Nem lesz elégséges az euróövezeti gazdaság felélesztéséhez az sem, ha az eurójegybank (EKB) szuverén adósságot is érintő nagyarányú mennyiségi enyhítésbe kezd az idén - jósolta a Financial Times nemzetközi felmérésébe bevont közgazdászok nagy többsége.
Teljesen megdöbbentő rekordok dőltek meg a világban fellelhető kamatok kapcsán. A globális lazaság közepette a Magyar Nemzeti Bank is egészen 2,1 százalékig jutott a kamatok vagdosásával, miközben az Európai Központi Bank konkrétan negatív rátát szabott ki a nála elhelyezett betétekre. A fejlett világ legszebb fellendülését magáénak tudó Egyesült Államok pedig éppen csak addig jutott el 2014-ben, hogy felhagyott az elképesztő méreteket öltött eszközvásárlási programjával, a kamatemelést pedig az év utolsó döntéséig távolinak titulálta. Jövőre még ennél is különösebb idők jönnek, a világ legbefolyásosabb jegybankjai ugyanis széttartó monetáris politikát folytathatnak. Egy biztos: ilyen környezetben nem fog unatkozni a magyar monetáris tanács sem.
Fed és EKB, Oroszország és Ukrajna, geopolitika, euróövezet perifériája - ezek azok a kulcsszavak nemzetközi fronton, amelyekkel a tőkepiaci befektetőknek meg kell barátkozniuk, ha felkészülten akarnak nekivágni a 2015-ös évnek. A Portfolio a 2014-es év végéhez érve ismét megkérdezte a piaci elemzőket az előttünk álló év legfontosabb várható makrogazdasági tényezőiről. Idehaza a kamatcsökkentés újraindulásának lehetősége lehet meghatározó sztori. A szakértők válaszaiból az is kiderül, mennyire lehetünk bizakodóak a jövő évi GDP-növekedést illetően.
Az Európai Központi Bank nem fog hezitálni, ha az árstabilitás elérésével kapcsolatos törvényi mandátumának elérése érdekében cselekednie kell - többek között ezt hangsúlyozta abban a publikációjában Peter Praet.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói azt mérlegelik, hogy milyen módon lehetne nagyobb kockázatot és terhet helyezni az euróövezet gyengébb tagállamaira, amelyek egyébként a legnagyobb mértékben profitálnának abból a piaci környezetből, ha a jegybank ténylegesen belekezdene az államkötvények vásárlásába - tudta meg névtelen források alapján ma a Reuters.
Másodjára is jókora csalódást keltett az Európai Központi Bank szuperolcsó hitelprogramja: a mai napon pusztán 130 milliárd eurónyi hitelforrásért jelentkeztek az euróövezeti bankok és a két tenderrel összesen (212 milliárd euró) alig több, mint a felét vették igénybe az idei évre összesen felajánlott 400 milliárd eurós keretnek. Bár a tényszám megegyezik a Reuters piaci konszenzusával, az EKB erőfeszítései szempontjából mégis csalódásnak mondhatók. A mai számok tükrében egyre valószínűbb, hogy a jegybank jövőre még szélesebb körű eszközvásárlásokba kezd majd, hogy növelni tudja a mérlegét és élénkítse a gazdaság keresleti oldalát. Ezennel tehát megindulhat a minden eddiginél durvább spekuláció arról, hogy az EKB széleskörű államkötvény-vásárlásokba kezd jövőre.
A német központi bank elnöke szerint az olcsó pénz politikája, amelyet a Fed és a japán jegybank követ, nem járna ugyanazzal a hatással, és ezért nem ültethető át egy az egyben Európába, az osztrák jegybankelnök viszont kiállt az EKB elnök mellett. Mario Draghi tegnapi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy mielőbbi cselekvésre van szükség.
Következő, januári ülésén széles körű eszközvásárlási programot (quantitative easing programot) hirdethet meg az Európai Központi Bank - szivárgott ki csütörtök este az információ. Mindez Mario Draghi EKB-elnök délutáni sajtótájékoztatója után érkezett.
Az Európai Központi Bank a széleskörű várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó kamatán, ami így továbbra is rekord mélységben marad. Mario Draghi EKB-elnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: jövő év elején megvizsgálják majd az eddigi intézkedéseik hatását, addig nem mennek tovább. Ezen szavai komoly csalódást keltettek a pénz- és tőkepiacokon, de a sajtótájékoztató további részén már olyanokat is mondott, hogy nincs szükség teljes egyetértésre a QE esetében. Sőt, elmondása szerint teljesen belefér a programjukba az államkötvények vásárlása, hiszen konkrétan az volna illegális, ha nem tennének meg mindent a mandátumuk érdekében. Az inflációs és a GDP-növekedési előrejelzéseket egyébként jelentősen lefelé módosította ma a jegybanki stáb. Az euró először erősödött majd a későbbi üzenetekre újra gyengült a dollárral szemben, a német DAX részvényindex viszont nem dolgozta le a kezdeti üzentek hatására elszenvedett jelentős esését.
Jelentősen rontotta ma közzétett friss előrejelzései között az Európai Központi Bank elemző csapata a 2015-ös és 2016-os eurózónás GDP-növekedési előrejelzéseket, hiszen előbbit 1,6%-ról 1,0%-ra, míg utóbbit 1,9%-ról 1,5%-ra rontotta.
Ma kiderül, hogy az európai jegybankárok hajlandóak-e átlépni azt a bizonyos határt az öreg kontinens érdekében: a (hó)nap kérdése tehát az, hogy lesznek-e államkötvény-vásárlások. A németek ellenzik, mások pedig még kivárást javasolnak, de Mario Draghi jegybankelnök már leszögezte: nem zárható ki ez a lehetőség. A mai ülést követő sajtótájékoztató kiváló alkalom lehetne ennek a bejelentésére, hiszen az Európai Központi Bank most teszi közzé a legújabb előrejelzéseit is, amik komoly indokul szolgálhatnak. A piaci szereplőknek csak a fele számít arra, hogy ez még a mai ülésen megtörténik, a "kompromisszumos megoldás" pedig a vállalati kötvények vásárlása lehet.
Az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjának kibővítésével kapcsolatos pozitív várakozások egy része már beépülhetett a magyar kötvénypiaci árakba, míg az egyéb hazai tényezők nagyobb hatással lehetnek azokra - vélik az Erste Group makrogazdasági elemzői. Úgy látják, jelenleg túlárazottság jellemzi a magyar kötvényeket, így mindenképpen korrekcióra számítanak.
Nem fogunk unatkozni ezen a héten: egy nagyon fontos döntés és egy igen fajsúlyos adat is érkezik a hét második felében, ami meghatározhatja a piaci hangulatot. Dönt ugyanis az Európai Központi Bank, hogy miként reagáljon a továbbra is makacsul tomboló dezinflációs környezetre, míg az Egyesült Államokban újabb munkapiaci jelentést közölnek, ami a várakozások szerint ismét remekül alakulhat.
Csekély mozgás mellett kéthetes mélypontra bukott tegnap a forint az euróval szemben 307,5 körül és ebben érdemi változás ma reggelig sincs. Közben ez az utolsó kereskedési nap arra, hogy a vasárnapi svájci népszavazás előtt pozíciókat vegyenek fel a frankpiaci spekulánsok a rendkívüli jelentőségű ügy kimenetére fogadva. Ugyanígy az EKB döntéshozatala szempontjából is rendkívül nagy jelentőségű lesz a ma délelőtti eurózónás inflációs adat.
Úgy tűnik, a növekedés és az infláció hiánya egy "többsebességes" Európa kialakulását vetíti előre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a gazdasági növekedés és a munkanélküliségi ráták is eltérően alakulnak az egyes euróövezeti országokban. Mindemellett a deflációs félelmek csak tovább borzolják a kedélyeket, ráadásul a deflációs várakozásokat az olajár-csökkenés inflációra tett hatásai is felerősítik. A Pioneer Alapkezelő mai sajtótájékoztatóján Pálinkás Ervin részvénypiaci stratéga többek között a piacokon végbemenő fontosabb folyamatokról beszélt, kiemelve az amerikai, európai és japán monetáris lazítások főbb hatásait és azok eredményeit.
Az Európai Központi Bank ma közölte, hogy megkezdte az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlását, összhangban a korábban ismertetett tervekkel - írja a CNBC. A fedezett kötvények vásárlása volt az első lépés a nem konvencionális jegybanki intézkedések terén.
A Commerzbank úgy döntött, visszavág az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő politikája miatt, amelynek azonban az intézményi befektetők és az alapkezelők látják majd a kárát. A tervek szerint ugyanis jelentős díjat számít fel a bank a közlejövőben minden nagy volumenű euróbetétre - írja a The Wall Street Journal.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a mai brüsszeli meghallgatásán kimondta azt, amire a piac már régóta várt: államkötvények vásárlása is szóba jöhet majd a nem konvencionális eszközök között. Bár az elnök feltételesen fogalmazott, ez a kijelentése mégis sokkal direktebb annál, mint amit eddig hallottunk tőle. A német DAX részvényindex közel 100 pontot ugrott a kijelentésre.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke ma Brüsszelben beszél az eurózónás monetáris politika irányáról, amiről a piac egyre inkább azt gondolja, hogy további meglepetéseket tartogat. A jegybank elnökét bár egyes oldalak támadják a vásárlási programja kapcsán, de elszántságát egyelőre semmi nem látszik letörni. Ahhoz pedig, hogy jelentősen nőjön a jegybank mérlege - Draghi ezt maga tűzte ki célul - további eszköztípusok vásárlására lehet szükség. Innentől kezdve kettő kérdésünk maradt: mit és mikortól?
A francia központi bank elnöke szerint az Európai Központi Bank (EKB) államkötvényeket vásárolhatna, ha emelni kellene a kamatokat vagy új gazdasági sokkhatás érné az eurózónát.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
