Olaszország ki fog szállni a Monte dei Paschi di Siena bankból, amikor a piaci feltételek megfelelőek lesznek - mondta a Reuters tudósítása szerint Giancarlo Giorgetti gazdasági miniszter.
Az Egyesült Államok gazdasági kilátásai jócskán javultak az elmúlt hónapokban: a reálgazdasági növekedés nagyobb lehet a korábban vártnál, miközben az infláció csökkenése is kitart – derül ki az IMF friss előrejelzéséből. A Valutaalap közgazdászai szerint megvalósítható a puha landolás, vagyis az infláció letörése nem jár reálgazdasági károkkal, a munkanélküliség még jövőre is alacsony maradhat. Ehhez képest az eurózóna kilátásait rontotta az IMF, de a növekedés lassulása a dezinflációt támogatja, miközben a munkanélküliség Európában sem fog növekedni. Az orosz gazdaság látszólagos ereje az előrejelzésekben is megjelenik, de jövőre már jelentkezhetnek a bajok a szankcionált gazdaságban. Kína jelentősen lassul, a növekedés bajnoka – a nagygazdaságok közül – egyértelműen India lesz.
Ma is folytatódik az amerikai kötvényhozamok emelkedése, a legfontosabb referenciahozam már a lélektani 5%-ot közelíti. A kötvények árfolyamának gyors esése leértékeli a bankok mérlegében felhalmozott eszközöket, a további veszteségtől való aggodalom pedig még agresszívabb eladási hullámot hozhat. Pánikra még semmi ok, de a tavaszi banki fejlemények miatt semmiképp nem megnyugtató a jelenlegi helyzet. Bankcsődökre sincs szükség ahhoz, hogy a jelenlegi hozamemelkedés komoly problémákat okozzon: a kötvénypiacon jelentkező eladási hullám már most átterjedt más piacokra is.
Oroszországot vádolja a bolgár kormány azzal, hogy finanszírozza az ország eurószkeptikus mozgalmait, ezzel próbálja megakadályozni a közös európai deviza bevezetését – írja a Bloomberg. A bolgárok évek óta szeretnének az eurózóna tagjai lenni, de eddig mindig találtak náluk valami kivetnivalót.
Szeptemberben jelentősen, a vártnál nagyobb mértékben esett az eurózóna inflációja – derül ki az Eurostat adataiból. Mind a maginfláció, mind a főmutató kedvezően alakult.
A tegnap közölt német inflációs adat után ma az eurózóna második legnagyobb gazdaságából, Franciaországból érkeztek inflációs adatok. A némethez hasonlóan a francia folyamatok is kedvező képről árulkodnak.
A vártnál jelentősebben csökkent a német infláció szeptemberben, és ez némi reményt ad az európai inflációs folyamatok kilátásaival kapcsolatban.
Nincs más választásunk, mint az eurózónához való csatlakozási folyamat ütemtervének kialakítása – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Hozzátette: nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai üzenete lenne annak, ha Magyarország elköteleződne az euró mellett. Szerinte a globális és a hazai gazdaság kritikus helyzetben van. "Magyarországnak még 2024-ben is fájdalmasak lesznek a világgazdaság problémái, különösen akkor, ha nem jutunk hozzá az EU-forrásokhoz" - vélekedett.
François Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, korai még kamatcsökkentésre fogadni az eurózónában. A piaci szereplők jelenleg épp azt vizsgálják, hogy az Európai Központi Bank elérte-e már a kamatcsúcsot.
A portugál kormány elrendelte a jelzáloghiteleknél alkalmazott hathavi Euribor referencia-kamatláb akár 30%-kal történő csökkentését a következő két évben. A cél az lenne, hogy segítsenek a családoknak a fizetésképtelenséget elkerülni és megbirkózni a magas kamatlábakkal.
Mind az eurózónában (5,2%), mind az Európai Unió átlagában (5,9%) mérséklődött az infláció idén augusztusban éves alapon, akárcsak Magyarországon, de ezzel együtt sajnos továbbra is igaz, hogy nálunk volt a legmagasabb a ráta 14,2%-kal – közölte ma az Eurostat.
A júniusban várt 2,7% helyett 3%-os lehet idén a globális GDP-növekedés, mert az amerikai gazdaság a vártnál jobb teljesítményt mutat a kínai gazdaság és az eurózóna gyengélkedése mellett, de jövőre tovább lassulhat 2,7%-ra a globális GDP-növekedés – derült ki az OECD kedden közzétett előrejelzéseiből.
Újabb 25 bázisponttal 4 százalékra emelte az irányadó kamatot csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Könnyen lehet, hogy ez volt az utolsó lépés, ezzel kapcsolatban a közlemény elég erős utalást tett, hogy megfelelő lehet hosszabb távra a jelenlegi kamatszint. A hírre a dollár erősödni kezdett, ami kitartott Christine Lagarde sajtótájékoztatója alatt is.
A várt 0,7% helyett 1,1%-kal esett júliusban havi alapon az eurózóna ipari termelése az Eurostat szerdai adatközlése szerint, éves összevetésben pedig 2,2%-os volt az esés. Az EU egészében is ugyanekkora volt a júliusi esés szezonálisan kiigazítva a júniusi 0,4%-os növekedés után.
A koronavírus-járvány egyik legfőbb – és némileg figyelmen kívül hagyott – következménye az eurózóna munkaerőpiacán az volt, hogy csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ledolgozott munkaórák átlagos száma – állapítja meg az ING friss elemzése, amely szerint ez a fő oka annak, hogy eurózónában mostanra jelentős munkaerőhiány, annak következtében pedig erős bérnyomás alakult ki.
Az Európai Központi Bank (EKB) közel van ahhoz, hogy lezárhassa a kamatemeléseket – mondta a jegybank kormányzótanácsának tagja a Bloomberg tudósítása szerint. Ignazio Visco szerint a maginfláció lassan csökkenésnek indulhat, miközben a jegybanknak egyszerre kell elkerülnie a túlszigorítást és azt, hogy nem emelnek eleget.
A munkaerőpiaci egyenlőtlenségek mérséklődése jellemezte az eurózóna 2000 és 2020 közötti időszakát – ez olvasható ki a Statisztikai Szemle augusztusi számában megjelent tanulmányból, amely az eurózóna, illetve az EU munkaerőpiaci mutatóinak két évtizeden átívelő alakulását vizsgálta meg. Az elemzés arra is rámutat, hogy a vizsgált időszak nagyobb részében az eurózóna egyenlőtlenségmutatói alacsonyabbak voltak, mint az EU-é, annak ellenére, hogy a szuverén adósságválság – és részben a koronavírus-járvány okozta recesszió is – leginkább eurózóna-tagországokat sújtott.
Két egymást követő jelentős növekedést követően júliusban a német iparban az új megrendelések 11,7%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest. A megrendelések visszaesését viszont a nagy megrendelések visszaesése okozta, ezek a nagyobb megrendelések pedig jellemzően volatilisan alakulnak. Vagyis nem feltétlenül mondhatjuk, hogy az ipar kilátásai romlottak.
A következő két hónapban két választást is tartanak a Visegrádi országokban, szeptemberben a szlovákok, míg októberben a lengyelek dönthetnek a jövőjükről. Pozsonyban az idei voksolás nem a papírforma szerint jön, hanem az előző kormány bukását követően kellett előrehozott választásokat kiírni. A várakozások számos érdekességet tartogatnak, vannak nagy visszatérők és a közvélemény-kutatásokba berobbanó formációk is. A témák központjában a szlovák belpolitikában elharapódzó korrupciós ügyek és az ukrajnai támogatások vannak.
Ma délután közzétette az Európai Központi Bank a legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy a jegybankárok a lassú gazdaság miatt sokkal kevésbé aggódnak, inkább az infláció aggasztja őket még mindig.
Idén 5-10%-kal többe kerülnek a tengerparti nyaralások.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
