Több mint egy év óta először a kereskedők nehezen tudják megítélni, hogy az Európai Központi Bank a következő ülésén emelni fogja-e a kamatlábakat, mivel a kilátásokat elhomályosítja a még mindig makacs infláció és a gyenge gazdaság – írja elemzésében a Reuters.
Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
Váratlanul elakadt az infláció csökkenése az eurózónában augusztusban, ez pedig muníciót adhat a szigorúbb jegybankároknak, hogy a két hét múlva esedékes kamatdöntő ülésen a kamatemelések mellett érveljenek majd.
Augusztusban még az elemzői becsléseknél is sokkal jelentősebb mértékben nőtt az infláció Franciaországban mind éves, mind havi bázison.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.
A J. P. Morgan módosította az Európai Központi Bank (EKB) szigorítási ciklusára vonatkozó várakozásait, és szeptemberre szünetet jósol az euróövezeti üzleti tevékenység vártnál nagyobb mértékű zsugorodása miatt - írja a Reuters.
Az euróövezet üzleti aktivitás augusztusban gyorsan zsugorodott, mind a feldolgozóipar, mind a szolgáltató szektor csökkenő kibocsátást és új megrendeléseket jelentett. Az S&P Global által összeállított legfrissebb HCOB Flash Eurozone Composite PMI Output Index 47,0-ra esett, ami 2020 novembere óta a legalacsonyabb értéket jelenti. A visszaesés a feldolgozóiparból átterjedt a szolgáltatási szektorra, a szolgáltatási bmi 48,3 ponton 30 hónapos mélypontra esett.
Az euróövezeti kötvényhozamok pénteken emelkedtek, mivel a befektetők a gyenge 30 éves amerikai kincstárjegy aukcióra és az amerikai infláció enyhe emelkedésére reagáltak. A német 10 éves kötvényhozam, az eurózóna benchmarkja, 9 bázisponttal 2,62%-on állt délután, elérve a legmagasabb szintet július 12. óta.
A gazdasági növekedés tekintetében jelenleg Németország a gyenge pont az euróövezetben, évek óta alulteljesít a német gazdaság az eurózóna átlagához képest. A gyengélkedés nemcsak a feldolgozóipart érinti, hanem szinte minden ágazatot. Ez nemcsak az évek óta romló strukturális tényezőknek köszönhető, hanem a különösen hangsúlyos munkaerőhiánynak is. Emellett az alacsonyabb árversenyképesség és a gyengébb kínai kereslet is fékezi a német feldolgozóipart. A Commerzbank közgazdásza elemzésében foglalta össze Európa legnagyobb gazdasága gyengélkedésének az okait.
Karl Nehammer osztrák kancellár a készpénzhasználat jogának alkotmányba foglalása mellett foglalt állást pénteken az osztrák médiának adott nyilatkozatában.
A vártnak megfelelő mértékben tovább csökkent az éves infláció az eurózónában júliusban, a GDP pedig a vártnál nagyobb mértékben nőtt a második negyedévben. Összességében kedvezőnek nevezhető a ma délelőtti adatközlés.
Újabb 25 bázisponttal 3,75 százalékra emelte az irányadó kamatot ma az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Az ülés, illetve az azt követő sajtótájékoztató a devizapiacon is hullámokat vethet, érdemes lesz kiemelten figyelni az árfolyamokat.
A szinte már biztosra vehető mai kamatemelésen túl sok konkrétumra nem számíthatunk az EKB-tól ma, a következő kamatdöntésről vélhetően most nem árulnak el annyi információt, mint legutóbb. Leginkább azért, mert minden bizonnyal még maguk sem tudják, mit fognak lépni. Az inflációs helyzet elsőre jól néz ki, a reálgazdasági helyzet viszont nagyon bizonytalan. Ilyen helyzetben a jegybanknak érdemes lehet kivárnia a beérkező adatokat, mielőtt elkötelezné magát a szeptemberi emelés mellett. Jól megkomponált kommunikációra van szükség, hogy a mai sajtótájékoztató ne legyen semmitmondó, de a kamatpálya tetejére vonatkozó ígéreten túl vannak egyéb eszközei az EKB-nak, ha szigorúk akarnak lenni.
A francia és a német BMI-k után az eurózóna átlaga is kijött, az sem fest túl jó képet a kontinens gazdaságáról.
A GDP 3,2 százalékára csökkent az államháztartási hiány az euróövezetben az idei első negyedévben szezonálisan kiigazítva az előző negyedévi 4,7 százalékról, míg az EU-ban a deficit 3 százalékra mérséklődött a negyedévvel korábbi 4,5 százalékról - közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken nem végleges adatként.
Az euróövezet gazdasága végül is elkerülte a téli recessziót, mivel a felülvizsgált adatok szerint az év elején stagnált, nem pedig zsugorodott, mint korábban gondolták - írja a Bloomberg.
Az Eurostat közétette a júniusi rangsort a tagállami inflációkról, amelyben még mindig toronymagasan a magyar infláció a legnagyobb az egész EU-ban. Az európai, harmonizált módszertan szerint mért index (HICP) viszont már 20% alatt van, szemben a KSH által mért fogyasztói árindexszel (CPI). A magyart követő második legmagasabb infláció még mindig messze elmarad az itthon tapasztalt áremelkedéstől.
Az áprilisi 1%-os bővülés után májusban 0,2%-kal nőtt havi szinten az ipari termelés az euróövezetben, kicsit elmaradva a 0,3%-os elemzői konszenzustól – derült ki az Eurostat csütörtöki adatközléséből.
A Citigroup csökkentette az euróövezetre vonatkozó 2023-as gazdasági növekedési előrejelzését a magas kamatkörnyezet hatása miatt - írja a Reuters. A bank közgazdászai most 0,8%-os GDP-növekedést jósolnak 2023-ra az euróövezetben, ami 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a korábbi előrejelzésükhöz képest.
A globális gyári tevékenység júniusban jelentős visszaesést mutatott az üzleti felmérések szerint. A visszaesés nagyrészt a kínai és az európai kereslet pangásának volt köszönhető, ami negatívan befolyásolta az exportőrök kilátásait.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
