Csaknem pontosan egy évtizede, 2008 júliusában érte el abszolút árcsúcsát az olaj. A több mint 140 dolláros szintről az árfolyamról azóta csaknem feleződött, a magyarországi benzin- és gázolajárak azonban ennek ellenére jelenleg 20-25 százalékkal magasabbak, mint akkor voltak. A jelenség okát elsősorban a forint dollárral szembeni gyengülésében, valamint az üzemanyagot terhelők adók emelésében kell keresnünk.
Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.
A jövő évi költségvetésről és annak megalapozásáról szóló törvényjavaslatok összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, továbbá megfelelnek a magyarországi és a nemzetközi jogszabályoknak is - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén szerdán Budapesten.
A Nordea által vizsgált 33 feltörekvő piaci deviza közül a forint a második legveszélyeztetettebb, egyedül a tajvani dollár esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a következő fél évben komoly nyomás alá kerül az árfolyam - derül ki a bank elemzéséből. A forintot érintő fő kockázati tényezőként az erősödő hazai inflációs nyomást nevezik meg, amelyre a Magyar Nemzeti Bank egyelőre vonakodik monetáris politikájának szigorításával reagálni.
A 2008-as pénzügyi válság, illetve a 2010-es évek elején tomboló eurózónás adósságválság legfeszültebb hónapjait leszámítva az elmúlt 10 évben nem volt ilyen rossz hónapja a forintnak az euróval szemben, mint most júniusban. Amennyiben kéthavi elmozdulást nézünk, akkor még látványosabbá válik a hazai fizetőeszköz gyengélkedése: május elején még 313 környékén jegyezték az eurót, június végén viszont már a 330-at ostromolta az euró-forint jegyzés.
Rövid közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank a forint elmúlt napokban látott heves gyengülését követően. A jegybank szűkszavúan csak annyit mondott, hogy elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, a jelenlegi helyzettel kapcsolatos álláspontját pedig már a múlt héten kiadott inflációs jelentésben ismertette.
A magyar családok és Magyarország védve van a devizaspekulációtól - mondta Varga Mihály az MTI-nek a Joint Venture Szövetség üzleti ebédje után Budapesten.
Ömlik az országba az EU-pénz, dübörögnek a beruházások, a lakosság pedig őrült mód költekezik, vagyis összességében padlógázzal hasít a magyar gazdaság, miközben a Magyar Nemzeti Bank - egyre inkább a globális trendekkel szembe menve -igyekszik laza monetáris politikájával támogatni a növekedést. Piaci elemzők szerint ugyan nagyon kedvezők a magyar gazdaság idei és 2019-es kilátásai, 2020-2021-ben érdemi lassulás következhet be, ráadásul pont akkor, amikor az MNB is kénytelen lesz már folyamatosan szigorítani monetáris politikáján. Sarkosan fogalmazva: miután éveken keresztül padlógázzal száguldtunk lefelé a lejtőn, pont az emelkedő előtt kell behúznunk a féket.
Ma új három és fél éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, miután az MNB friss inflációs jelentéséből is az a gondolat olvasható ki, hogy a jegybank nem tart az infláció túlzott elszállásától, emiatt pedig továbbra is elkötelezett a laza monetáris politika mellett. Az MNB-t valószínűleg az sem zavarná, ha az elkövetkező időszakban új történelmi mélypontra kerülne a forint, az elmúlt napokban látott tendencia azonban aggasztó lehet, ezért, ha nem enyhül a feltörekvő piacok irányából érkező kockázatiprémium-sokk hatása, hamarabb lépéskényszerbe kerülhet a jegybank, mint ahogy az a legutóbbi kamatdöntést követően kiadott közlemény alapján feltételezhető.
A forint árfolyama ugyan része az infláció alakulását vizsgáló egyenletnek, azonban sok más változót is számításba kell venni - jelentette ki ma Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója. A kijelentés megegyezik az inflációs jelentés egyik alapgondolatával, miszerint a forintgyengülés miatt - egyelőre - nem érzi veszélyben a jegybank az inflációs cél teljesülését.
Bár az eurózónás periféria országok kötvényhozamai is szemmel láthatóan emelkedtek, amióta a görög kilépés egyre közelebbinek tűnik, a földrajzilag közelebb elhelyezkedő közép- és kelet-európai országok - köztük Magyaroszág - lehetnek azok, amelyek igazán megszenvednék Görögország távozását az euróövezetből - írja a Financial Times a svájci UBS bank elemzőinek jelentésére hivatkozva.
Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.
Sűrűsödnek a felhők az Európai Központi Bank felett.
Folyamatosan fogadják be a kérelmeket.
Aggódva figyelnek a befeketők.
A Morgan Stanley szerint a befektetők fókusza azonban hamar elterelődhet a konfilkutsról.
"Ez volt a válság oka, de ne keverjük össze az eszközt annak helytelen használatával."
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
