Az amerikai legfelsőbb bíróság - amely egyúttal az Egyesült Államok alkotmánybírósága is - pénteken érvénytelenítette a Roe kontra Wade döntést, ezzel lehetővé tette a tagállamok számára, hogy maguk döntsenek arról, betiltják-e az abortuszt - jelentette több amerikai médium pénteken.
Viharként söpört végig a napokban Amerikában a hír, hogy egy kiszivárgott dokumentum szerint az alkotmánybíróság szerepét is betöltő Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálhatja azon közel ötven éves döntését, amely szövetségi szinten garantálta a nőknek az abortuszhoz való jogot. Az államok egy jelentős része azonban már évek óta követelte a szabályrendszer szigorítását. Most a konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság járulhat ehhez hozzá, amennyiben valóban ez tekinthető a testület végleges döntésének, amelyet egyébként a nyár folyamán hoznak nyilvánosságra. A döntés mindenesetre nők millióit érintené, akiknek sokkal nehezebbé válhat a terhességmegszakítás, de jelentős hatást gyakorolhat az idén esedékes kongresszusi időközi választás eredményére is, amely az amerikai politikai élet irányát határozhatja meg az elkövetkező évekre.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének szerdai adása. Mai műsorunkban az amerikai legfelsőbb bíróság előzetesen kiszivárgott többségi véleményéről beszéltünk, amely hatályon kívül helyezheti ugyanezen intézmény azon 1973-as döntését, mely jelenleg széleskörben biztosítja az amerikai nők számára az abortuszhoz való hozzáférés jogát. A témával kapcsolatban vendégünk volt Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának docense, az egyetem Angol-amerikai Intézetének vezetője, akivel az esetleges döntés társadalmi, politikai implikációiról beszéltünk. A podcast második részében Les Krisztinát, a Patent Egyesület munkatársát kérdeztük arról, hogy milyen hatást gyakorolhat a nők egészségügyi helyzetére és gazdasági pozícióira az abortuszhoz való jog korlátozása.
Hamarosan jön a Checklist, a Portfolio munkanapokon jelentkező podcastjének szerdai adása. Mai műsorunkban az amerikai legfelsőbb bíróság előzetesen kiszivárgott többségi véleményével foglalkozunk, mely hatályon helyezheti ugyanezen intézmény azon 1973-as döntését, mely jelenleg széleskörben garantálja az amerikai nők számára az abortuszhoz való hozzáférés jogát.
Az Egyesült Államok második katolikus elnöke, Joe Biden pénteken először találkozik Ferenc pápával. A találkozót beárnyékolja, hogy egyes amerikai püspökök eltiltanák a szentáldozástól Bident, mivel bár személyesen ellenzi az abortuszt, elnökként nem akarja eltörölni azt.
Csökkentenék az orvosilag nem indokolt terhességmegszakítások számát Kínában, nagyobb hangsúlyt fektetve a védekezés és a férfiak ezen a téren tanúsított nagyobb felelősségvállalásának előmozdítására - derült ki a kínai Államtanács hétfőn kiadott új irányelveiből.
Érvényben hagyta az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság azt a törvényt, amely Texas államban megtiltja az abortuszt a terhesség hatodik hetétől, amikortól már észlelhető a magzati szívverés - számolt be csütörtökön az amerikai sajtó.
A Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcináját Franciaországban ugyanolyan feltételek mellett fogják forgalmazni és alkalmazni, mint jelenleg az AstraZeneca oltóanyagát, azaz csak a legalább 55 évesek kaphatják - jelentette be szerdán a kormányszóvivő. Közben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azt közölte, hogy folytatja a J & J koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek közötti esetleges összefüggés pénteken megkezdett vizsgálatát, és jövő héten fog „ítéletet mondani”, de azt már most hangsúlyozta, hogy az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy az oltóanyag előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Szerdán a lengyel püspöki kar kötelékében működő bioetikai szakértői csoport azt az álláspontját ismertette, hogy erkölcsileg kifogásolhatók az AstraZeneca és a Johnson&Johnson cégek koronavírus elleni vakcinái, mert gyártásuk során az abortált magzatok sejtvonalait használták fel.
November 3-át nemcsak azért hívják választásnapnak, mert az amerikai elnököt választja meg az ország lakossága, hanem azért is, mert ilyenkor sok más, fontos kérdésről szavazást írnak ki. Az amerikaiak tegnap 35 szenátusi képviselő személyét is eldöntötték, emellett több állam kormányzóját és több város polgármesterét is megválasztották. Voltak államok, ahol a marihuánát legalizálták, volt, ahol az abortusz szigorításáról szavaztak, illetve Floridában a minimálbérről, Mississippiben pedig a zászlajuk cseréjéről is döntöttek.
A New York Times-ban augusztus elején megjelent, a mesterséges méhről szóló vélemény szerzője azt állítja, hogy évente csak az USA-ban 600 ezer terhességet lehetne átalakítani "transzferré" az adoptálás érdekében és egyúttal a női test teljesen "felszabadításra" kerülhetne a biobag-ek, azaz a báránymagzatok esetében már bevált biozsákok révén.
A nem kívánt terhességből származó gyermekek jóval nagyobb eséllyel válnak bűnözővé és gyilkossá, mint mások. Ebből kiindulva pedig az abortusz legalizálása jelentősen hozzájárulhatott a bűncselekmények visszaszorulásához - állítják neves amerikai közgazdászok, akik mindezt empirikusan vizsgálták több évtizednyi amerikai adaton. Az abortuszt az egyes államok különböző időpontokban engedélyezték, aminek a késleltetett hatása pontosan úgy jelent meg a bűnözési statisztikákban, ahogy azt megjósolták. Ez a kutatók szerint nem lehet véletlen egybeesés, hanem okozati összefüggésről van szó. Friss tanulmányuk a korábbi, hatalmas port kavart és erősen támadott kutatásukat erősíti meg, amely ugyanezt állította. Most ráadásul még a korábbinál is nagyobb hatás jött ki: 1997 és 2014 között durván 20 százalékkal esett vissza a bűnözés csak az abortuszok következtében.
Donald Trump amerikai elnök megtörte a hallgatást az abortusztörvények megszigorításának ügyében: több Twitter-bejegyzésben az élet védelme mellett állt ki, de jelezte, hogy nem ért egyet minden részlettel.