A magyar gazdasági helyzet alakulását jól mutatják a vállalati felmérések eredményei: az elmúlt időszakban egyre kevésbé aggódnak a cégek a bizonytalan gazdasági környezet és az állami szabályozás miatt - ezek a mutatók sokéves mélyponton vannak -, ugyanakkor a munkaerőhiánnyal nem tudnak mit kezdeni. Cikkünkben a GKI Gazdaságkutató felmérése alapján mutatunk néhány érdekes ábrát.
Januárban 2017 végi történelmi csúcsához képest is - igaz, hibahatáron belül - emelkedett a GKI konjunktúraindexe. Ez az üzleti várakozások minimális javulásának és a fogyasztóiak némi romlásának eredője. A cégek a bővülés fő akadályának a munkaerőhiányt tekintik.
2016-ban az egy főre jutó vásárlóerő 1,2 millió forint volt átlagosan Magyarország településein. A falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között nagy eltérések voltak, a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 3 millió forint volt a különbség. Az elmúlt hét évben a vásárlóerő ott nőtt inkább, ahol korábban is magasabb volt - állapítja meg a GKI kutatása.
Novemberben ismét megközelítette szeptemberi történelmi csúcsát a GKI konjunktúra-indexe. Októberhez képest az üzleti várakozások kissé javultak, a fogyasztóiak hibahatáron belül romlottak.
Októberben szeptemberi történelmi csúcsához képest kissé csökkent a GKI konjunktúraindexe. A felmérés szerint ez az üzleti várakozások romlásának következménye, a fogyasztói várakozások ugyanis hibahatáron belül, de javultak.
Szeptemberben tovább emelkedett a júliusban már történelmi tetőpontjára jutott GKI konjunktúraindex és ezen belül üzleti bizalmi index. A felmérés szerint az elmúlt hónapokban némi hullámzás közepette már minden ágazatnak sikerült meghaladnia - a kereskedelminek megközelítenie - mindenkori maximumát. A fogyasztói várakozások szeptemberben kissé romlottak, de így is erős optimizmust sugároznak.
A júliusban történelmi csúcsára jutott GKI konjunktúraindex augusztusban minimálisan, hibahatáron belüli mértékben csökkent. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint augusztusban az üzleti bizalmi index az előző havinál kissé alacsonyabb, a fogyasztói viszont magasabb lett.
A vállalatok egy új munkavállalóra átlagosan 2,2 millió forintot igényelnének munkahelyteremtési támogatásként, így ha két vizes VB rendezési árát inkább nekik adná a gazdaságpolitika, akkor a cégek munkaerőhiányát jelentősen enyhíteni lehetne - vezeti le saját vállalati felmérési eredményei alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. Érdemes megjegyezni, hogy éppen a minap hozott nyilvánosságra a kormány egy olyan, a kkv-knak szóló munkahelyteremtési támogatási programot, amely hasonló, azaz milliós összegű támogatást helyezett kilátásba bizonyos feltételek vállalása esetén. A programról bővebben alábbi cikkünkben írtunk:
Az ingatlanpiaci kilátások kissé túl vannak a csúcson, de még mindig alapvetően derűlátást tükröznek - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente közölt ingatlanpiaci felmérésében.
Míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2%-a jutott, addig 2016-ra már 22,6%-a. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg - áll a GKI Gazdaságkutató friss elemzésében. A tanulmány szerint az idei és a jövő évi minimálbér emelés hatására átmenetileg javulhat a helyzet, azonban változatlan gazdaságpolitika esetén a társadalmi polarizáció ez után ismét erősödhet.
Kedvezőek az idei gazdasági kilátások, egyedül a mezőgazdasági termelés csökken várhatóan 10 százalékponttal az aszályos időszak miatt, így a GKI 3,5 százalékos bruttó hazai termék (GDP) bővülést vár az idén, ami akár magasabb is lehet - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A GKI konjunktúraindexe eddig csak egyetlen alkalommal, 1998 nyarán volt olyan magas, mint most júniusban, az üzleti bizalmi index pedig eddigi, több mint húszéves története során még sohasem. A fogyasztók is nagyon derűlátók. Ehhez nem kellett az indexeknek nagyot emelkedni, hiszen már hónapok óta magas tartományban mozognak.
Májusi, viszonylag szerény emelkedése is hároméves csúcsára vitte a GKI konjunktúraindexét. Az EU támogatásával végzett felmérés szerint az emelkedés elsősorban a szolgáltató cégeknek köszönhető: májusi kirobbanó optimizmusuk tizennyolc éve nem látott szintre repítette bizalmi indexüket. Eközben az ipari várakozások kissé, a kereskedelmiek jelentősen romlottak, míg az építőipariak alig, a fogyasztóiak pedig csak hibahatáron belül javultak. Az üzleti bizalmi index nagyon közel van a valaha mért legmagasabb szinthez is: májusban 7,9 ponton állt a mutató, a csúcsot az 1998 áprilisi 8,8 pont jelenti.
Változatos technikákkal próbálták a magyar vállalkozások mérsékelni a kötelező minimálbér-emelés okozta költségnövekedést, szerencsére az elbocsátások "csak" az összlétszám 1,7 százalékát érintették - derül ki a GKI februári vállalati felméréséből.
Súlyosan érintette a hazai a kkv-kat az idei kötelező minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, mivel náluk a foglalkoztatottak fele ezekbe a fizetési kategóriákba esik, a létszám növekedésével ugyanakkor egyre kisebb ez a hatás - derült ki a GKI gazdaságkutató februári felméréséből. A legkevésbé a kereskedelemi szektort terhelte meg a kötelező emelés, mivel itt a korábbi jelentős emelések miatt a minimumnál már magasabban járnak a fizetések.
Az EU-források beáramlása nélkül a magyar gazdaság 6%-kal kisebb lenne ,a lakossági fogyasztás hasonló mértékben maradna el a mostanitól, a beruházási szint pedig a mostaninak a kétharmada lenne - állapítja meg a KPMG és a GKI tanulmánya. Bár ez is óriási eltérést jelent a befutott makrogazdasági pályához képest, az uniós források hatása talán még ennél is nagyobb lehetett.
Márciusban már ötödik egymást követő hónapban emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A változások egyik alkalommal sem voltak jelentősek, de az index így is két és fél éves csúcsára jutott. Az üzleti várakozások utoljára tavaly nyáron voltak ilyen kedvezőek, a fogyasztóiak viszont tizenegy éve. Az üzleti szférán belül az építőipar hangulatjavulása a leglátványosabb, és nem csak a tavalyi gyenge konjunktúrához képest: az ágazat helyzetét csaknem két évtizede nem ítélték meg ilyen kedvezően a szereplők.
Minél kisebb egy vállalkozás, annál több dolgozót érint, így annál nagyobb terhet jelent az idei nagy minimálbér-emelés - ez derült ki a GKI Gazdaságkutató februári vállalati felméréséből. Az ágazatok közül a könnyűiparnak, az élelmiszeriparnak, a kereskedelemnek és az építőiparnak jelenti a legnagyobb kihívást a kötelező béremelés.
2017 januárjában immár harmadik hónapja javult a GKI konjunktúraindexe, mely ezzel megközelítette egy évvel ezelőtti értékét. A felmérés szerint az üzleti várakozások csak 2016 nyári szintjükre emelkedtek, a fogyasztóiak viszont utoljára tizenegy éve, 2006 februárjában voltak a mostaninál kedvezőbbek.
November után decemberben ismét emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A felmérés szerint az üzleti várakozások kissé, a fogyasztóiak erőteljesebben emelkedtek, s ez utóbbiak ezzel tízéves csúcspontjukra jutottak (megközelítették 2006. áprilisi szintjüket). A GKI konjunktúraindexe immár mintegy három éve viszonylag szűk sávban hullámzik, most ennek a felső részén található.
Már szinte biztos, hogy retorziókat tesz Brüsszel.
Sokak szerint kimerült a téma.
Elárult néhány részletet az Energiaügyi Minisztérium.
Hatalmas veszteségeket halmoz fel a Reality Labs.
Kiderült, ki és mennyiből valósíthatja meg a beruházást.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
