Van még tér az aranyár emelkedésére, a bankszektor problémái és a Fed kamatdöntése árnyékában új történelmi csúcsra mehet a nemesfém árfolyama és ott is maradhat – írja a CNBC elemzői vélemények alapján.
29,5%-ot emelkedett kedden az amerikai bankrendszer mostani leggyengébb láncszemének, a First Republic Banknek az árfolyama, miután Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter jelezte: minden esetlegesen szükségessé váló intézkedést megtesznek a betétesek védelmére és a bankrendszer stabilitásának a megőrzésére.
Fordított bibliai sémát követett a magyar bankrendszer a pénzügyi válság 2008-as kirobbanása után: 2015-ig hét szűk esztendő, majd 2022-ig hét bő esztendő követte egymást. Van-e realitása, hogy most ismét újabb hét szűk esztendő következik, amit egy terebélyes bankválság hoz el nekünk? Az amerikai bankcsődök és a Credit Suisse esete ellenére nem életszerű ez: a magyar bankszektor mostani erős stabilitása köszönőviszonyban sincs 2008-as sérülékenységével. Minden remény megvan arra, hogy egy átmeneti hitelpiaci lassulással és egy mérsékelt hitelportfólió-romlással ússza meg a magyar bankszektor a következő negyedéveket.
Veszélybe került Svájc pénzügyi reputációja azután, hogy a 167 éves Credit Suisse-t az egyik legnagyobb riválisának, a UBS-nek kellett megmentenie a csődtől egy svájci hatóságok által összeállított csomag részeként. A Bank of America felmérése szerint a globális befektetői bizalom 20 éves mélypontra zuhant, Ázsiában pedig lakossági befektetők buktak hatalmas összegeket a Credit Suisse AT1 típusú kötvényein. A bankválsággal kapcsolatos keddi híreink egy helyen!
A bankválsággal kapcsolatos aggodalmak szokatlan folyamatokat indítottak el a piacokon, olyan időszakot hoztak, amikor nem csak a hagyományos menedékek, mint az arany, vagy az államkötvények szárnyalnak, de az olyan spekulatívabb eszközök, mint a technológiai részvények, vagy a bitcoin is felülteljesítenek. Pedig jellemzően ezen eszközök nem mozognak együtt - írja a Reuters.
Óriási veszteséget szenvedett el a Credit Suisse-részvényein a svájci bank legnagyobb részvényese, a szaúdi nemzeti bank, amely befeketésének 80 százalékát elbukta, több mint 1 milliárd dollárt veszített ezen az ügyleten - írja a CNBC.
A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-es európai adósságválság óta nem élt át olyan kritikus napokat Európa bankrendszere, mint most. A Credit Suisse likviditási és tőkemutatói alig voltak rosszabbak, mint az eurózóna bankrendszerének átlaga, az ennek dacára bekövetkezett hétvégi bankmentés így azt üzeni: a piaci bizalmat semmilyen fejlett bankszabályozás nem helyettesítheti. Ez a bizalom ingott meg súlyosan az Amerikából elindult válsághullámmal, a pénzügyi válság réme pedig egészen a bizalmi válság elmúlásáig velünk maradhat a globális bankrendszerben. Pozitív és negatív üzenetei egyaránt vannak a svájci történéseknek - cikkünkben az előbbiekkel kezdünk, de súlyukat tekintve sajnos az utóbbiaknak van most igazi jelentőségük.
Brutális hatósági beavatkozás, és megingott Svájc, mint pénzügyi központ tekintélye, így mostantól banánköztársaságként fogják kezelni – ilyen és ehhez hasonló markáns szakértői vélemények érkeztek vasárnap este annak láttán, hogy milyen rapid módon és milyen tartalommal menti meg a Credit Suisse (CS) bankházat a rivális UBS a svájci hatóságok döntései mellett. Az ugyanis világos, hogy ez egy kényszerházasság, amely még komoly hullámokat vethet világszerte, hiszen akár 10 ezer Credit Suisse dolgozó is utcára kerülhet, illetve a UBS elnöke vasárnap éjjel maga mondta: nagy kihívás lesz leépíteni a Credit Suisse befektetési banki pozícióit. Ráadásul a CS speciális kötvénytulajdonosai igencsak dühösek, mivel az összesen 16 milliárd franknyi névértékű papírjukat mind elbukták, így ez náluk is kiválthat további pozícióeladásokat a veszteségek fedezése érdekében. Nyilván nem véletlen, hogy amint bejelentették a UBS-CS kényszerházasságot, a világ hat nagy jegybankja egy külön összehangolt lépést is bejelentett a piaci feszültségek csillapítására.
A Kínai Népbank egyik magas rangú tisztviselője szerint a Silicon Valley Bank (SVB) összeomlása megmutatta, hogy a gyors monetáris politikai változásoknak milyen tovagyűrűző hatásai vannak - írja a Reuters.
Újabb több mint 20%-os esésben vannak a New York-i tőzsdén a First Republic Bank részvényei annak ellenére, hogy nagybankok betételhelyezési ígérettel siettek a bank segítségére.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy mégis mi folyik a nemzetközi bankpiacon, néhány héten belül ugyanis öt pénzintézet likviditása rendült meg. Utolsó mozzanatként csütörtökön a 14. legnagyobb amerikai bank, a First Republic kapott mentőőövet, amit ráadásul nem is a kormány vagy a Fed, hanem a versenytársai dobtak neki. A bankpiac turbulens helyzetéről, valamint arról, hogy miben különböznek a jelenlegi és a 2008-as pénzügyi válság körülményei, Nagy Viktort, lapunk vezető részvényelemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalási folyamatról is beszéltünk Szabó Dániellel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjével, mivel két hét múlva egy, a kormány által magának szabott határidő is jön az üggyel kapcsolatban.
A pénzügyi piacok stresszmutatói hétfőn élesen reagáltak arra, hogy öt napon belül három amerikai bank is bedőlt. A befektetők egyre inkább újraárazzák az amerikai kamatkilátásokat, ami 2008 óta a legnagyobb rohamot váltotta ki a kötvénypiacokon.
Az izlandi bankok felszámolása nagy hullámokat vetett a második nyilvánosságban is – a magyar bankkonszolidáció és a 2007-2008-as válság kezelésének kritikusai példaként emlegetik. Míg a három nagy izlandi bank esetében „már” 2015-ben lezárult a csődeljárás, a Landsbanki viszonylag kis luxemburgi leányvállalata még most is felszámolás alatt áll. A francia Legfelsőbb Bíróság (Cour de Cassation) a legfelső fokon is elutasította a bank egyik nagyon speciális hitelkonstrukciójának igénybevevőit azzal az érveléssel, hogy nem tévesztették meg őket, tudták, hogy spekulatív üzletet kötöttek. Az ítélet érinti a luxemburgi pénzügyi piac renoméját is.
A mostani válság nem a bankszektorból vagy a hitelpiacról indult, de most már sokadszorra figyelmeztetnek elemzők, hogy a koronavírus-válság is pénzügyi válságba torkollhat. A kereskedelmi ingatlanok áresése miatt például újabb komoly veszteségek fenyegeti a bankokat.
Hatodik napja zárva tartanak a bankok Libanonban az országon végigsöprő tüntetési hullám miatt, a pénzintézetek vezetői pedig most attól rettegnek, hogy szabályosan megrohanja a lakosság a fiókokat, ha egyszer újra kinyitnak – írja a CNBC.
A görög központi bank egy olyan terven dolgozik, amellyel mintegy felére csökkentenék a bankok rossz hiteleinek állományát - értesült piaci forrásokból a Bloomberg.
Tegnap este Donald Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, majd súlyos szankciókat ígért a perzsa országgal szemben. A lépés komoly válságba sodorhatja az országot, amelynek radikálisan csökkent a devizatartaléka és betétállománya az elmúlt hónapokban; a tendencia vélhetően tovább erősödik majd - írja a Reuters.