Újabb 25 bázisponttal 3,75 százalékra emelte az irányadó kamatot ma az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Az ülés, illetve az azt követő sajtótájékoztató a devizapiacon is hullámokat vethet, érdemes lesz kiemelten figyelni az árfolyamokat.
A szinte már biztosra vehető mai kamatemelésen túl sok konkrétumra nem számíthatunk az EKB-tól ma, a következő kamatdöntésről vélhetően most nem árulnak el annyi információt, mint legutóbb. Leginkább azért, mert minden bizonnyal még maguk sem tudják, mit fognak lépni. Az inflációs helyzet elsőre jól néz ki, a reálgazdasági helyzet viszont nagyon bizonytalan. Ilyen helyzetben a jegybanknak érdemes lehet kivárnia a beérkező adatokat, mielőtt elkötelezné magát a szeptemberi emelés mellett. Jól megkomponált kommunikációra van szükség, hogy a mai sajtótájékoztató ne legyen semmitmondó, de a kamatpálya tetejére vonatkozó ígéreten túl vannak egyéb eszközei az EKB-nak, ha szigorúk akarnak lenni.
A francia és a német BMI-k után az eurózóna átlaga is kijött, az sem fest túl jó képet a kontinens gazdaságáról.
A GDP 3,2 százalékára csökkent az államháztartási hiány az euróövezetben az idei első negyedévben szezonálisan kiigazítva az előző negyedévi 4,7 százalékról, míg az EU-ban a deficit 3 százalékra mérséklődött a negyedévvel korábbi 4,5 százalékról - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken nem végleges adatként.
Az euróövezet gazdasága végül is elkerülte a téli recessziót, mivel a felülvizsgált adatok szerint az év elején stagnált, nem pedig zsugorodott, mint korábban gondolták - írja a Bloomberg.
Az Eurostat közétette a júniusi rangsort a tagállami inflációkról, amelyben még mindig toronymagasan a magyar infláció a legnagyobb az egész EU-ban. Az európai, harmonizált módszertan szerint mért index (HICP) viszont már 20% alatt van, szemben a KSH által mért fogyasztói árindexszel (CPI). A magyart követő második legmagasabb infláció még mindig messze elmarad az itthon tapasztalt áremelkedéstől.
Az áprilisi 1%-os bővülés után májusban 0,2%-kal nőtt havi szinten az ipari termelés az euróövezetben, kicsit elmaradva a 0,3%-os elemzői konszenzustól – derült ki az Eurostat csütörtöki adatközléséből.
A Citigroup csökkentette az euróövezetre vonatkozó 2023-as gazdasági növekedési előrejelzését a magas kamatkörnyezet hatása miatt - írja a Reuters. A bank közgazdászai most 0,8%-os GDP-növekedést jósolnak 2023-ra az euróövezetben, ami 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a korábbi előrejelzésükhöz képest.
A globális gyári tevékenység júniusban jelentős visszaesést mutatott az üzleti felmérések szerint. A visszaesés nagyrészt a kínai és az európai kereslet pangásának volt köszönhető, ami negatívan befolyásolta az exportőrök kilátásait.
Az Európai Központi Bank elkötelezett az infláció leszorítása mellett, még akkor is, ha ezzel túlszigorít - írták Portfolio-nak küldött válaszukban az európai nagybankok elemzői. A közgazdászok szerint az eurózóna gazdasága idén alig növekedhet, és még jövőre is csak korlátozott mértékű felpattanás jöhet, de ezzel együtt a gyenge kereslet mérsékelheti az inflációt. Azzal mindhárom megkérdezett elemző egyetértett, hogy a "kapzsinflációnak" nevezett jelenség valós, és oda kell figyelni rá, és attól sem tartanak, hogy az eurózónában kialakul a roppant káros ár-bér spirál. Abban viszont már eltértek a vélemények, hogy az infláció pontosan milyen gyorsan fog csökkenni.
A csalódáskeltő német és spanyol inflációs adat után a francia infláció júniusban kedvezően alakult - derül ki a francia statisztikai hivatal friss közléséből. Az eurózóna átlagát ma teszik közzé, az adatközlés döntő lehet az EKB júliusi kamatdöntésére vonatkozóan.
Spanyolország inflációja meredeken esik, júniusban már a 2%-os jegybanki cél alá esett az áremelkedés mértéke. Fontos hozzátenni, hogy még így is korai győzelmet hirdetni az infláció felett, havi bázison ugyanis jelentős emelkedést láttunk. Emellett a maginfláció is bőven a toleranciaszint fölött van.
Olaszország Fabio Panettát fogja kinevezni a központi bank következő elnökévé, ezzel üresedés keletkezik az Európai Központi Bank igazgatótanácsában – írja a Financial Times.
Az eurózóna inflációja új szakaszba lépett: Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a gyors bérnövekedés és a vártnál alacsonyabb termelékenységnövekedés hozzájárul a tartós inflációs nyomáshoz - írja a Reuters. A portugáliai Sintrában, az EKB központi banki fórumán tartott beszédében Lagarde hangsúlyozta, hogy a központi banknak fenn kell tartania a szigorú politikát.
Idén mindössze 2,1%-kal, jövőre pedig 1,7%-kal bővülhet a vállalatok és a háztartások hitelállománya az eurózónában, ami rendkívül visszafogott növekedés a 2022-es 14 éves, 5%-os csúcsot követően - áll az EY hétfőn közzétett hitelezési előrejelzésében.
Az elmúlt 3 évben két történelmi jelentőségű válság is végigsöpört Európában, és ha a legfrissebb magyar GDP-adatokra nézzük, azt gondolhatnánk, hogy Magyarország a koronavírus és az energiaválság egyik legnagyobb vesztese. Az utóbbi negyedévekben valóban az EU-s mezőny legvégén vagyunk, de ha azt vizsgáljuk, hogy a válságok előtti időszakhoz képest hogyan alakult az európai gazdaságok teljesítménye, már a középmezőnyben helyezkedünk el. Magyar szempontból azt mondhatjuk, hogy a helyzet lehetett volna rosszabb is, jobb is: a régiónkban (amely egyébként a legnagyobb vesztese volt a két válságnak) két ország is sokkal rosszabbul teljesített nálunk, de a lengyel és román növekedési tempóhoz már nem vagyunk képesek felérni. A tágabb képet nézve pedig egészen örömteli, hogy a kontinens nagy része érdemi növekedést mutatott 2019 negyedik negyedéve óta, ami a két válság előtt még hiperoptimista kimenetelnek tűnt. Az pedig, hogy egyes országok még a válság előtti évekhez képest is gyorsabban növekedtek, egészen frenetikus sikernek tekinthető.
A magyar infláció sokkal magasabb, mint bárhol máshol Európában, a májusi rangsor szerint a második helyezettre is közel 10%-pontot ver a magyar áremelkedés mértéke. Az év második felében jelentősen mérséklődhet a magyar infláció.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) sürgette az Európai Központi Bankot, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében folytassa a kamatemelést, az euróövezet kormányait pedig a költségvetési hiány csökkentésére szólította fel - számol be a Reuters. Az IMF az euróövezeti pénzügyminisztereknek és az EKB-nak benyújtott jelentésében arra is felszólította az uniós kormányokat, hogy gyorsan állapodjanak meg a blokk költségvetési és adósságszabályainak reformjáról. A szervezet úgy véli, hogy a költségvetési konszolidációnak folytatódnia kell az inflációs nyomás enyhítése és a költségvetési mozgástér helyreállítása érdekében. Korábban az IMF már a Fed számára is megfogalmazott egy ajánlást a kamatemelés folytatására vonatkozóan.
Ázsia növekedése az év végére meghaladja az amerikai és az európai növekedést, mivel a régiót nagyrészt megkímélték a kamatsokkok - közölte a Morgan Stanley a CNBC szerint.
Lefelé módosították az első negyedéves GDP-növekedési adatot az eurózónában az Eurostat végső becslésében, ezáltal pedig az eurózóna technikai recesszióba került.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Két indító megsemmisítését jelentették az oroszok.
Szenvednek a toryk.
A lehető legrosszabb helyen kapták el az orosz páncélost.
Döntött a közgyűlés a részletekről.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
