A célegyenesbe érkezett az euróövezet továbbfejlesztéséről szóló német-francia javaslatcsomag előkészítése, a legtöbb ügyről már megállapodtak, az utolsó nyitott kérdéseket Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök jövő heti találkozóján döntik el - jelentették vasárnap német hírportálok.
Bulgária egy éven belül csatlakozik az euró előszobájának tartott ERM-2 árfolyamrendszerhez és a bankunióhoz - jelentette be Vladiszlav Goranov bolgár pénzügyminiszter.
Az európai börzék nyitása előtt még optimizmus uralkodott a piacokon a tegnap esti hír után, miszerint Sergio Mattarella államfő elutasította a nyíltan euróellenes Paolo Savona pénzügyminiszter-jelölt kinevezési tervét, így az Öt Csillag Mozgalom és a Liga közös miniszterelnök-jelöltje is visszaadta a kormányalakítási megbízását az államfőnek. Mostanra viszont teljesen megfordult a szélirány: az olasz hozamok emelkednek, a kezdeti euróerősödés pedig semmivé lett. Az államfő közben Carlo Cottarellit, egykori IMF-s szakembert bízta meg a szakértői kormány megalakításával, azonban szinte kizárt, hogy bizalmat szavaz neki a parlament, így csak az újabb választásokig vezetheti majd Olaszországot.
Az olasz államfő vasárnap este hét órára várja ismét Giuseppe Conte miniszterelnök-jelöltet, amikor is végleges döntés születhet a 84 napja tartó kormányalakítás kimeneteléről.
Az Európai Unió jövő hónapra tervezett csúcsértekezletén a francia és a német kormány közös reformtervet akar előterjeszteni az euróövezet pénzügyi rendszerének javítására. Ennek érdekében a francia pénzügyminiszter az elkövetkező napokban Berlinbe látogat a fennálló nézetkülönbségek kiküszöbölésére. A terv egyik fő célja az Európai Stabilitási Mechanizmus szabályos valutaalappá történő fokozatos átalakítása - számol be az Infostart. Eddig az Európai Stabilitási Mechanizmus hitelek folyósításával sietett a csőd szélére került uniós tagállamok segítségére.
Tavaly az euróövezeti országok mindegyikében 3% közvetlen közelében, vagy az alatt maradt a költségvetési hiány, ami történelmi jelentőségű, hiszen 1999 óta egyszer sem volt példa hasonló esetre. Az évekig súlyos adósságválsággal és magas deficittel küzdő, a szétszakadás szélére sodródott euróövezet számára ez első hangzásra remek hír. Amennyiben viszont a teljes képet nézzük, akkor sokkal kevésbé biztató a helyzet, hiszen mindezt úgy sikerült elérni, hogy a gazdasági növekedés tavaly többéves csúcson pörgött, miközben az extrém laza monetáris politikának köszönhetően rekord mélységekbe süllyedtek az országok kamatfizetési terhei. Ez az állapot viszont nem tarthat örökké, emiatt pedig idővel újra felszínre kerülhetnek a magas államadóssággal kapcsolatos félelmek.
Palotai Dániel szerint az Európai Unió egyrészt a Brexit, másrészt egy külső nyomás, a gyorsan fejlődő ázsiai országok okozta versenyhátrány miatt is válaszúthoz érkezett. A sikeresebb jövőkép biztosításához a bizonyítottan eredményes gazdaságpolitikai tapasztalatok megosztása is hozzájárulhat, és a magyar út ilyen lehetőséget kínál - mondta az MNB főközgazdásza Párizsban, a jegybank külképviseleti irodája, a HEC párizsi üzleti iskola Alumni és a párizsi Dumakavics üzleti klub együttműködésében szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az olasz gazdaság olyan rossz állapotban van, hogy ha a lehetséges negatív forgatókönyvek közül csak néhány megvalósul, az is recessziót okozhat, megkérdőjelezve Olaszország jövőjét az euróövezetben.
Januárban történelmi mélypontra esett az euróövezet szétesésének valószínűsége - derült ki a Sentix közvélemény-kutató cég hangulatindexének legfrissebb értékéből. A piaci szereplők egyedül Olaszország miatt aggódnak egyre jobban, ahol hamarosan választásokat tartanak.
Januárban közel 12 éves csúcsra kapaszkodott az IHS Markit gazdaságkutató intézet euróövezeti kompozit beszerzésimenedzser-indexének értéke, ami azt jelenti, hogy több mint egy évtizede nem volt ilyen jó formában az övezet gazdasága. A németek és a franciák elképesztő tempót diktálnak, amivel az egész övezetet húzzák maguk után.
Az euró bevezetése önmagában nem garancia arra, hogy egy fejletlenebb ország sikeresen fel tud zárkózni fejlett társaihoz, ugyanakkor az a kijelentés sem állja meg a helyét, miszerint a közös fizetőeszköz bevezetése felelős azért, hogy néhány tagország gazdasága a padlóra került a 2008-as világgazdasági válságot követően - állapítja meg az Európai Központi Bank napokban közzétett tanulmánya. Egy ország felzárkózási sikerének zálogát, vagy éppen kudarcának okát olyan országspecifikus tényezőkben kell keresni, mint például intézményi rendszerének minősége, amibe a politikai stabilitástól kezdve az elszámoltathatóságon és transzparencián keresztül, a kormányzati hatékonyságon és a szabályozói környezet minőségén át egészen a jogállamiság helyzetéig sok minden beletartozik.
Az euróövezetben is siralmas állapotok uralkodnak, ha készpénzről van szó: a fizetési tranzakciók közel 80 százaléka, érték szerint pedig 53,8 százaléka zajlik még mindig készpénzben. Németország és a déli államok szeretik leginkább a készpénzt, míg az északi és a Benelux államoknál már viszonylag nagy az elektronikus fizetések aránya. Bár Magyarország az elektronikus fizetéseket tekintve több mutatóban is elmarad az európai uniós átlagtól, mint az EKB tanulmányából kiderült, az ideálisnak vélt készpénzmentes gazdaságtól nagyon messze állnak Európa euróövezethez tartozó országai is.
Miközben még mindig Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik elégedettek azzal, hogy az Európai Unióban élhetnek, a piaci szakértők rég nem voltak ilyen optimisták az integráció fennmaradásával kapcsolatban, novemberben ugyanis történelmi mélypont közelébe esett az euróövezet szétesésének veszélye - derült ki a Sentix közvélemény-kutató cég hangulatindexének legfrissebb értékéből.
Nem akarnak populista, Európa-ellenes Olaszországot, az euróövezet elhagyásáról szóló népszavazás pedig csak a legvégső esetben jöhetne szóba, ha minden más megoldási kísérlet kudarcot vall - mondta el az olasz 5 Csillag Mozgalom párt potenciális miniszterelnök-jelöltje és társalapítója egy vasárnapi konferencián.
Augusztusban a júliusi alacsony szintről tovább csökkent az euróövezet szétesésének kockázata - derült ki a Sentix közvélemény-kutató cég hangulatindexének legfrissebb értékéből. Az elmúlt öt évben mindössze egyszer voltak optimistábbak a szakértők az övezet fennmaradásával kapcsolatban.
A Sentix közvélemény-kutató cég hangulatindexe szerint - elsősorban Emmanuel Macron elnökválasztási győzelmének köszönhetően - májusban jelentősen csökkent az euróövezet szétesésének kockázata. Olaszországgal kapcsolatban is lenyugodtak a kedélyek, a görög helyzet viszont az egyelőre meghiúsult adósságkönnyítési tárgyalások miatt nem javult.
1,9%-os volt az euróövezeti infláció éves összevetésben, ami meghaladta az elemzők által várt 1,8%-os konszenzust. Az euró élesen reagált a hírre.
Bernard Monot, a francia szélsőjobboldali Marine Le Pen tanácsadója szinte azonnal kukába dobná az eurót, emellett elvenné a jegybank függetlenségét, és frissen nyomtatott pénzből fizetné ki a francia államadósságot, vagy éppen kezdene kormányzati költekezésbe - foglalja össze a tegnap ismertetett terveket a Bloomberg cikke. Az áprilisi elnökválasztás közeledtével egyre érezhetőbb a piaci feszültség, ami tegnap új, közel ötéves csúcsra repítette a francia 10 éves lejáratú államkötvények német papírokhoz viszonyít hozamfelárát. És még két és fél hónap hátra van az első fordulóig.
Nagy lendülettel kezdte az évet az eurózónás feldolgozóipar, legalábbis erre utal a Markit feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek értéke. A német, a francia és a spanyol mutatók többéves csúcsra kapaszkodtak januárban, és bár az olasz, a holland és az ír BMI-k értéke kis mértékben csökkent, még így is jócskán a bővülést jelző tartományban vannak.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front pártelnöke szerint az euró nem működik, mint közös fizetőeszköz, ezért vissza kell térni az 1999 előtti európai valutaegység koncepciójához.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
