékelésének nincs standard, mindenki által elfogadott módszertana, de a nemzetközi gyakorlat abban szinte egységes, hogy a befektetők a legtöbb feltörekvő ország tekintetében kiemelt figyelemmel kísérik a Guidotti-szabály teljesülését, ami szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. A Guidotti-mutató népszerűségéhez hozzájárulhatott, hogy a tartalékok rövid külső adóssághoz viszonyított aránya korábbi vizsgálatok alapján jó válságelőrejelző mutatónak bizonyult. A nemzetközi gyakorlat sok esetben a Guidotti-szabályon felül egyéb mutatókkal kiegészítve értékeli a tartalék-megfelelést. Ezzel összhangban az MNB is a Guidotti-mutatót tekinti a legfontosabb indikátornak, emellett szükség esetén egyéb, a befektetők által gyakran használt mutatókat is figyelembe vesz a tartalék-megfelelés értékelése és az azt övező kockázatok beazonosítása során.

Újabb mélységbe vághatja az alapkamatot az MNB

A Portfolio által megkérdezett elemzők egységesen arra számítanak, hogy a magyar jegybank Monetáris Tanácsa holnap további 10 bázisponttal csökkenti az irányadó ráta szintjét, ami így az 1,4 százalékos rekord alacsony szintre csökkenhet. A korábbi várakozásokkal ellentétben június helyett már augusztus-szeptemberre becsülik a kamatcsökkentési ciklus alját az elemzők, amivel párhuzamosan az év végi kamatvárakozások is tovább mérséklődtek.

Távozik az MNB alelnöke

Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős alelnöke a továbbiakban a megújuló MKB Bank elnök-vezérigazgatójaként dolgozik, ezért július 22-i hatállyal lemondott minden jegybankban betöltött tisztségéről - tette közzé az MNB.

Indulhat a forinthiteles elszámolás

Augusztus 1-jétől megkezdik a forinthiteleseknek és a kölcsönüket ténylegesen devizában törlesztőknek az elszámolások kiküldését a bankok. Az elszámolás eredményeként jóváírandó, visszafizetendő összeg az MNB várakozásai szerint kisebb lesz, mint a devizahiteleseknél, többek között azért, mert itt nincs árfolyamrés-elszámolás - mondta Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője az MTI-nek.

Ilyen is van: alulmaradt az MNB egy forinthiteles perben

Részben megváltoztatta az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kontra UCB Ingatlanhitel Zrt. közérdekű perben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a hétfőn kihirdetett másodfokú ítéletben.

Végre valami, amiben Magyarország uralja egész Európát

Magyarország bőven kenterbe veri egész Európát a bankkártyás csalásokat tekintve, értékarányosan nálunk a legkevesebb a kártyás csalás. Ha ez nem lenne elég, akkor jó ha tudjuk: még trendeket tekintve is a legjobbak között vagyunk, hiszen 5 év alatt az amúgy is kevés csalásból még kevesebb lett - derül ki az EKB friss tanulmányából. A kedvező helyzetünket egyrészt a biztonságos, chipesített kártyás infrastruktúránknak, másrészt annak köszönhetjük, hogy kevesebbet használjuk a kártyánkat, és ezért a csalóknak sem éri meg Magyarországon próbálkozniuk.

Egy csőd, ami stabilabbá teszi a pénzügyi rendszert

A devizahiteles elszámolás és forintosítás sok súlyosan eladósodott háztartás problémáján segített. Számos adós esetében azonban várhatóan mindez nem lesz elegendő a fizetőképesség tartós helyreállításához, a jelentős késedelemben lévők közül sokaknak az új törlesztőrészlet a jövőben is kezelhetetlen terhet fog jelenteni. Nagyszámú lakáshitelét törleszteni nem képes család helyzetét tovább nehezíti, hogy tartozásokat halmozott fel a közműszolgáltatók felé is: nyilvános statisztikák azt mutatják, hogy a hitelintézetek felé fennálló tartozásokon túl több mint 100 milliárd forinttal tartoznak az ügyfelek nekik is. Ezen tartozásoknak a közműszolgáltatások kikapcsolásán túlmenően ugyanazok a szankciók lehetnek a következményei, mint a lakáshitel-törlesztés elmulasztásának: árverezések, amelyek után bekövetkezik a vagyonvesztés. A még mindig nehézségekkel küszködő adósok helyzetén kíván segíteni a kormányzat által kidolgozott új eljárás, a magáncsőd intézménye.

Az MNB engedélyezte az MFB-s összeolvadást

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) engedélyezte, hogy az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. a március 31-én kelt egyesülési szerződésben foglaltak szerint június 30-val beolvadjon az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-be - derül ki az MNB május 26-ra datált, szerdán publikált határozatából.