Míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2%-a jutott, addig 2016-ra már 22,6%-a. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg - áll a GKI Gazdaságkutató friss elemzésében. A tanulmány szerint az idei és a jövő évi minimálbér emelés hatására átmenetileg javulhat a helyzet, azonban változatlan gazdaságpolitika esetén a társadalmi polarizáció ez után ismét erősödhet.
Kedvezőek az idei gazdasági kilátások, egyedül a mezőgazdasági termelés csökken várhatóan 10 százalékponttal az aszályos időszak miatt, így a GKI 3,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülést vár az idén, ami akár magasabb is lehet - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A GKI konjunktúraindexe eddig csak egyetlen alkalommal, 1998 nyarán volt olyan magas, mint most júniusban, az üzleti bizalmi index pedig eddigi, több mint húszéves története során még sohasem. A fogyasztók is nagyon derűlátók. Ehhez nem kellett az indexeknek nagyot emelkedni, hiszen már hónapok óta magas tartományban mozognak.
Májusi, viszonylag szerény emelkedése is hároméves csúcsára vitte a GKI konjunktúraindexét. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint az emelkedés elsősorban a szolgáltató cégeknek köszönhető: májusi kirobbanó optimizmusuk tizennyolc éve nem látott szintre repítette bizalmi indexüket. Eközben az ipari várakozások kissé, a kereskedelmiek jelentősen romlottak, míg az építőipariak alig, a fogyasztóiak pedig csak hibahatáron belül javultak. Az üzleti bizalmi index nagyon közel van a valaha mért legmagasabb szinthez is: májusban 7,9 ponton állt a mutató, a csúcsot az 1998 áprilisi 8,8 pont jelenti.
Változatos technikákkal próbálták a magyar vállalkozások mérsékelni a kötelező minimálbér-emelés okozta költségnövekedést, szerencsére az elbocsátások "csak" az összlétszám 1,7 százalékát érintették - derül ki a GKI februári vállalati felméréséből.
Súlyosan érintette a hazai a kkv-kat az idei kötelező minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, mivel náluk a foglalkoztatottak fele ezekbe a fizetési kategóriákba esik, a létszám növekedésével ugyanakkor egyre kisebb ez a hatás - derült ki a GKI gazdaságkutató februári felméréséből. A legkevésbé a kereskedelemi szektort terhelte meg a kötelező emelés, mivel itt a korábbi jelentős emelések miatt a minimumnál már magasabban járnak a fizetések.
Az EU-források beáramlása nélkül a magyar gazdaság 6%-kal kisebb lenne ,a lakossági fogyasztás hasonló mértékben maradna el a mostanitól, a beruházási szint pedig a mostaninak a kétharmada lenne - állapítja meg a KPMG és a GKI tanulmánya. Bár ez is óriási eltérést jelent a befutott makrogazdasági pályához képest, az uniós források hatása talán még ennél is nagyobb lehetett.
Márciusban már ötödik egymást követő hónapban emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A változások egyik alkalommal sem voltak jelentősek, de az index így is két és fél éves csúcsára jutott. Az üzleti várakozások utoljára tavaly nyáron voltak ilyen kedvezőek, a fogyasztóiak viszont tizenegy éve. Az üzleti szférán belül az építőipar hangulatjavulása a leglátványosabb, és nem csak a tavalyi gyenge konjunktúrához képest: az ágazat helyzetét csaknem két évtizede nem ítélték meg ilyen kedvezően a szereplők.
Minél kisebb egy vállalkozás, annál több dolgozót érint, így annál nagyobb terhet jelent az idei nagy minimálbér-emelés - ez derült ki a GKI Gazdaságkutató februári vállalati felméréséből. Az ágazatok közül a könnyűiparnak, az élelmiszeriparnak, a kereskedelemnek és az építőiparnak jelenti a legnagyobb kihívást a kötelező béremelés.
2017 januárjában immár harmadik hónapja javult a GKI konjunktúraindexe, mely ezzel megközelítette egy évvel ezelőtti értékét. A felmérés szerint az üzleti várakozások csak 2016 nyári szintjükre emelkedtek, a fogyasztóiak viszont utoljára tizenegy éve, 2006 februárjában voltak a mostaninál kedvezőbbek.
November után decemberben ismét emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A felmérés szerint az üzleti várakozások kissé, a fogyasztóiak erőteljesebben emelkedtek, s ez utóbbiak ezzel tízéves csúcspontjukra jutottak (megközelítették 2006. áprilisi szintjüket). A GKI konjunktúraindexe immár mintegy három éve viszonylag szűk sávban hullámzik, most ennek a felső részén található.
Átlagosan 7,7 százalékos béremelést terveznek a vállalkozások 2017-ben, ami létszámmal súlyozva 8 százalékra emelkedik - derült ki a GKI novemberi vállalati felméréséből, amelyben közel ezer cég vett részt.
Továbbra is erős konjunktúrát ígérnek a historikusan magas szinten álló GKI bizalmi indexek. Novemberben még erősödtek is kissé a mutatók, de leginkább azt mondhatjuk, hogy bő két éve viszonylag szűk sávban hullámoznak.
Bár októberben nem sokat romlott a GKI konjunktúraindexe, mégis hároméves mélypontjára került. Az üzleti és a fogyasztói bizalom sem süllyedt sokat, de az, hogy az inkább stagnálásként felfogható trendben mindkét index kissé esett, elég volt a többéves negatív csúcshoz.
Historikusan továbbra is magas tartományban tartózkodnak a GKI konjunktúraindexei, ám augusztusban mégis idei mélypontjukon állnak. Az üzleti várakozások erőteljesebben, a fogyasztóiak kismértékben romlottak.
Júliusban érezhetően emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti és fogyasztói várakozások is javultak, de még kissé elmaradtak az év elei magas szinttől.
Május után lényegében júniusban is stagnált a GKI konjunktúraindexe. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint júniusban az üzleti és fogyasztói várakozások is romlottak májushoz képest, a változás azonban, különösen a fogyasztók esetében, hibahatáron belüli.
Májusban megállt a GKI konjunktúraindex január óta tartó csökkenése, sőt még minimálisan emelkedett is. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index áprilishoz képest nem változott, a fogyasztói viszont megközelítette idei csúcspontját.
Áprilisban az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztóiak kissé javultak, de ez utóbbiak így sem érték el a februári szintet - derül ki a GKI felméréséből. Áprilisban a januári, igen magas szinthez képest minden ágazatban és a fogyasztók körében is valamivel kisebb lett a gazdasági bizalom.
Februárban a januári, igen magas szinthez képest csökkent a GKI konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A felmérés szerint minden ágazatban és a fogyasztók körében is romlottak a várakozások, de így is meglehetően optimista hangulatot tükröznek.
Bravúros volt a diadal, de mi jön ezután?
Olyan csapást kaphat az USA, aminek beláthatatlan következményei lesznek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Megkönnyebbültek a befektetők.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
